A kormány bejelentette, hogy 2027. január 1-jétől 120 ezer forintra emeli az öregségi nyugdíj legkisebb összegét. A döntés jelentős, hiszen a hivatalos nyugdíjminimum 2008 óta változatlanul 28 500 forint volt. De éppen a több mint négyszeres emelés mutatja meg, milyen súlyos adósság halmozódott fel ezen a területen. Sőt azt is érdemes megvizsgálni, hogy a 120 ezer forint valóban elegendő minimum-e 2027 Magyarországán.
Először tisztázni kell, hány embert érint közvetlenül az intézkedés. A legfrissebb adatok alapján 127 449 öregségi nyugdíjas kap jelenleg havi 120 ezer forintnál kevesebbet. Ők azok, akikre az öregségi nyugdíjminimum 120 ezer forintra emelése közvetlenül vonatkozhat.
De a kör ennél jóval nagyobb, ha nemcsak az öregségi nyugdíjakat, hanem valamennyi saját jogú nyugdíjat és ellátást nézzük: a KSH 2026. januári adatai szerint ebben a körben 241 912 ember kapott 120 ezer forintnál kevesebbet. Fontos azonban, hogy a két számot ne keverjük össze: a most bejelentett intézkedés az öregségi nyugdíj minimumáról szól.
A 120 ezer forintos alsó határ tehát több mint százezer ember számára hozhat kézzelfogható javulást. Ezt nem érdemes lebecsülni. De egy nyugdíjrendszer szociális minimumát nem egyszeri politikai döntéssel meghatározott összeghez, hanem valamilyen objektív, évről évre követhető társadalmi mércéhez kellene kötni.
120 ezer helyett 150 ezer
Az MSZP Tanácsadó Kollégiuma által korábban kidolgozott „Méltó időskort” javaslat éppen ezért más megközelítést alkalmaz. A teljes jogú öregségi nyugdíjminimumot az adott évi nettó minimálbér 70 százalékában határozná meg, és az ennél alacsonyabb, korábban megállapított nyugdíjakat egyszeri differenciált emeléssel egészítené ki erre a szintre.
Nézzük meg, ez ma mit jelentene. A 2026-os minimálbér bruttó 322 800 forint. Kedvezmények nélkül ennek nettó összege 214 662 forint. A nettó minimálbér 70 százaléka tehát: 150 263 forint. Vagyis ha már 2026-ban alkalmaznánk ezt az elvet, az öregségi nyugdíjminimum nem 120 ezer, hanem valamivel több mint 150 ezer forint lenne.
A különbség havi 30 ezer, évente 360 ezer forint. Egy alacsony nyugdíjból élő ember számára ez nem statisztikai eltérés, hanem élelmiszer, gyógyszer, fűtés és lakhatás kérdése.
Ráadásul a minimálbérhez kötött rendszernek van egy másik fontos előnye is: nem engedi ismét leszakadni a legkisebb nyugdíjakat. Ha emelkednek a legalacsonyabb munkabérek, velük együtt automatikusan emelkedik az öregségi minimum is. Nem kell újabb tíz vagy húsz évet várni egy politikai döntésre.
A Fidesz-kormány örökségéből ebben az összefüggésben két tény fontos. A 28 500 forintos nyugdíjminimumot 2008 után tizenhat éven át változatlanul hagyta, és a vegyes indexálás megszüntetésével a nyugdíjak emelését kizárólag az inflációhoz kötötte. Ennek következtében a régebben megállapított és az alacsonyabb nyugdíjak fokozatosan leszakadtak a keresetektől és az újonnan megállapított nyugdíjaktól.
Nem csak a minimumot kell megemelni
A probléma ugyanis nem ér véget 120 vagy akár 150 ezer forintnál. Ha minden nyugdíjat ugyanolyan százalékkal emeljük meg, akkor forintban évről évre nő a különbség a kis és a nagy nyugdíjak között. Tízszázalékos emelés 120 ezer forintnál 12 ezer, 500 ezer forintnál 50 ezer forint pluszt jelent.
Ezért javasoltuk a vegyes indexálás visszaállítását: a nyugdíjemelésnél az infláció mellett a keresetek növekedését is figyelembe kell venni. Az inflációt követő részt továbbra is mindenki a saját nyugdíja arányában kapná meg, hiszen mindenkinek joga van a nyugdíja reálértékének megőrzéséhez. A bérek emelkedéséből származó többletet viszont öt éven keresztül az átlagnyugdíj alapján, azonos összegben lehetne elosztani.
