Igaza lett azoknak, akik az eddigieknél is forróbb nyarat jósoltak az ukránok honvédő háborújában. A harcok hevessége áttevődött a frontvonalról az egymás hátországában levő célpontokat érő rakéta- és dróntámadásokra. Mostanra mindkét fél megtanulta a leghatékonyabban alkalmazni a kiválasztott létesítmények ellen indított eszközöket. Kegyetlen párbaj zajlik, egy szeptember-októberre kiteljesedő rakéta- és dróncsata főpróbája.
Az augusztus 20-ra virradó éjszaka olyan támadást intézett Kijev ellen az orosz hadsereg, ami pontosan jelzi az agresszor szándékait és cinizmusát. Ukrán hivatalos tájékoztatás szerint a légvédelmük a 44 közeledő cirkálórakétából 39-et lelőtt. A 168 Shahed drónból 145-öt semlegesítettek. Ez közel 90 százalékos eredményt jelent, ami példátlanul magas hatékonyság. Örömre azonban még sincs ok, ugyanis 5 szárnyas rakéta és 23 drón eljutott a célpontokig.
A ballisztikus és hiperszonikus rakétákat ez a statisztika nem is tartalmazza, mivel az ukrán katonai beszámolók már nem közölnek ez utóbbiakról adatokat. Zelenszkij ukrán elnöknek köszönhetően ezúttal kiegészítették az adatsort. Állítólag 35 ballisztikus rakétát vetettek be, vegyesen Iszkander-M-eket és 48N6 Sz–400-asokat. Ezek mindegyike becsapódott, mivel az ukrán légvédelem változatlanul nem kapta meg a Patriotokhoz megígért elhárító rakétákat.
Oroszország újra keményen lesújtott a ballisztikus rakéták ellen védtelen Kijevre, legkevesebb 13 ember vesztette életétAz orosz katonai vezetés változatlanul azt állítja, hogy a támadásaik polgárinak álcázott katonai létesítmények, Firepoint rakétagyártó üzemek és parancsnoki állások ellen irányulnak. A helyszíni beszámolók szerint egy kilencemeletes panelház felső része semmisült meg és kigyulladt egy ötszintes lakóház is. Kár ért egyetemi épületeket, egy gyermekkórház ablakait törte be a légnyomás. A halálos áldozatok száma elérte a 17-et.
Hogy miért van jelentősége ennek a szörnyű statisztikának a háború ötödik évében? Leginkább két dolog miatt. Egyfelől a világnak tudnia kell az orosz agresszió kegyetlenségéről, hogy lehetőleg ne szemlélje egyre közönyösebben a háború hétköznapi realitásait. Másrészt fontos tisztában lenni azzal, hogy Moszkva ilyen tettei sem módosítanak a háború menetén.
Nagyon rossz hírt kapott Vlagyimir Putyin a benzinkatasztrófája mellé „Moszkva el fog esni” – Három nap alatt az orosz árnyékflotta 19 hajójára csaptak le Robert Brovdi drónjai az Azovi-tengerenElőző télen az oroszok megkísérelték megfagyasztani, élhetetlenné tenni Kijevet és Harkivot. Ez akkor nem sikerült, mivel az ukránok felkészültek és bár pokoli körülmények között, de kihúzták tavaszig. Most gyökeresen megváltozott a helyzet, módosultak az erőviszonyok. A nyári főpróba során végrehajtott rakéta- és dróntámadások kimutatták az orosz légvédelem gyengeségét. Ami miatt korábban Oroszországot legyőzhetetlennek gondolták, az most Moszkva ellen fordult. A hatalmas, végeláthatatlan távolságok okozzák a birodalom egyik sebezhetőségét. Kiderült ugyan is, hogy képtelenség védernyőt vonni ekkora területek fölé, nincs az a radarrendszer és rakétavédelmi hálózat, ami el tudná hárítani az ukrán drónok és szárnyas rakéták támadásait.
Moszkva elővárosai és külső kerületei ellen már több hullámban intéztek támadást az ukrán pilóta nélküli egységek. A leglátványosabb a moszkvai kőolaj-finomító elleni csapás volt, aminek az eredményeként a főváros üzemanyag-ellátásának közel felét biztosító gyáróriás teljesen leállt. Mindezt a Kremltől 15 kilométeres távolságra, állítólag a világ egyik legvédettebb nagyvárosában. Az idén június 16–18-án végrehajtott támadást azóta folyamatossá vált csapások követik Oroszország egész európai felén. Lángolnak kőolaj-finomítók, gigantikus kereskedelmi logisztikai raktárbázisok, katonai repülőterek, kikötők, hadiüzemek, olajtankerek és gabonaszállítók. A következmények minden korábbi elemzői várakozást felülmúltak.
