Újraindult a paksi atomerőmű 1-es és 3-as blokkja is a hétvégén, így a négy reaktorból három üzemelt hétfő reggel, és összesen a 1427 megawatt (MW) teljesítményt adott ki az országos villamosenergia-rendszerbe az erőmű adatai szerint. A reaktorok teljesítménye egyelőre elmarad a 100 százaléktól, de ennek technológiai okai vannak. A tervek szerint még a héten újraindul az utolsó, még álló 4. blokk is, így az erőmű hamarosan teljes kapacitással, 2000 MW teljesítménnyel termelhet.
Az elmúlt hetekben a Duna alacsony vízállása miatt egyedül a 2-es blokk egyik turbinája maradt üzemben a kettőből, így több héten keresztül a 2000 MW teljesítmény helyett mindössze 230-240 MW-nyi áramot tudtak az atomerőmű munkatársai a villamosenergia-hálózatba táplálni. Az ország energiaigénye napon belül 4500-7000 MW között ingadozik, így ha a paksi atomerőmű teljes kapacitáson működik, akár az energiafogyasztás közel 50 százalékát képes fedezni – ez jellemzően a nem túl hideg, nem túl meleg, alacsony áramigényű éjszakai órákban érvényes.
A Paksi Atomerőmű Zrt. első ízben a július 30-án kiadott közleményében jelezte, hogy a Duna alacsony vízállása miatt sor kerülhet az atomerőmű teljes leállására, igaz, ezt megelőzően már a kormány és Magyar Péter miniszterelnök is kommunikálta a válsághelyzetet.
Az erőmű teljes kapacitáson másodpercenként 100 köbméter hűtővizet igényel, nem is annyira a reaktorok, hanem az energiatermelő turbinák kondenzátorainak hűtésére.
Július végére a Duna vízhozama már másodpercenként 1000 köbméter alá csökkent, a mélypont 750 köbméter volt másodpercenként augusztus 18-án. Az erőmű termelését már augusztus előtt csökkenteni kellett környezetvédelmi előírások miatt: ugyanis a szabályok szerint az erőmű működése során nem emelheti meg a Duna középhőmérsékletét 30 fok fölé, ezt a kritériumot pedig már korábban, augusztus előtt sem tudta teljesíteni. A reaktorok leállítására azonban nemcsak a magas vízhőmérséklet, hanem az alacsony vízállás miatt került sor.
A Paksi Atomerőmű Zrt. és a kormány is arra készült, hogy az erőmű mind a négy blokkját teljesen le kell állítani. Ezt sikerült elkerülni, így a 2-es blokk 45 százalékos teljesítménnyel üzemben maradhatott, aminek azért volt extra jelentősége, mert így a nagy energiaigényű újraindulást a cég házon belül termelt energiából meg tudja oldani.
Magyar Péter: Négyből három blokk teljes kapacitással termel a paksi atomerőműbenEközben a kormány arról döntött, hogy kiemelt kormányzati beruházás keretében fenékküszöböt épít – mintegy 6 milliárd forintos beruházás keretében – a paksi atomerőmű hűtővízcsatornája előtt. Ennek célja, hogy a jövőben elkerülhetőek legyenek a leállások, ugyanis a tervek szerint alacsony vízszintek mellett is plusz 50, de akár 100 centiméterrel megemelheti a vízállást a beömlőcsatornák előtt. Tartós megoldást azonban az erőmű hűtővízszivattyúinak mélyebbre helyezése jelenthet, ez a beruházás azonban még évekig elhúzódhat. Az elmúlt napokban megfeszített ütemben, 24 órás munkaidőben folyt a fenékküszöb kivitelezése, a Duna két partjáról több ezer köbméter követ hordott be a vízügy, a Magyar Honvédség és a kivitelezésben részt vevő vállalkozások.
Épül a fenékküszöb, süllyednek a bárkák PaksonPakson most versenyt futnak az idővel és a vízszinttel, filmezni csak úgy a rétisasokat sem lehetMagyar Péter miniszterelnök vasárnapi sajtótájékoztatóján Pakson arról beszélt, hogy a részlegesen elkészült fenékküszöb duzzasztó hatása 15-20 centiméter. A Duna vízállása Pakson hétfő reggel mínusz 79 centiméter volt, ami 60 centivel magasabb az erőmű teljes leállását jelentő 140 centiméternél, illetve a mért legkisebb vízállásnál. Vagyis az erőmű újraindítását elsősorban és nagyobbrészt a Duna felső szakaszaira hullott csapadék és az így bekövetkezett vízszintemelkedés tette lehetővé, ezt segíti a fenékküszöb duzzasztó hatása.
Apadó folyók bénítják Európa energiaellátását, több országban visszavágták a termelést Magyar Péter: A baj óriási, de ahogy Paksot, úgy a hazánkat is megmenthetjük együttAz elmúlt hetek bebizonyították, hogy a Magyarország energiaigényét átmenetileg ki lehet elégíteni a paksi atomerőmű termelése nélkül is, hiszen a kieső termelést az import és nappal a jelentős – akár 5000 MW-nyi – napenergia-termelés fedezni tudja. Igaz, az energia-egyensúly megőrzéséhez szükség volt a lakossági és céges energiafelhasználás önkéntes korlátozására. Ám ehhez kellett a jó idő, illetve a környező országok energiafeleslege is.
Közel sem biztos, hogy a téli alacsony vízjárású időszakban az ország komolyabb korlátozások nélkül átvészelhetne egy a mostanihoz hasonló krízist.
Hiszen télen – különösen borult ég mellett – a beépített naperőművek termelése töredéke a nyári napsütéses időszakokéhoz képest. Vagyis a paksi atomerőmű mint alaperőmű nélkülözhetetlen az ország energiaellátásában, ezért Paks 1 esetében gondoskodnia kell az állami tulajdonosnak a hűtőrendszer pluszbiztosításáról.
Erre megoldás a fenékgát építésének befejezése, illetve a hűtővízszivattyúk beömlő nyílásainak mélyebbre helyezése lehet, ám mindez elmaradt az elmúlt években. Paks 2 esetében viszont az új blokkok hűtésének áttervezése elkerülhetetlen, és a Dunától teljesen független hűtési rendszerre lesz szükség, amely további többéves csúszást jelenthet majd a kivitelezésben. Már ha egyáltalán folyathatja az orosz beruházó, a Rosatom a két VVER-1000 típusú reaktorra épülő új erőmű építését. Az elmúlt egy hónap történéseitől függetlenül is vizsgálja a kormány a Paks 2 beruházás szerződéseit, ám a magas hűtési kockázatokat látva a szerződés a jelenlegi formában nem elfogadható, így azt vagy tartalmában módosítani kell, vagy fel kell mondani a magyar kormánynak.