Így az alacsonyabb nyugdíjak gyorsabban zárkózhatnának fel anélkül, hogy a magasabb nyugdíjak reálértéke csökkenne.
Ez nem valamiféle büntető újraelosztás. Arról szól, hogy a gazdasági növekedés eredményéből a nyugdíjasok is részesedjenek, és közben mérséklődjön a nyugdíjas-társadalom egyre erősebb belső szétszakadása.
A 13. havi nyugdíj lehetne igazságosabb is
Ugyanez az elv érvényes a 13. és a fokozatosan bevezetett 14. havi nyugdíjra. A „Méltó időskort” javaslat szerint ezek nem a korábbi járulékfizetésből következő, biztosítási alapon megszerzett nyugdíjelemek, hanem költségvetési társadalmi juttatások. Ezért indokolatlan, hogy annak, akinek félmillió forintos havi nyugdíja van, félmilliós 13. havi juttatás járjon, míg a 120 ezer forintos nyugdíjas csak 120 ezret kapjon.
A javaslat ezért minden nyugdíjas számára azonos összegű, az átlagnyugdíjnak megfelelő 13. és 14. havi nyugdíjat vezetne be. Ez érdemben javítaná a kisebb nyugdíjból élők helyzetét, miközben önmagában nem igényelne nagyobb forrást annál, mint amit az arányos kifizetésre fordít az állam.
Mit jelentene ez 2027-ben?
A 2026-os átlagos öregségi nyugdíj jelenleg mintegy 261 ezer forint. Ha a vegyes indexálást a korábbi, klasszikus 50–50 százalékos súlyozással számítjuk, és a jelenleg rendelkezésre álló 2027-es makrogazdasági feltételezésekből – 3 százalékos inflációból és 7,4 százalékos keresetnövekedésből – indulunk ki, akkor az emelés körülbelül 5,2 százalék lenne. Ez nagyjából 274 600, kerekítve 275 ezer forintos átlagnyugdíjat jelentene. A pontos összeg természetesen a tényleges 2027-es bér- és inflációs adatoktól, illetve a vegyes indexálás végleges szabályától függne.
A javaslat alapján tehát minden nyugdíjas körülbelül 275 ezer forintos 13. havi nyugdíjat kapna. A 120 ezer forintos havi nyugdíjból élő ember nem 120 ezret, hanem hozzávetőleg 275 ezret. A 600 ezres nyugdíj mellett pedig ugyanez a 275 ezer forintos társadalmi juttatás járna.
Ez fejezi ki azt az egyszerű elvet, hogy a biztosítási nyugdíjban természetesen számítson a munkával és járulékfizetéssel megszerzett jogosultság, egy külön költségvetési juttatásnál azonban legyen erősebb a társadalmi szolidaritás.
A minimumemelés legyen az első lépés
A kormány 120 ezer forintos döntését ezért nem vitatni, hanem továbbvinni érdemes.
Egy közel két évtizede befagyasztott, 28 500 forintos összeg után a 120 ezer forint kétségtelenül nagy változás. De 2027-ben a nyugdíj alsó határa nem lehet tartósan egy politikailag meghatározott nominális összeg.
A következő lépés az lehetne, hogy a nyugdíjminimum automatikusan kövesse a nettó minimálbért. A harmadik, hogy a nyugdíjemelésben az árak mellett ismét szerepet kapjon a keresetek növekedése. A negyedik pedig, hogy a 13. és a 14. havi nyugdíj valódi szolidaritási elemmé váljon.
A nyugdíjrendszernek egyszerre kell teljesítenie két követelményt. Meg kell becsülnie azt, amit valaki aktív élete során munkával és járulékfizetéssel megszerzett, de közben senkit nem hagyhat olyan jövedelemmel időskorára, amelyből a mindennapi élet alapvető szükségletei sem fedezhetők.
A 120 ezer forint fontos kezdet. De a cél nem egy magasabb nyugdíjminimum kimondása, hanem egy olyan rendszer megteremtése, amelyben az időskori biztonság nem időnkénti kormányzati döntésektől függ. A méltó időskorhoz kiszámítható szabályok kellenek – és ezek közül az első lehet, hogy a legkisebb teljes öregségi nyugdíj soha ne legyen kevesebb a nettó minimálbér 70 százalékánál.
A szerző volt országgyűlési képviselő, miniszter (MSZP).
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.