Az egynél több nyelvet beszélő emberek agya fiatalabbnak tűnhet a biológiai életkoruknál – derült ki az Európai Idegtudományi Társaságok Szövetségének (FENS) 2026-os fórumán bemutatott kutatásból, amelyet a ScienceDaily ismertetett. Az agyban több milliárd idegsejt található, amelyek folyamatosan kommunikálnak egymással. Ahogy öregszünk, ezek a kapcsolatok gyengülhetnek, ami lassabb gondolkodáshoz és a memória romlásához vezethet. Az új kutatási eredmények arra utalnak, hogy a többnyelvűség segíthet ellensúlyozni az életkorral járó negatív változások egy részét. A kutatást Dr. Lucia Amoruso, a spanyolországi San Sebastiánban található Baszk Megismerés, Agy és Nyelv Központ munkatársa mutatta be. A kutató a chilei Adolfo Ibañez Egyetem Latin-amerikai Agyegészségügyi Intézetének, az argentin San Andres Egyetem Kognitív Idegtudományi Központjának és az ír Trinity College Globális Agyegészségügyi Intézetének kutatóival dolgozott együtt. A csapat korábban már publikált olyan kutatásokat, amelyek kimutatták, hogy azokban az országokban élők, ahol gyakori a többnyelvűség, lassabban öregedhetnek. Legújabb projektjükben a spanyol baszk régióból származó embereket vizsgálták, akik 1-4 nyelvet beszéltek, a spanyol, a baszk, a francia és az angol különböző kombinációit. Az agy öregedésének mérésébe a kutatók először 728 embert vontak be, és létrehoztak egy „agyöregedési órát”. Magnetoencefalográfiát alkalmaztak, ez a módszer az agysejtek aktivitása során keletkező gyenge mágneses mezőket érzékeli. A különböző korú emberek agyi aktivitási mintázatait mesterséges intelligenciával elemezték. Ezután egy másik, 144 fős csoporton az agyöregedési óra segítségével megbecsülték az egyes személyek agyának „életkorát”.
Ennek során a kutatók egy érdekes mintázatot találtak: azoknak az embereknek az agya, akik két nyelvet beszéltek, körülbelül hat évvel fiatalabbnak tűnt, mint azoké, akik csak egy nyelvet beszéltek.
Azok körében, akik három nyelvet beszéltek, nagyjából hét, míg a négy nyelvet beszélőknél 13 évre nőtt ez a különbség.
Dr. Amoruso elmondta: „A hatás azonban nemcsak a beszélt nyelvek számával volt összefüggésben. A magasabb szintű nyelvtudás és a második nyelv korábbi elsajátítása ugyancsak késleltetheti az agy öregedését.”
A kutatók az életkort, a nemet és az iskolai végzettséget is figyelembe vették az eredmények feldolgozásakor, ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy egyéb tényezők, mint például az életmód és a társasági élet – amelyeket nem vizsgáltak – szintén hozzájárulhatnak a megfigyelt különbségekhez. Dr. Amoruso és kollégái most azt szeretnék megvizsgálni, hogy hasonló mintázatok jelennek-e meg neurodegeneratív betegségekben, például Alzheimer-kórban szenvedőknél, ahol az agy öregedése és ellenálló-képessége különösen fontos. Azt is szeretnék feltárni, vajon két vagy több közeli rokon nyelv beszélése még erősebb hatást válthat-e ki. A hasonló nyelvek közötti váltás ugyanis nagyobb kontrollt igényelhet, mivel a beszélőknek folyamatosan kezelniük kell a hasonló szavakat és nyelvi rendszereket.
„A Seniorok Nyelviskoláját 2014-ben indítottuk el kifejezetten az 50 év felettiek számára. A tapasztalatunk az, hogy Magyarországon az időskori nyelvtanulás még nem tömegjelenség, de egyáltalán nem is ritkaság. Hetvenes éveikben járó, sőt nyolcvan év körüli tanulóink is voltak” – nyilatkozta lapunknak Salusinszky András igazgató. Kifejtette: a motivációk nagyon emberiek és többnyire egészen konkrétak. Sokan azért kezdenek tanulni, mert a gyerekeik vagy az unokáik külföldön élnek, és szeretnének velük, illetve a család külföldi tagjaival közvetlenül beszélgetni. Mások utazáshoz frissítik fel régi tudásukat, idegen nyelvű filmeket és könyveket szeretnének megérteni, vagy egyszerűen olyan elfoglaltságot keresnek, amely örömet ad, és megmozgatja az agyat. A közösség is nagyon fontos: a nyelvóra rendszeres programot, társaságot és sok sikerélményt jelent.
