Szeptemberben kerülhet sor az ukrán és az orosz tárgyalócsoportok közötti megbeszélésekre, és azokba amerikai képviselők is bekapcsolódhatnak – jelentette ki csütörtökön Kirilo Budanov, az ukrán elnök kabinetfőnöke a Novini Live-nak adott interjújában.
A Reuters által ismertetett nyilatkozatban Budanov elmondta, hogy Ukrajna szeretné újraindítani a béketárgyalásokat, reményeik szerint erre mielőbb, már szeptemberben sor is kerül, de azt is hangsúlyozta, hogy ehhez az Egyesült Államok támogatására és az egyeztetési folyamatba való bekapcsolódására is szükség van. „Nélkülük nem boldogulhatunk” – hangsúlyozta az ukrán elnök embere.
Budanov nyíltan beszélt arról is, hogy Ukrajnának nagy szüksége lenne egy tűzszüneti megállapodásra, még ha az csak részleges is volna.
Mint ismert, a Donald Trump amerikai elnök által megválasztásakor gyakorlatilag azonnaliként megígért ukrajnai béke nemhogy nem következett be, de az Egyesült Államok által igencsak késve, tavaly tető alá hozott béketárgyalások idén eredmény nélkül megrekedtek. Az akkori okok máig változatlanul fennállnak: Ukrajna elutasítja azt orosz alapkövetelést, hogy további területeket adjon át, vonuljon ki a Donbász még a kezén lévő részeiből is. A Kreml eddigi közlése szerint enélkül nem ül tárgyalóasztalhoz Oroszország.
Moszkvában a CIA igazgatója figyelmeztette Oroszországot, tegyen le arról, hogy megtámadja a NATO-tag balti államokat isWashington nyomása és közvetítése nélkül azért is elképzelhetetlen a továbblépés, mert a Kreml kezdettől jelezte és fenntartja azt az igényét, hogy nem Ukrajnával, hanem az USA-val szeretne tárgyalni egy átfogóbb rendezésről, amelynek része az ukrajnai béke is. Washington viszont egyre inkább az Iránnal való konfliktusra koncentrált, és ebben a novemberi félidős amerikai választások előtt aligha várható változás, hiszen az amerikai választópolgárok zömét nem a távoli Ukrajna szuverenitása és az Európára leselkedő orosz veszély izgatja, hanem a saját pénztárcáját is érintő, az iráni háború okozta globális energiaválság.
Volodimir Zelenszkij kevésbé optimista, mint kabinetfőnöke. Az ukrán elnök a múlt hét végén úgy nyilatkozott, hogy a jövő nyár végéig van egy lehetőség az Egyesült Államok által vezetett közvetítésre az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktusban.
Elmondása szerint Ukrajna együttműködött amerikai és európai tisztviselőkkel egy többpontos javaslatlista összeállításában, amelyet Moszkvának szándékoznak bemutatni.
Zelenszkij nem ismertette a javaslatokat, csak annyit árult el, hogy a dokumentumban szerepel egy fegyverszünet és egy szabad gazdasági övezet létrehozása az Oroszország által megszállt kelet-ukrajnai régióban, a Donbaszban és egy korábban megvitatott amerikai javaslat szerint az övezetet egy „harmadik fél” irányítaná.
Zelenszkij ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a fegyverszünetre vonatkozó elképzelés a „legfontosabb pont”.
Úgy értékelte, hogy a közvetítésre lehetőséget nyújtó időablak a decemberben az Egyesült Államokban megrendezendő G20-csúcstalálkozón nyílna meg, és mivel jövő nyár végétől az Egyesült Államokban megkezdődik a 2028-as elnökválasztási kampány, így a tárgyalásokat addigra le kell zárni.
Moszkvai nyilatkozatok szerint Oroszország nyitott a konfliktus rendezésére irányuló új javaslatok előterjesztésére, de az ukránoknak figyelembe kellene venniük a „helyszíni realitásokat” – ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy az orosz haderő nem vonul ki a megszállt és Oroszországhoz csatoltnak minősített ukrán területekről. A frontmozgások azt jelzik, Oroszország legfőbb célja a Donbasz-régió úgynevezett ukrán erődítményövezetében való előrenyomulás. Bár az orosz gazdaság egyre nehezebben birkózik meg a háború költségeivel és az egyre sikeresebb ukrán mélységi támadásokkal, a Kreml fokozza háborús erőfeszítéseit és semmi jelét nem adja annak, hogy kompromisszumra, tárgyalásokra készülne.
Állami felügyelet alá veheti a Kreml a drónvédelmüket nem biztosító orosz cégeketAz ukrán elnök kabinetfőnökének szavai, bár ellentmondanak Zelenszkij jelzett nyilatkozatának, azért kerültek reflektorfénybe, mert Budanov az ukrán külföldi hírszerzés vezetője volt jelenlegi beosztása előtt. Mivel két napja a világ azt találgatja, milyen céllal látogatott Moszkvába és tárgyalt ott személyesen Vlagyimir Putyin elnökkel is John Ratcliffe, a CIA igazgatója, a volt ukrán kémfőnök szavai azt látszanak alátámasztani, hogy a titokzatos vizit egyik célja valóban az lehetett, hogy elejét vegyék az orosz–ukrán háború eszkalálódásának.
Bár az Kreml szóvivője hírlapi kacsának minősítette, hogy Moszkva sorozásra készül a szeptember 20-i parlamenti választások után, más jelek is afelé mutatnak, hogy Oroszország a háború kiterjesztését tervezi.
Orosz források nyíltan beszélnek arról, hogy a sorozás elkerülhetetlen, ami értelemszerűen a háborús erőfeszítések fokozására utal. Ugyanakkor az elmúlt hetek során Oroszország több hibrid támadást is végrehajtott Európa fegyvergyártói és fegyverutánpótlási útvonalai ellen, titkosszolgálati eszközök bevonásával.
Az orosz külügy cáfolta ugyan azokat a sajtóértesüléseket miszerint Oroszország provokációkra készül, NATO célpontok megtámadásával kívánja tesztelni a szövetség egységét és reakcióját, egy friss, a műholdfelvételekre, kiszivárgott dokumentumokra és drónokra szakosodott DroneSec hírszerzési vállalat adataira támaszkodó jelentés szerint Moszkva az ukrán és a belarusz határ közelében új, titkos drónindító állásokat épített ki, amelyek közül több már a NATO területét is elérhető távolságba helyezi.
Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács dezinformáció elleni hivatala csütörtökön azt közölte: Oroszország várhatóan hibrid támadásokat fog végrehajtani a balti államok ellen, annak érdekében, hogy gyengítsék Ukrajna támogatását. Ezekkel a hibrid támadásokkal Oroszország fokozni akarja az európai lakosság félelmét, annak érdekében, hogy Ukrajna támogatói azt érezzék, már túl nagy árat fizetnek Kijev megsegítéséért.
A Védelmi Tanács szerint mindez azt bizonyítja: Oroszország számára már túlságosan fájdalmas a helyzet, a Kreml is látja, hogy ezt a háborút nem fogják tudni megnyerni.
