Pillanatnyilag 770 millió euró sorsa forog kockán, de valójában ennél sokkal többet kockáztat Románia.
A szomszédos ország összesen 21,41 milliárd euróhoz férhet hozzá az uniós helyreállítási alapból – hivatalos nevén Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz/PNRR –, az összegből 13,57 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 7,84 milliárd euró kedvezményes hitel.
A negyedik, 2025. december 19-én benyújtott, az Európai Bizottság által idén májusban pozitívan értékelt kifizetési kérelemben szereplő összeggel együtt az ország a rendelkezésére álló helyreállítási források 61 százalékát hívta le. A negyedik kifizetési kérelem 2,62 milliárd euró, amely részleteinek folyósítása idén júniusban megkezdődött.
Már ehhez a negyedik kérelemhez is igen rögös út vezetett, mert 2024-ben EU-rekord 9,4 százalékos államháztartási hiányt halmozott fel Románia, ami az uniós pénzek kifizetésének ideiglenes felfüggesztéséhez vezetett.
A 2025 júniusában felállt Bolojan-kormánynak számos kiigazítást, fájdalmas megszorítást és évek óta halogatott, mélyreható reformot kellett végrehajtania ahhoz, hogy ezek az alapok elérhetővé váljanak.
A négypárti, Európa-barátnak nevezett koalíció eleve azzal a céllal jött létre, hogy megakadályozza a 2024. végi elnökválasztáson és parlamenti választáson megerősödött szélsőjobb hatalomra jutását, és lehetővé tegye az uniós források lehívását.
Mindkét célkitűzés csak részben sikerült. A szélsőjobb tarolna, ha választást rendeznének Romániában, hatalomra is kerülne,
az AUR párt hosszú hónapok óta töretlenül vezeti a pártok népszerűségi listáját, közel 40 százalékos támogatottsággal, miközben a demokratikus kormánypártok a megszorító intézkedések és politikai, koalíciós válság miatt gyengülnek, jó esetben stagnálnak.
Előre hozott választást egyelőre nem ír ki az államfő, holott 112 napja ügyvivő kormány áll az ország élén, az Ilie Bolojan vezette kabinet ugyanis május 5-én bukott el a volt koalíciós partner, a Szociáldemokrata Párt (PSD) által kezdeményezett és az AUR, valamint a kisebb szélsőjobb formációk által támogatott bizalmatlansági indítványon. Nicușor Dan kétszer bízhat meg kormányalakítással valakit. Az első próbálkozása sikertelen volt, a jelölt, Adrian Veștea kabinetje nem kapta meg a beiktatáshoz szükséges szavazatokat. Az államfő két hónapja nem hajlandó felkérni senkit, holott két jelöltet is előterjesztettek a pártok, de egyikük sem tud többséget szerezni. Ha a második kormányalakítási kísérlet is megbukik, Dannak alkotmányos kötelessége feloszlatni a parlamentet, és előre hozott választást írni ki.
A másik célkitűzés, az uniós alapok lehívása is akadozik, nem függetlenül a politikai válságtól. A koalícióból április végén kilépett, majd május elején a Bolojan-kormányt megbuktató PSD kezdettől belső ellenzékként viselkedett, és akadályozta a mélyreható reformok elfogadását, bírálta a megszorító, szerinte „népnyúzó” intézkedéseket. A PSD akadályozta meg a közigazgatási reform elfogadását, blokkolta a különleges nyugdíjak helyzetének rendezését. Utóbbit felelősségvállalással átvitte ugyan a kabinet, de a CSM (Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács) és a legfelsőbb bíróság vezetése az alkotmánybírósághoz fordult, amely alkotmányellenesnek minősítette azt.
A taláros testület szerint a kormány nem tartotta be a helyes eljárást, mert parlamenti vita nélkül, kormányzati felelősségvállalással akarta elfogadni a jogszabályt, ami alkotmányellenes. Csak emiatt 231 millió eurót veszített Románia.
Most augusztus 31-ig hat törvénytervezetet kellett elfogadnia a parlamentnek rendkívüli ülésszakban, és szeptember 30-ig az utolsó kifizetési kérelmet is el kell küldenie az EB-nek. Mint ismert, ha egy ország nem teljesíti a vállalásait, nem kapja meg a hozzájuk rendelt forrásokat, részleges teljesítés esetén pedig csak a pénz egy részéhez jut hozzá.