A kérdésre, hogy valóban fiatalabb-e a nyelveket beszélők agya, mosolyogva válaszolt.
„Nyelviskolaként természetesen nem agyi vizsgálatokkal mérjük a tanulóinkat, azt azonban jól látjuk, hogy a rendszeres tanulástól sokan frissebbnek, magabiztosabbnak és energikusabbnak érzik magukat.
Figyelnek, emlékeznek, megszólalnak, hibáznak, majd újrapróbálkoznak. Mindezt ráadásul közösségben teszik. A hivatkozott kutatás eredménye nagyon érdekes és biztató, de a »13 évvel fiatalabb agy« megfogalmazással azért óvatosan bánnék. A kutatók az agyi kapcsolatok mintázata alapján becsült úgynevezett agyi életkort vizsgálták. A több nyelvet beszélőknél fiatalabb életkorra jellemző mintázatot találtak, de ez még nem jelenti azt, hogy egy időskorban elkezdett nyelvtanfolyam önmagában évekkel megfiatalítja az agyat. Én inkább úgy fogalmaznék: a nyelvtanulás egyszerre szellemi munka, gyakorlati lehetőség és társas élmény. Hogy ettől pontosan hány évvel lesz fiatalabb valakinek az agya, azt nem tudnám megmondani. Azt viszont sokszor látjuk, hogy maga az ember fiatalosabbnak érzi magát tőle.”
Németh Ildikó nyelvtanár, a Gyakorlatias Angol megalapítója szerint határozottan, sőt egyre inkább jellemző az idősebb kori nyelvtanulás Magyarországon. „Amikor elindítottam a Gyakorlatias Angolt, kifejezetten a 40 feletti korosztályt céloztam meg, de óriási örömömre rengeteg 70-80 év közötti tanulóm van. Ez a generáció ma már sokkal aktívabb, nyitottabb, és nem akar lemaradni.” A legidősebb tanulóiknál ő két fő mozgatórugót lát. Az egyik a családi kötelékek: nagyon sokuknak külföldön él a gyerekük, és a vejük, a menyük vagy éppen az unokájuk egyáltalán nem beszél magyarul. A nagyszülők azért tanulnak angolul, hogy ne legyenek elszigetelve a saját családjuktól, és beszélgetni tudjanak az unokákkal. A másik ok a függetlenség és aktivitás. Sokan szeretnek utazni, és nem akarnak kiszolgáltatott helyzetbe kerülni a repülőtereken vagy a szállodákban. Emellett mentálisan is fontosnak, hasznosnak akarják érezni magukat – a nyelvtanulás nekik egyfajta szellemi fitnesz.
Németh Ildikó szerint azok az idős emberek, akik fejest ugranak a nyelvtanulásba, sokkal frissebbek, rugalmasabbak és magabiztosabbak.
„Bár nem látok bele a koponyájukba, a viselkedésükön, a gondolkodásukon és a mindennapi kommunikációjukon egyértelműen látszik a változás.” A nyelvtanár azt is elmondta, hogy ebben az életkorban már teljesen más módszertan kell, mint az iskolában, ezért fejlesztett ki egy speciális rendszert.
Ennek az első lényeges eleme az angol logika átadása. Nem bemagoltatni kell a szavakat, hanem az első leckétől kezdve átállítani az agyukat a magyarhoz képest eltérő angol szórendre és gondolkodásra. A második, hogy lépésről lépésre, pánik nélkül tanulhassanak, nem szabad rájuk önteni a tananyagot. Sok-sok példa, fokozatosság és a végtelen ismétlés lehetősége kell. A „miértek” megválaszolása ugyancsak sarkalatos pont, ez a korosztály érteni akarja a szabályok mögötti logikát. Ezért minden leckéhez részletes magyar nyelvű tanári magyarázó videók készülnek. Végül pedig mivel a nyelvhasználat a cél, nem pedig a nyelvvizsga, így a beszédfejlesztés egy pillanatra sem maradhat el. „Összességében a tapasztalataim maximálisan egybecsengenek a kutatással: a nyelvtanulás nem korfüggő, és az egyik legjobb dolog, amit egy idős ember az agya frissen tartásáért és a szociális kapcsolatai megőrzéséért tehet.”
Több tízezer nyelvet beszélhettek a nyelvek „aranykorában”, mielőtt a birodalmak el nem sorvasztották őket