irodaház;csőd;Bosnyák tér;Bayer Construct;Tisza-kormány;

Rózsa András azt mondta, tudomása szerint a vételár javát már kifizette az előző kormány a Bayer Constructnak

Csőddel akar trükközni a Bayer Construct, hogy a Tisza-kormány végül mégis megvegye a Bosnyák téri irodaházat

Ügyes trükk a Bayer Construct által kezdeményezett csődeljárás. A csődegyezség vége az lehet, hogy a Tisza-kormány mégis megveszi a zuglói irodaházakat.

A Budapest Környéki Törvényszék csütörtökön kiadott végzése értelmében a Bosnyák téri irodakomplexumot építő Bayer Construct Zrt-t mint adóst a csődeljárás lefolytatása iránti kérelem elbírásáig ideiglenes fizetési haladék illeti meg. A cég tulajdonosa és vezérigazgatója, Balázs Attila szerdán jelentette be, hogy csődeljárást kezdeményeztek a bíróságon az „elmúlt hónapokban bekövetkezett, komoly pénzügyi kitettséget eredményező fejleményekre”, azon belül „egyes konkrét, előkészítés alatt álló beruházásokat érintő szabályozási háttér jelentős változására” tekintettel. legfőképpen is azért, mert a Tisza-kormány augusztus elején elállt a Bosnyák téren épített irodakomplexum megvásárlásától és szerződésszegés címén visszaköveteli az Orbán-kormány által már kifizetett 314 milliárdra rúgó vételárelőleget. Sőt, ezen felül fenntartja a jogot arra, hogy meghiúsulási kötbért és további kártérítési igényeket is érvényesítsen.

A létesítményt formálisan a zuglói beruházás hivatalos projektcégének, a ZVK Development Kft. húzta fel. A cég azóta szintén csődvédelmet kért. Az Orbán-kormánnyal és Orbán Viktor vejével, Tiborcz Istvánnal jó kapcsolatokat ápoló Balázs Attila cége, a Bayer Construct égisze alatt működő ZVK egyébként rögtön ellen támadásba ment át, mondván az épületeket a megrendelő igényeknek megfelelően építették fel, a szükséges engedélyeket beszerezték, az államnak nincs oka az üzlettől való elállásra és jogi ellenlépésekkel fenyegetőzött.

A kormányzati lépéshez csatlakozva a XIV. kerület is elszánta magát a cselekvésre. Zugló képviselő testülete hosszas előkészület után – amelyről többször beszámoltunk - a jövő héten dönt a Bayer ellen indítandó perről, mondván az önkormányzat nem tudott élni sem az egyetértési, sem az elővásárlási jogával. Ráadásul az eredeti adásvételi szerződésben feltételként szereplő településrendezési szerződést sem kötötték meg a kerülettel.

„Hosszú pereskedés elé néz a kormány és a kerület is” – mondta már augusztus elején a Népszavának Rózsa András zuglói polgármester, aki abban bízott, hogy a felek nem várják ki a végét és peren kívüli egyezséget kötnek. Óhaja találkozott a Balázs Attila elképzelésével.

A Bayer Construct által kért csődeljárás célja ugyanis éppen az, hogy a Tisza-kormánnyal per nélkül megállapodást köthessen, amelynek eredményeként mégiscsak az állam veszi meg a Bosnyák tér mögött felépült irodafalansztert és Balázs Attila cégeinek legfeljebb egy kisebb összeget kell visszafizetnie az államkasszába, 

miközben a kormánnyal való tárgyalás farvizén a kerülettel is megállapodhatnának. A veszteséget ezzel a most követelt összeg töredékére szorítanák vissza.

A csődeljárás is fizetésképtelenségi eljárás, mint a felszámolás, de ezt az adós cég indítja el annak érdekében, hogy a védelmet találjon a hitelezőkkel szemben. A csődeljárás alatt nem indulhat felszámolási eljárás, per, végrehajtás, nem kerülhet sor végelszámolásra. A vezető tisztségviselők és a tulajdonosok közvetlen felelősségét sem vizsgálhatják mindaddig, amíg a csődeljárás be nem fejeződik és a csődegyezség teljesítése tart – válaszolta a Népszava Bayer Construct által kérelmezett csődeljárást okait firtató kérdéseire Hidasi Gábor ügyvéd, aki magyarázatul azt is hozzáfűzi, a csődeljárás célja az adós és a hitelezők közötti egyezség létrehozása a követelések elismeréséről, kielégítésének alapjáról, módjáról, a kielégítés ütemezésről, a hitelezők közötti kielégítési sorrend meghatározásáról, a kielégítési arányokról, a tartozások mérsékléséről. A csődeljárás tulajdonképpen a hitelezők kényszerítése arra, hogy ne perekkel vagy felszámolással érvényesítsenek igényt. A csőd az adós cég teljes működésére kihat, tehát nem csak egy-egy projektre.

A csőd a Bayer Construct esetében mindenekelőtt taktikai megoldás.

Meggyőződésem, hogy a tulajdonosi háttér képes lenne az adósok kielégítésére, de nem akar áldozatot hozni, a beruházással már megszerzett vagyontól nem szeretne megszabadulni, 

és a tulajdonosi és vezető tisztségviselői kör szeretné elkerülni a társaság tartozásaiért esetleg fennálló közvetlen felelősséget – állítja Hidasi Gábor.

Az ingatlanjogban jártas szakjogász arra is felhívja a figyelmet, hogy „a csődeljárással elérhető, hogy az ingatlanvagyon vagy az annak hasznosításából, értékesítéséből befolyó összeg legyen a kielégítési alap, azaz, hogy olyan egyezség születhessen, amely alapján a hitelezők (azaz fő hitelezőként a magyar állam - a szerk.) kielégítésképpen elfogadják az ingatlan(ok)at (így például a Bosnyák téri irodakomplexumot - a szerk.), azok hasznosítási bevételeit, vagy egymás között felosztják a tulajdonjogot, vagy az értékesítésből érkező összeget. Egyezség hiányában az eljárás felszámolásként folytatódik”.

Az ügyvéd szerint a csőd jó megoldás lehet a gazdasági nehézségekből való kilábalásra a cég megmentése érdekében. De alkalmas arra is, hogy az ügy politikai zajait tompítsa. Az adós céget áldozatként, a visszaéléseket egyszerű piacgazdasági zavarként mutassa be. 

Nem politikai akcióról, hanem segélykiáltásról van szó – állítják a kezdeményezők.