Ilie Bolojan ügyvivő kormányfő július végi tájékoztatása szerint Romániának még több mint 4,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást kell lehívnia az EU helyreállítási alapjából. Ehhez még hat törvényt kellett (volna) elfogadni az összehívott rendkívüli időszakban, de ez csak részben sikerült.
Bolojan közlése szerint a hat jogszabály a következő: közalkalmazotti bértörvény, összeférhetetlenségi törvény, az adóhatósági alkalmazottak teljesítményarányos jutalmazásáról szóló törvény, a köztisztségviselői törvény, az urbanisztikai törvénykönyv, valamint a fűtési és hűtési ágazat dekarbonizációjáról szóló törvény. Az első négy törvénytervezet mindegyikéhez 770 millió euró, az utóbbi kettőhöz pedig egyenként 972 millió euró helyreállítási forrás kapcsolódik – részletezte az ügyvivő kormányfő.
Romániában létfontosságú törvényeket a kormányok sokszor felelősségvállalással fogadnak el – így ment át 2025-ben az államháztartási hiány csökkentését célzó legnagyobb megszorító csomag is. Az ügyvivő kormány azonban nem kezdeményezhet felelősségvállalási eljárást, és nem fogadhat el semmit sürgősségi rendelettel sem, a parlament rendkívüli ülésszakán azonban nem sikerült átvinni a közalkalmazotti bértörvényt, ami 770 millió eurójába kerül az országnak.
A törvényt nemcsak a mindent blokkoló PSD és a szélsőjobb kifogásolja, minden román szakszervezeti szövetség is elutasítja azt, többek között arra hivatkozva, hogy nem volt elegendő idő a valós társadalmi egyeztetésre. Az illetékes miniszter július 17-én indította a társadalmi konzultációt, az érintettek szerint ennyi idő nem elegendő.
De az összeférhetetlenségi törvénnyel is gond van, annak elfogadott formáját már nemcsak a román civil szervezetek, progresszív sajtó, az USR zöld-progresszív párt és Bolojan Nemzeti Liberális pártja, a PNL kifogásolja, hanem az Európai Néppárt és az európai liberálisok is.
A g4media román portál keddi írása szerint az Európai Néppárt és a Renew vezetői egy hétfői közös levélben arra kérték Ursula von der Leyent, tudassa Romániával, hogy a bukaresti alkotmánybíróság által jóváhagyott integritási, Romániában csak „Fritz-módosításként” emlegetett törvény sérti a jogállamiságot és az uniós jogot.
A levél írói arra szólítják fel a Bizottságot, hogy ne fizesse ki a PNRR-ből származó, ehhez a ponthoz kapcsolódó 770 millió eurót sem.
Az EP két politikai csoportjának vezetői arra figyelmeztetnek, hogy a Helyreállítási és Ellenálló Képességi Eszközből (PNRR) Románia számára nyújtott 770 millió eurós részlet felszabadítása alááshatja a demokráciát az integritási törvényhez fűzött közelmúltbeli jogalkotási módosítások miatt, ezért a Bizottság sürgős beavatkozását követelik augusztus 31. előtt, a reform mérföldköveinek elérésére kitűzött határidő előtt.
A panasz középpontjában az úgynevezett „Fritz-módosítás” áll, amelyet a PSD–AUR-többség vezetett be az integritási törvénybe, és amelyet múlt héten jóváhagyott az alkotmánybíróság.
A romániai bírálók szerint egyszerű politikai bosszúról van szó, amellyel a PSD és az AUR az USR-elnök Dominic Fritzet próbálják kiiktatni a román politikából. Az elfogadott jogszabály előírja ugyanis azon helyi választott tisztségviselők mandátumának törvényes megszüntetését, akikkel kapcsolatban az új törvény hatálybalépése előtt összeférhetetlenséget vagy összeférhetetlenséget állapítottak meg.
Az uniós vezető politikusok is azt kifogásolják, hogy a módosítás, amelyet kifejezetten Temesvár polgármestere és az USR elnöke, Dominic Fritz ellen írtak, visszamenőleges hatályú, és a jogi eszközök politikai célú felhasználását jelenti.
Ez sérti az uniós jogot. Dominic Fritz német állampolgár, akit Romániában választottak meg az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 22. cikkének (1) bekezdésében biztosított jogok alapján. Egy ilyen mandátum visszamenőleges megszüntetése egy olyan szankcionálási rendszer alapján, amely a választások napján nem létezett, közvetlenül megfosztja az európai normát hasznos érvényesülésétől (effet utile).
