A Frankfurter Allgemeine Zeitung nagy terjedelmű írásban foglalkozik a Mathias Corvinus Collegium átalakulásával, amelyet a lap erős szimbolikus lépésként értékel. A német napilap szerint augusztus 31-ével a magyar állam végleg átveszi az MCC feladatait, miután Magyar Péter kormánya arra jutott, hogy nincs jogi lehetőség az intézmény korábbi formában történő további működtetésére. A döntés egy hosszú átmeneti időszak végét jelzi, és egyben azt is megmutatja, milyen nehézségekkel jár az Orbán-korszak alapítványi rendszerének felszámolása.
A FAZ emlékeztet arra, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a KEKVA-k megszüntetése a Tisza egyik fontos választási ígérete volt. A lap értelmezése szerint az Orbán-kormány ezekbe az alapítványokba jelentős közvagyont és olyan intézményeket szervezett ki, amelyek hosszú távon is a Fideszhez kötődő vezetők ellenőrzése alatt maradhattak volna. A rendszer felépítése azt az időszakot idézte, amikor még valószínűtlennek tűnt, hogy egy ellenzéki párt kétharmados parlamenti többséghez jusson, és így teljesen újraírhassa a konstrukció szabályait.
Hiányoznak az MCC brüsszeli irodájának átláthatósági nyilatkozatából a végső tulajdonosokItt a hivatalos bejelentés, megszűnik az MCC alapítványaA Frankfurter Allgemeine Zeitung ugyanakkor külön hangsúlyozza, hogy az MCC esete nem írható le pusztán egy pártpolitikai háttérintézmény felszámolásaként. A mintegy harminc éve alapított szervezet idővel országos oktatási hálózattá nőtt, tehetséggondozó programokat, ösztöndíjakat és kollégiumi férőhelyeket működtetett. A lap szerint ezeket a lehetőségeket nem kizárólag a Fideszhez kötődő hallgatók vették igénybe. A magyar oktatás sok területének krónikus alulfinanszírozottsága mellett a jól felszerelt, bőkezűen finanszírozott MCC-programok széles körben vonzónak bizonyultak.
A német lap éppen ezt a kettősséget tartja az MCC lényegének. Az intézmény egyszerre épített ki valódi oktatási kínálatot és olyan politikai, gazdasági, médiabeli és nemzetközi kapcsolatrendszert, amely szorosan illeszkedett az Orbán-rendszerhez. A FAZ felidézi, hogy 2021-ben az MCC tíz-tíz százalékos részesedést kapott a Molban és a Richterben, a két részvénycsomag együttes értékét akkor nagyjából egymilliárd euróra tették. A hivatalos indoklás szerint az ilyen vagyonjuttatás az intézmények tartós függetlenségét biztosította volna az államtól, a lap szerint azonban a kuratóriumok összetétele miatt a politikai kötődés mindvégig nyilvánvaló maradt.
Oktatás és politikai hálózat
Az MCC kuratóriumának élén Orbán Balázs, a volt miniszterelnök politikai igazgatója állt. A FAZ szerint az ő vezetésével az intézmény az európai jobboldal és az amerikai MAGA-mozgalom egyik fontos találkozóhelyévé vált. Az MCC külföldi konferenciákkal, meghívott előadókkal, együttműködésekkel és felvásárlásokkal bővítette hálózatát. A lap külön megemlíti a Libri könyvkereskedelmi csoportban megszerzett érdekeltséget, valamint a Mandiner fölötti befolyást, amely révén az intézmény a magyar médiapiac és könyvpiac bizonyos területeire is belépett.
A FAZ szerint az MCC jelentőségét az is mutatta, hogy az Orbán-kormány utolsó időszakában számos külföldi jobboldali értelmiségi, politikus és véleményformáló fordult meg az intézménynél.
A cikk felidézi, hogy néhány nappal az áprilisi magyar parlamenti választás előtt J. D. Vance amerikai alelnök is részt vett az MCC egyik rendezvényén, miközben budapesti útja nyíltan Orbán Viktor támogatását szolgálta. A német lap ebből azt a következtetést vonja le, hogy az MCC addigra a Fidesz nemzetközi kapcsolatépítésének egyik legfontosabb intézményévé vált.
A választási vereség után azonban gyorsan megváltozott a helyzet. A Frankfurter Allgemeine Zeitung részletesen foglalkozik Bauer Bencével, az MCC Német-Magyar Európai Együttműködési Intézetének igazgatójával is. Bauer korábban a Konrad Adenauer Alapítványnál dolgozott Budapesten, és a német jobbközép politikai körökkel épített kapcsolatokat. A cikk szerint most már nyíltan bírálja Orbán Viktort bizonyos ügyekben, miközben továbbra is vannak kapcsolatai a Fideszben, és közben a Tisza felé is épített csatornákat. Bauer a lapnak úgy fogalmazott, hiba volt, hogy az MCC a Mandiner révén ennyire egyértelmű politikai pozíciót vett fel.
A választási vereség után
A német napilap szerint Bauer visszautasítja azt az állítást, hogy az MCC egészét Orbán Viktor káderképzőjeként lehetne leírni. Azt mondja, intézetének tevékenysége nagyrészt politikamentes volt, és jóval szerényebb eszközökkel működött, mint az MCC vezetésének amerikai kapcsolatépítése. A FAZ azt is megjegyzi, hogy Bauer olyan német professzorok számára is budapesti fórumot teremtett, akik saját hazájukban szűknek érezték a politikai és akadémiai viták terét. A cikk példaként Werner Patzelt drezdai politológust említi.
A kormány az MCC alapítóinak is felajánlotta, hogy vegyék vissza az intézményt, a tárgyalások azonban eredménytelenül zárultak.
A FAZ szerint ennek egyik oka az lehetett, hogy az elmúlt évtizedekben hatalmasra nőtt szervezet fenntartása már messze meghaladta az eredeti alapítók pénzügyi lehetőségeit. Az állam ezért azokat a programokat és tevékenységeket kívánja továbbvinni, amelyek értéket teremtenek és közérdeket szolgálnak. A cikk nyitva hagyja, hogy Bauer intézete belekerül-e ebbe a körbe.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung különbséget tesz az MCC és az alapítványi fenntartásba került nagy egyetemek között. 22 felsőoktatási intézmény még egy évet kapott arra, hogy új jogi formát találjon, miközben az MCC-hez hasonló, nem egyetemi szervezetek számára az augusztus 31-i határidő jóval szorosabb volt. A lap megjegyzi: Brüsszel nem maguknak a KEKVA-alapítványoknak a felszámolását követelte, hanem elsősorban azt kifogásolta, hogy a kuratóriumokat egyoldalúan kormánypárti személyekkel töltötték fel.
Az EU átláthatósági szervezete felfüggesztette a brüsszeli MCC-t mint uniós lobbiszervezetet