A paksi atomerőmű a kritikus vízállás és a rendkívül magas vízhőmérséklet miatt a nyár folyamán jóval kisebb teljesítménnyel működhetett. A hűtővízellátás korlátai miatt időszakosan jelentős kapacitás esett ki, az utóbbi napok kisebb vízszintemelkedése azonban lehetővé tette, hogy a termelés lassan közelítsen a korábbi szinthez. A helyzet ettől még nem rendeződött: tartós csapadék továbbra sem érkezett, ezért az újabb apadás és a hűtővíz ismételt felmelegedése továbbra is kockázat.
A Duna és más nagy európai vízi utak alacsony vízállása közben egy sor országban már közvetlen energiatermelési és ellátási problémákat okozott. A Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig húzódó térségben az elhúzódó hőség és a csapadékhiány egyszerre fogja vissza a vízerőművek teljesítményét, nehezíti az atomerőművek hűtését, és bénítja a folyami áruszállítást. A tíz érintett országban eltérő mértékben, de ugyanaz a probléma jelentkezik: az energia- és logisztikai rendszereket olyan vízhiány terheli, amelyre a jelenlegi infrastruktúra csak korlátozottan képes reagálni.
Vízerőművek estek ki, blokkok kerültek veszélybe
Ausztriában a Duna gazdasági jelentősége elsősorban a vízenergia-termelésben mutatkozik meg. Az ország legnagyobb áramtermelője, a Verbund vízerőművei a megszokott mennyiségnél mintegy egyharmaddal kevesebb villamos energiát állítanak elő. A kiesést a hőségben magas termelést biztosító napelemparkokkal próbálják ellensúlyozni, ezért az osztrák hálózat egyelőre stabil maradt, de a vízerőművek gyenge teljesítménye tartós nyomást gyakorol a rendszerre.
Kiszárad a Duna és a Rajna, lassabb lesz a gazdasági növekedésSzlovákiában a bősi vízerőmű kapacitásának csak kis részét tudják kihasználni: a nyolc turbinából jelenleg mindössze egy működik. Az ország áramtermelésének nagyobb részét adó atomenergia kevésbé sérülékeny, mert a mohi és az apajkeresztúri erőmű zárt hűtőtornyos rendszert használ, így nem szorul nagy mennyiségű átfolyó folyóvízre. A bősi kiesés azonban jól mutatja, hogy a Duna apadása közvetlenül képes jelentős megújulókapacitást kivonni az energiarendszerből.
Szerbiában a Vaskapu I. és Vaskapu II. vízerőművek a kapacitásuk húsz-harminc százalékán üzemelnek.
A folyam átfolyása az 1985-ös és 2003-as krízisévek negatív csúcsait idézi, ezért az energiaügyi minisztérium takarékosságra kérte a lakosságot. A vízerőművi kiesés mellett a folyami szállításra támaszkodó vegyipar és szénszállítás is fennakadásokkal küzd, vagyis az alacsony vízállás egyszerre csökkenti az áramtermelést és nehezíti más energiatermelő ágazatok ellátását.
A Duna apadása már a Vajdaság csatornarendszerét és az öntözést is veszélyeztetiA legsúlyosabb helyzet Romániában alakult ki, ahol a kormány vészhelyzetet hirdetett a rekordalacsony vízállás miatt.
A csernavodai atomerőmű egyik blokkját már le kellett állítani, a másik működése pedig a hűtővíz biztosításától függ. A műszaki alakulatok Pârjoaia térségében sziklát robbantottak a mederben, kőtörmelékkel megrakott eszközöket süllyesztettek el, és kotrással próbálták a vizet az erőmű felé terelni. A beavatkozás átmenetileg biztosította a még működő, 700 megawattos blokk hűtését, de jelentős csapadék nélkül a helyzet ismét kritikussá válhat.
A kiszáradó Duna már az európai atomerőművek biztonságos működését is veszélyeztetiA hajózás bénulása tovább növeli az energiakockázatot
Németországban elsősorban a Rajna alacsony vízállása okoz súlyos ipari gondokat. A teherhajók a szokásos rakomány töredékével közlekednek, ezért a vállalatok szállítási költségei emelkednek, egyes üzemek pedig már termeléscsökkentésre kényszerültek. A folyami útvonalak kiesése különösen az energiahordozók, vegyipari alapanyagok és nehézipari termékek mozgatását nehezíti, így a vízhiány közvetve azokra az erőművekre és ipari létesítményekre is hat, amelyek maguk nem közvetlenül a folyó vizét használják energiatermelésre.
Horvátországban és Szerbiában a meder több helyen olyan sekéllyé vált, amilyenre több mint egy évszázada nem volt példa.
A horvátországi Batinánál a vízállás az 1909-es rekordok közelébe süllyedt, Vukovárnál és más szakaszokon üdülőhajók és áruszállítók vesztegelnek. A drámai apadás régi hajóroncsokat hozott felszínre, miközben a kereskedelmi forgalom lassulása közvetlen veszteségeket okoz a vegyiparnak, a nehéziparnak és az energiaszektornak.
Magyar Péter bejelentette, hogy azonnal elkezdenek fenékküszöböt építeni a Dunában, két 80 méteres bárka elsüllyesztéséről is szó vanBulgária ezzel szemben kedvezőbb helyzetben van. A kozloduji atomerőmű mélyebb vízbázisból, zárt kútoszlopokból és nagy teljesítményű szivattyúkkal biztosítja a hűtést, ezért a termelés zavartalanul folytatódik. Az atomerőmű, a magas napenergia-termelés és az energiatárolók együtt lehetővé tették, hogy az ország jelentős mennyiségű villamos energiát exportáljon a szomszédai felé. A regionális kereslet megugrása ugyanakkor erősen megemelte a tőzsdei áramárakat.
Moldova főként importból fedezi áramszükségletét, ezért a környező országok vízerőművi kiesései és az emelkedő árak közvetlenül terhelik.
Ukrajnában a Duna elsősorban logisztikai folyosó: a reni, izmajili és uszt-dunajszki kikötők a háború miatt kulcsszerepet kaptak az exportban, a sekély víz azonban a teherhajókat kisebb rakományra kényszeríti. Ez lassítja a gabona- és nyersanyagszállítást, és tovább szűkíti a régió energetikai mozgásterét.
A mostani válság megmutatja, hogy a tartós csapadékhiány egyszerre képes visszafogni a vízenergia-termelést, veszélyeztetni az atomerőművek hűtését és megbénítani az energiahordozók folyami szállítását. A közép- és kelet-európai rendszerek egyre erősebben függnek egymástól: ahol kiesik egy nagyobb termelőkapacitás, ott nő az importigény és vele együtt a villamos energia ára. Jelentősebb esőzés nélkül ezért a következő hetekben is fennmaradhat az ellátási bizonytalanság a térségben.
