A 2026-os, enyhén szólva is kaotikus kiadás után – amelytől négy ország visszalépett – az Eurovíziós Dalfesztiválon 2027 májusában, a bolgár Burgaszban sem lép fel holland előadó – adta hírül a Liberation. A holland műsorszolgáltató, az Avrotros augusztus 24-én, hétfőn kiadott közleményében jelentette be, hogy folytatja bojkottját; „az eseményt már nem lehet semlegesnek tekinteni, mivel olyan ország vesz részt rajta, amely továbbra is nagy léptékű katonai konfliktusba keveredett”.
2023 óta több delegáció is Izrael kizárását követeli a gázai háború miatt. Egyesek a palesztin enklávéban „elkövetett népirtást” ítélik el, mások a zsidó állam „politikai beavatkozásait” említik a versennyel kapcsolatban. „A közel-keleti geopolitikai feszültségek jelentős hatással vannak a versenyre, és mély megosztottsághoz vezettek” – teszi hozzá az Avrotros közleménye. A belső feszültségek és a bojkottra szólító felhívások miatt az eseményért felelős Európai Műsorsugárzók Uniója (EBU) legutóbbi, 2025. decemberi közgyűlésén új szabályokat javasolt a verseny „semlegességének” biztosítása és annak elkerülése érdekében, hogy azt „eszközként használják fel”. De ezek elfogadása Izrael versenyben maradását eredményezte, ami a Hollandia, Spanyolország, Írország, Izland és Szlovénia egymást követő kilépését váltotta ki.
Az Eurovízió progresszív arcvesztéseAnnak érdekében, hogy helyreállítsák az egyensúlyt, az EBU új szabályokat fogadott el a 2027-es versenyre vonatkozóan, amelyek közül az első az, hogy egy ország nem rendezheti meg a versenyt, „ha fegyveres konfliktus, kényes geopolitikai helyzet vagy bármely más körülmény jelentősen befolyásolja az állam vagy a közvetlen régió biztonságát vagy stabilitását”. Ez burkolt módon kizárja az esemény Izraelben való megrendezését. Az elmúlt években ugyanis a zsidó állam versenyzői többször is csak hajszál híján maradtak le a győzelemről, és az Eurovíziós Dalfesztivál tel-avivi megrendezése más országokat is arra ösztönzött volna, hogy kilépjenek a versenyből.
Az Avrotros azonban úgy véli,
„ez nem elegendő ahhoz, hogy garantálja az Eurovízió semlegességének és függetlenségének a helyreállítását”.
Ezért a holland műsorszolgáltató arra a következtetésre jutott, hogy részvétele nem lenne összhangban az általa képviselt értékekkel, azaz „a megbízhatósággal, a függetlenséggel és az emberséggel” – olvasható a Liberation cikkében.
Hollandia legutóbb 2025-ben képviseltette magát a Baselben rendezett versenyen Claude C’est la vie című dalával, 2024-ben, Malmőben pedig Joost Klein Europapa című számával indult. A dalt bejuttatták a döntőbe a második elődöntőből, de a holland versenyzőt végül kizárták a szombat esti döntő előtt, miután a stáb egyik női tagja panaszt tett a svéd rendőrségen egy állítólagos „színfalak mögötti incidens” miatt. Később a svéd rendőrség nem látta bizonyítottnak, hogy a cselekmény alkalmas volt arra, hogy komoly félelmet keltsen bárkiben, vagy hogy a férfinak ez lett volna a szándéka. Az EBU szerint azonban a nyomozás azt vizsgálta, történt-e bűncselekmény, nem pedig azt, hogy „Klein helytelenül viselkedett-e, s megsértette-e az Eurovízió szabályait és eljárásrendjét”.
A Liberation cikke szerint kilenc hónappal a következő verseny előtt érdemes figyelemmel kísérni a többi ország reakcióit, kezdve azokkal, amelyek tavaly bojkottálták a megmérettetést. Hiszen a delegációk visszalépése automatikusan csökkenti a verseny költségvetését – mivel a műsorszolgáltatóknak fizetniük kell a részvételért –, és nehéz helyzetbe hozza az EBU-t. Addig is, hogy eltereljék a figyelmet, a szervezők nagy reményeket fűznek az Eurovízió Ázsia elindításához, amelynek első kiadása november 14-én lesz Bangkokban, valamint Kanada csatlakozásához az európai versenyhez.
Arról, hogy 2019 után Magyarország csatlakozik-e újra a fesztiválhoz, bár lapunk kérdezte az MTVA-t, egyelőre nincs információ.
Kanada most csatlakozik, a kérdés az, Magyarországnak kell-e az Eurovízió