A leglátványosabb az üzemanyaghiány második hulláma, amit benzinimporttal igyekszik enyhíteni az egyre drasztikusabb hadigazdálkodásra berendezkedő orosz kormány. Kőolajipari szakértők, köztük Mihail Krutyihin szerint jelenleg 80 ezer tonna üzemanyagot tudnak előállítani a napi 120 ezer tonnás átlagos fogyasztás kielégítésére.
Indiából, vagy például Marokkóból vásárolva üzemanyagot, az ilyen mértékű hiányt képtelenség pótolni. Ebből viszont többen olyan következtetésre jutottak, hogy amennyiben az ukránok folytatják a kőolaj-finomítók és az orosz energetikai infrastruktúra elleni csapásokat, az megroppanthatja az ország működőképességét. A lakossági üzemanyaghiány és az abból fokozódó elégedetlenség, a közúti áruszállítás ellehetetlenülése és a légi forgalom akárcsak részleges leállása jelentik a legnagyobb kockázatot a birodalom működésére.
Volt a nyári kölcsönös rakétatámadási főpróbának katonai jelentőségű következménye is. Augusztus 15-én FP-5 Flamingo típusú cirkálórakétákkal az ukránok csapást mértek a Szamarában található Progressz Rakéta- és Űrközpontra. Ebben a stratégiai jelentőségű gyáróriásban gyártották a támadásig a Szojuz-2-1b hordozórakétákat. Ezekkel tervezték Föld körüli pályára juttatni az amerikai Starlink megfelelőjének szánt Rasszvet-rendszer műholdjait. Műholdfelvételek elemzése kimutatta, hogy az ukránok rakétatámadása azt az egyetlen, fő gyártóüzemet semmisítette meg, ami nélkül teljesen leáll az orosz program. Legalább másfél-két éves kényszerpihenőről lehet szó, mások szerint, nyugati közreműködés, eszközök nélkül az orosz ipar nem tudja a belátható jövőben újraindítani a rakétagyártást. Ebben még a kínai technológiák sem szolgálhatnak elegendő segítséggel.
Dagad a román-orosz drónbotrány, vagy az oroszok egyre vakmerőbbek, vagy az ukránok egyre hatékonyabbakA háború elérte Moszkvát, az ukránok megtalálták a módját, hogyan kopoghatnak be a vérontáshoz rideg közönnyel viszonyuló oroszokhozEzzel el is érkeztünk a nyári főpróbát hamarosan követő történelminek ígérkező rakétacsatáig. Azért is helyénvaló a történelmi jelző, mivel most először fordul majd elő az, hogy az oroszok jól ismert szárnyas- és ballisztikus rakétatámadásaira az ukránok Moszkvára és Szentpétervárra fogják küldeni a rakétáikat. A célpontok koordinátái méteres pontossággal ismertek, az orosz légvédelem kijátszásának módszertanát mostanra begyakorolták.
Vlagyimir Putyin a tőle megszokott profizmussal határozottnak mutatkozik, katonai egyenruhában tanácskozik, fenyegetéseiből kijut Japántól az Egyesült Királyságig, Párizstól Washingtonig sokaknak. Eltökéltségét mutatta az orosz elnök augusztus 19-én a Stratégiai Fejlesztési és Nemzeti Projektek Tanácsának ülésén is. Beszédében elismerte, hogy a dróntámadások okoznak károkat, de szerinte ezeknek nincs kritikus következménye. Arra Putyin nem tért ki, hogy miért kígyóznak sokszor kilométeres sorok a benzinkutaknál. Vagy hogy mit terveznek arra az esetre, ha Moszkva fűtés és áram nélkül marad a kemény téli fagyokban.
A 3 milliós Kijevben már több télen is kénytelenek voltak megoldást találni a drámaian hideg hónapokra. A 15 milliós Moszkva esetében több értékelés is megkérdőjelezi mind a városvezetés, mind a lakosság felkészültségét a kijevihez hasonló helyzetre.
A tél Oroszország történelme során már többször szolgált megoldással drámai helyzetekben. Lehetséges, hogy ezúttal is a tél fogja a tárgyalóasztalhoz kényszeríteni az agresszort és az áldozatot egyaránt.
