Újfent bebizonyosodott, hogy mást mond az ember egyszerű politikusként, főpolgármesterként és kormányfőként. Az Egyesült Királyság július 20-án hivatalba lépett miniszterelnöke, Andy Burnham 2023-ban nagy-manchesteri „mayor"-ként még úgy nyilatkozott, hogy a szobrokat „minden feltétel nélkül" vissza kell szolgáltatni Görögországnak, egyben „használjuk a kultúrát arra, hogy megváltoztassuk, miként tekint a világ Nagy-Britanniára”. Mára híve maradt a kultúrdiplomáciának, ám politikai erejét már nem kívánja bevetni.
Még régebbre, 2002-re visszamenve: nem sokkal azután, hogy megszerezte a Nagy-Manchesterhez tartozó Leigh választókerület mandátumát, egy, a szobrok áthelyezését célzó sikertelen képviselői törvényjavaslat társszponzora volt. Ez módosította volna azt a kérdéssel kapcsolatban gyakran emlegetett 1963-as törvényt, mely a British Museum számára megtiltja a szobrok végleges visszaadását. A Parthenon-szobrokat eredetileg az athéni Akropolisz díszítésére faragták ki, majd a skót arisztokrata, Lord Elgin szerezte meg és szállíttatta ellentmondásos körülmények között a szigetországba, hogy azután 1816-ban a British Museum tulajdonába kerüljön. Ma is az első számú turisztikai látványosságnak számító intézmény egyik legnagyobb vonzereje.
Mindezek után nem csoda, hogy Burnham bevonulása a Downing Street 10.-be nyomban felcsillantotta a reményt Athénban, hogy küszöbön áll a becses szoboregyüttes visszaérkezése.
Az illúzió látványosan omlott össze a kormányfőnek a Financial Times számára adott friss interjújával, amelyben leszögezte, hogy a „2500 éves márványok sorsát a British Museumnak kell megoldania”. Igaz, hozzátette, a „törvényes rendelkezésektől függetlenül ő nagy támogatója a brit kulturális diplomáciának". A múzeum egy meg nem nevezett alkalmazottja az újságnak csak annyit jegyzett meg, hogy „erre az ügyre látszólag nem kívánnak jelentős politikai tőkét fecsérelni".
A George Osborne, volt konzervatív pénzügyminiszter elnöksége alatt álló kulturális fellegvár által kiadott közlemény „folyamatosnak és konstruktívnak” nevezi a Görögországgal folytatott megbeszéléseket, melyek „azt a hosszú távú partnerséget keresik, amely megtalálná a megfelelő egyensúlyt legértékesebb tárgyaink megosztása és a múzeumban őrzött hihetetlen gyűjtemény integritásának védelme között”. Úgy tűnik, az akarat megvan a kétszáz éves probléma megoldására, csak nem akarják elsietni a döntést. Felmerült egy kölcsönszerződés aláírása is, melynek keretében a fríz egy részét meghatározatlan időre az erre tökéletesen alkalmas Akropolisz Múzeumba szállítják és ennek fejében görög kincsek érkeznének Londonba.
Az évek során a brit közvélemény egyre megértőbbé vált a szobrok visszaadásával kapcsolatban, ma a lakosság 56 százaléka fogadná el ezt a gesztust.
Ahogy ezt Antonis Klapsis, a Peloponnészoszi Egyetem munkatársa a Kathimerini görög napilap internetes kiadásában hozzáférhető cikkében fejtegeti, a kölcsönegyezménnyel görög szempontból az a probléma, hogy ez elismerését jelentené a British Museum tulajdonjogának. Kreatív kiskapuként a szerző el tudna ismerni egy olyan szöveget, mely elkerüli a jogi tulajdon említését. Ez szerinte
„jelenthetne akár végleges visszatérést is, anélkül, hogy a British Museumnak be kellene vallania a két évszázados illegális birtoklást, Görögországnak pedig elfogadnia a puszta házigazda és nem a szobrok jogos tulajdonosának szerepét”.
A kulturális diplomácia ereje egyhamar reflektorfénybe kerül, amikor szeptember 10-én kezdetét veszi a British Museum blockbuster Bayeux-szőttes kiállítása. Az ünnepélyes megnyitón Emmanuel Macron francia elnökön kívül III. Károly király és Andy Burnham, „Észak királya” is megjelenik. A jövő év július 11-ig látogatható monumentális tárlatra hónapok óta még a több mint 120 fontos éves pártoló tagsággal rendelkezők sem tudnak jegyet váltani, de ígéretek szerint az év második felében újabb vásárlási ablak tárul fel.
