Valami megváltozott, ez a nyár vízválasztó lehetett a magyarországi turizmusban is

A ferihegyi repülőtér 2026 júliusában először lépte át a havi kétmilliós utasszámot, ami mintegy 16 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ebből azonban nem következik az, hogy ennyivel több, azaz kétmillió turista érkezett Magyarországra, a repülőtéri adat az érkező és induló utasokat, valamint a magyar kiutazókat is tartalmazza – jelezte a Népszava érdeklődésére Kanel Judit, a Magyar Beutaztatók Szövetségének (Mabeusz) elnöke. A repülőtéri rekordforgalom mintegy 98 százalékban menetrend szerinti járatokhoz kötődött és mintegy kétharmados arányban a fapados légitársaságokhoz. Hozzá kell tenni, hogy a fapados járatok utasai nem tekinthetők automatikusan alacsony költésű turistáknak – hangsúlyozta a Mabeusz elnöke. Számos küldővárosból vagy régióból ugyanis ezek jelentik az egyetlen közvetlen légi kapcsolatot Budapesttel, vagyis üzleti, kulturális vagy akár magasabb költésű szabadidős utasok is használják őket.

A júliusi turisztikai adatokat órákon belül közli a KSH, ezeken az idei nyár másik problémája, az extrém időjárás is vélhetően nyomot hagyott. Az aszály és a tartós hőség már közvetlenül érinti a beutazó turizmus működését, az alacsony dunai vízállás miatt hajózási programokat kell és kellett módosítani vagy szárazföldi megoldásokkal helyettesíteni, ami többletköltséget jelent. A hőség miatt pedig a szabadtéri városnézések, különösen az idősebb turisták körében, nehezebben szervezhetők – összegezte Kanel Judit.

A Balaton és a Velencei-tó vízszintjének alakulása szintén turisztikai kérdéssé válik, ha tartósan romlik a vízparti élmény – figyelmeztetett a beutaztató szakember.

A KSH korábbi adatközlése szerint január és június között közel 4,2 millió külföldi vendéget regisztráltak a magyarországi turisztikai szálláshelyeken, 0,2 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Júniusban már 1,8 százalékos volt a visszaesés, Budapesten pedig 2,4 százalékkal kevesebb külföldi vendéget fogadtak. A szálláshelyi forgalom átrendeződött: az első félévben a kereskedelmi szálláshelyeken 5,2 százalékkal nőtt a külföldi vendégek száma, miközben a magán- és egyéb szálláshelyeken 15 százalékkal csökkent.

Közben a 2026. április közepétől hirtelen és jelentősen megerősödött forint érdemben rontotta Magyarország versenyképességét, miután az euróban vagy dollárban számolt magyarországi szállás, vendéglátás, közlekedés és program szolgáltatás akkor is drágább lett a külföldi vendégek számára, ha a szolgáltatók forintban egyáltalán nem emelték áraikat.

Komoly problémát okozott mindez a beutaztató cégeknek, hiszen a Mabeusz tagjainak jelentős részét az árfolyamváltozás úgy érte, hogy szerződéseiket már korábban megkötötték, áraikat euróban rögzítették vagy utólag már nem módosítható érvényes árajánlatokat tettek. Miután nem tudtak már árat emelni a külföldi partnerek felé, ezért a forint erősödéséből származó veszteséget a beutaztató vállalkozások kizárólag a saját árrésük terhére voltak kénytelenek elviselni – tudtuk meg.

A közeli európai piacok – Németország, Ausztria, Lengyelország, Csehország, Románia, Olaszország és az Egyesült Királyság – továbbra is fontos és viszonylag stabil bázist jelentenek, de több olyan piac alakult gyengébben vagy kiszámíthatatlanabbul, ahonnan korábban hosszabb tartózkodású és magasabb költésű vendégek érkeztek.

Konkrét és érzékeny példa az orosz vendégforgalom, ami 2022 óta hiányzik, míg az ugyancsak fontos izraeli piacot a geopolitikai helyzet befolyásolja. A japán és más távol-keleti piacok visszaépülése pedig lassabb a vártnál a légi közlekedés bizonytalanságai miatt. Kína és Dél-Korea esetében kedvezőbb a helyzet, nem függetlenül a közvetlen légi kapcsolatoktól.

A légi összeköttetések továbbra is kulcskérdésnek számítanak. Nem pusztán több járatra lenne szükség, hanem olyan közvetlen, lehetőleg egész évben működő kapcsolatokra, amelyek magasabb költési potenciálú piacokat érnek el. A Mabeusz tagjai szerint épp emiatt lenne szükséges a Budapest és az Egyesült Államok közötti stabil kapcsolat, a közvetlen tokiói járat, valamint az indiai piac jobb elérhetősége és további délkelet-ázsiai összeköttetések kialakítása.

Különösen a német és francia nagyvárosok körében vannak olyan fontos küldőpiacok, ahonnan jelenleg nincs közvetlen légi kapcsolat Budapesttel. A távolabbi régiók esetén pedig a tét nem kisebb a közvetlen járatok kapcsán, minthogy Magyarországra önálló úti célként jön-e számításba vagy egy több országot érintő közép-európai körút egyik rövid állomásaként csak.

A következő időszakban egyre fontosabb kérdés, hogy miként tud a megváltozott körülményekhez és feltételekhez alkalmazkodni a turizmus. Kanel Judit szerint nem feltétlenül az a jó cél, hogy még több nyári rendezvény legyen, hanem korábban meghirdetett, nemzetközileg értékesíthető tavaszi, őszi és téli programokra van szükség. A szervezett beutaztatás ezeket csak akkor tudja beépíteni a kínálatába, ha legalább fél, de inkább egy évvel korábban ismertek a részletes információk.

A klímaváltozással együtt jár, hogy nyáron felértékelődnek a beltéri és esti programok, a klimatizált kulturális helyszínek. A dunai hajózás is innovációért kiált: olyan infrastruktúrára van szükség, amely alacsony vízállás mellett is lehetővé teszi a vendégek biztonságos mozgatását. A konferencia-, üzleti és rendezvényturizmus erősítése több szempontból – a beutazó turizmus, tehát a külföldi vendégszám, ezen belül is a jól és átlag felett költő vendégkör bevonzása miatt – fontos és nem pusztán nagyobb konferencia-központ kérdése. A júliusi KSH-adat különösen beszédes lehet. Megmutathatja, hogy a főszezonban folytatódott-e a külföldi vendégforgalom első fél évben látott megtorpanása, vagy a nyár valamelyest javított a képen. Továbbra sem csak azt kell majd nézni, hogy hány külföldi érkezett Magyarországra, hanem azt is, hogy mennyi időt maradtak, hol szálltak meg, és mennyi szolgáltatást vettek igénybe. Azaz mennyi pénzt hagytak a magyar vállalkozásoknál.