Paksnál sok ember éjjel-nappal dolgozva, hatalmas erőforrásokat megmozgatva eléri, hogy hamarosan a Duna egészen kis hozama esetén sem megy majd a vízállás a –90 cm alá. Ez a vízszint pedig kellő biztonsággal lehetővé teszi, hogy az atomerőmű összes blokkja működjön.
A kiválasztott vízszintemelő technika a fenékküszöb. A kisvízi meder aljába épített fenékküszöb emeli meg a vízszintet a Duna nagyon alacsony hozama esetén is annyira, hogy az biztonságosan kiszolgálja az erőművet.
Idén május óta háromszor tettem e hasábokon fenékküszöbre javaslatot, abból kiindulva: kell valami, ami végrehajtható, hatásos, és nem eszementen drága. A fenékküszöb ilyen. (Először: Balatonnyi víz kell a Homokhátságra.) Amikor a városomban, Baján a Sugovica medre kiürült, az volt a javaslatom, hogy a torkolata alatt egy fenékküszöbbel emeljük meg a Duna kisvízi vízszintjét 2 méterrel (A fenékküszöb csak szépségtapasz). Ez a megoldás minden dunai mellékágra alkalmazható, amelyek a Duna kisvízi medrének berágódása miatt kizáródnak. Nem véletlen, hogy Gemencben már a tölgyfák is veszélyben vannak, kiszáradnak.
Az egy sajátos eset, hogy akad olyan dunai mellékág, amelynek a végén egy atomerőmű van, és annak működéséhez megfelelő vízszintre van szükség. Amikor ez a kérdés felmerült, oda is javasoltam a fenékküszöb alkalmazását, mert időben megoldható, és nem kerül képtelen összegbe (Megemelhető a vízszint Paksnál).
Megkönnyebbülés volt hallani, mennyire más a hatása, amikor a miniszterelnök úr proponálja a fenékküszöböt, mint amikor a Népszava vélemény rovatában én fejtem ki ezt a gondolatot. Bízom benne, hogy amit látunk, ez a hatalmas összefogás, minden szempontból sikeres lesz.
De itt és most az is megengedhető, hogy egy még szélsőségesebb dunai vízszintemelési technikáról is beszéljünk: arról, mi lesz, ha a Duna befagy.
Akkor 20-80 centit emelkedik ugyanis a vízszint. Olyankor nemcsak a meder súrlódása fékezi a víz áramlását, hanem a felszínen megálló, alul igencsak rücskös jégréteg is. Amikor a Duna befagy és beáll a jég, a vízállási adatsorban jelentős ugrás tapasztalható. Tehát valójában nem nő a vízhozam, hanem a vizsgált szelvényben megnő a víz áramlását fékező súrlódás. A Duna erre nem tud másképp reagálni, mint hogy lassabban préseli át a szelvényen ugyanazt a hozamot: ennek a következménye a vízszintemelkedés.
Így, augusztusban persze nem tudunk jeget varázsolni a Dunára, de azt megnézhetjük, hogy a felszínen tudunk-e olyan beavatkozással élni, ami egy adott szelvényben a felszíni vízsebességet nullára redukálja. Hogyne tudnánk;
a honvédség nagyon gyorsan tud szalaghidat építeni. A műveleti idő főként abból áll, hogy odaviszik a felszerelést, a hidat egy-két óra alatt felrakják. Ezzel máris néhány centi vízszintemelkedésre számíthatunk.
Ha fokozni akarjuk a vízfelszíni beavatkozás hatásosságát, arra érdemes gondolnunk, hogy a Duna akkor viselkedik a legdurvábban a jeges ár levonulásakor, amikor torlaszok képződnek benne. Hasonlót pontonhídnál is előidézhetünk, mégpedig az egyébként kerülendő uszadék fa felhasználásával. A Gemencben a hódok ezzel a technikával igen rendes várakat építenek, és jó sok vizet tartanak vissza.
Egyébiránt eszembe nem jutna egy katonai pontonhídra uszadék fát engedni. Úgy elvinnék, mint a pinty, hogy szakszerű legyek. De ha már azért a pár centiért megépítettük a szalaghidat, használhatnánk másra: például küldjünk rá kővel megrakott teherautókat. A híd mellett markolóval felszerelt úszótagokat is elhelyezhetünk, olyanokat, mint amely most a bárkákhoz pakol termésköveket. Három ilyen úszótag ki tudna szolgálni három olyan teherautót, amely éppen követ visz be a Duna fölé. Ezek a markolók egykettőre el tudják helyezni az épülő fenékküszöb megfelelő helyére a termésköveket. De olyan kiegészítőt is lehet készíteni, amely a teherautó után kapcsolva a rázúduló követ oldalra, a vízbe csúsztatja.
Nagyon bízom abban, hogy az atomerőmű számára szükséges vízállást a fenékküszöbbel megfelelő időben elő lehet állítani. A rövidesen induló pontonos kőszállítás biztonságos és eredményes lesz, a mederbiztosító kőpaplan pedig időben elkészül.
Ami a fent leírt kiegészítéseket illeti: Okucsányban 1996-ban a magyar katonák – a magyar műszaki kontingensnek az IFOR-misszió keretében dolgozó szentesi katonái – nagyon gyorsan összerakták a szalaghidat, amikor arra volt szükség. Az a híd tette lehetővé a nemzetközi békefenntartó erők mozgását. A Szávára épített pontonhidat pedig Zsuzsanna hídnak hívták.
Mindezek értelmében nem kell, hogy befagyjon a Duna a gyorsabb szintemeléshez. Elég, ha összerakják a szalaghidat, és követ szórnak az úszótagokról, ahová kell. Mert kell. A meder stabilizálása a fenékküszöb mögött még hátravan. Ha százezer köbméter követ építünk be, nem haszontalan a medervédelem végétől is elindítani a műveletet.
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.