Imádják a gyerekek, de meg is értem, az ő szemszögükből lehetetlen ezt nem szeretni. Hát nézze meg, fürdenek és homokoznak egyszerre! – mutatta unokáit Kerekes Tamásné a balatonmáriafürdői hajóállomási szabadstrandon.
Az itt készült fotók a múlt héten nagy visszhangot váltottak ki az interneten: a partról a lejáró a megkeményedett iszapba vezet, vagy húszméternyi fövenyen át lehet besétálni a vízbe, de újabb csaknem ötven méteren keresztül homokos padok szabdalják a vízfelszínt.
A máriafürdői strandok közül messze itt a legnagyobb a változás az elmúlt évekhez képest – bár mindig is ez volt a legsekélyebb kijelölt fürdőhely –, a többinél csak egy-egy kiemelkedés látszik a vízből. Igaz, ha úszni akar valaki, a minimum derékig érő mélységig így is vagy 150 méter be kell gyalogolni.
A tó vízszintje a nyár folyamán szinte végig témát szolgáltatott, környezetvédelmi és gazdasági szakemberek, politikusok, s persze a balatoni gazdaság szereplői rendre megszólaltak. Csak éppen a valódi szakvélemény – mely szerint a vízszintingadozás a tó életének velejárója, sőt, az éveken át mesterségesen magasan tartott víz után a balatoni élővilágnak igazából már szüksége volt az alacsonyabb vízállásra –, szinte elveszett a turizmusból élők panaszviharában.
Naponta csaknem egy centimétert apad a BalatonValó igaz, a jelenlegi, 43 centi messze elmarad a 120 centis szabályozási szinttől, s jócskán alulmúlja az elmúlt évek nyár végi átlagát. 2025-ben 70, egy évvel korábban 92, három éve pedig 101 centis átlagvízszinttel búcsúztatta a nyarat a tó. Viszont hiába volt extrém száraz a nyár, az eddigi legalacsonyabbnak mért 2003-as novemberi 23 centitől is távoli a jelenlegi állapot. Sőt, még az az évi augusztus végi 27-től is.
A tó kiszáradásától rettegőknek pedig talán megnyugtató lehet, hogy 2004 nyarára 82 centire emelkedett a vízszint, rá egy évre augusztus végén pedig 108 centit mutatott a mérce, azaz amilyen gyorsan csökkent, úgy vissza is emelkedett a vízszint.
A jövő persze a legkevésbé sem vigasztalja a tóparti vállalkozókat, akik szerint az idei nyarat a többször is megjelenő hőkupola, a visszatérő árvaszúnyog-inváziók az alacsony vízállással és a forinterősödéssel súlyosbítva teljesen tönkretették.
– Az euró árfolyama a nyugatiaknak drágábbá tette a Balatont, ami alapból visszaesést jelentett, s ehhez jöttek még a természeti viszontagságok – legyintett Attila, az egyik balatonboglári strandbüfé üzemeltetője. – A forgalmunk nagyjából ugyanannyi, mint tavaly, csakhogy ez, mivel valamit emeltünk az árakon, reálértéken visszaesés. Mivel többször előfordult, hogy a déli órákban és kora délután a 40 fokot karcolgatta a hőmérséklet, a strandra is kevesebben jöttek, mint máskor. Sokan reggel leugrottak mártózni, úszni egyet, aztán hazamentek, s csak hat óra után jöttek vissza. Emiatt jócskán visszaesett a napközbeni forgalom. Csak az elmúlt 7–10 nap volt ideálisnak mondható, a négynapos hétvégére is sokan érkeztek, sőt, már az azt megelőző hétvégétől olyan lett a forgalom, mint amilyet az egész nyárra reméltünk volna.
– Noha sekélyebb a víz, mint júliusban volt, most sokkal jobban élvezhető – magyarázta a lellei nagystrandon Vízváry Zsolt, aki a délelőtti úszására készült. – Végre nem fürdőkádmeleg, tényleg hűsít, érdemes belemenni, amikor 30–32 fokos volt, még csak le sem hűtött a kánikulában, mire kiértem a partra, már meg is izzadtam újra.
Akit pedig zavar, hogy csak térdig ér, ahol máskor derékig, menjen uszodába! Ez a Balaton, csaknem 60 éve nyaralok Lellén, máskor is volt már kisvíz, annak is meg van a szépsége. Nézze meg, mennyi gyerek játszik a partközelben, a szülőknek így sokkal könnyebb velük, nem tudnak megfázni, nem kell félni, hogy hirtelen elmerülnek.
A megszokottnál alacsonyabb vízszint jellemzően a tó délnyugati medencéjében látszik látványosabban, ahol a partközelben apró szigetek tűntek elő, kelet felé haladva már ritkább az ilyesfajta látvány, inkább csak a bejárók vízből kilátszó lépcsőfokainak száma mutatja a kisebb vízállást. Ahogyan az északi parton sincs olyan látványos jele az apadásnak, bár a balatongyöröki vagy badacsonyi strand ad-hoc kialakult homokfövenye azért a régóta ott nyaralókat is meglepte.
– Nem emlékszem, hogy itt, a hajóállomás szomszédságában valaha előfordult volna, hogy úgy mentem be a vízbe, mint az olasz tengerparton – nevette el magát Gasparics Gyuláné, aki unokáival töltötte a szünidő utolsó napjait Badacsonytomajon. – Szerintem jópofa, s reménykedem, hogy őszre majd tényleg megjön az eső, ahogy jósolják, mert azért ennél kisebb vízszint már nem hiszem, hogy élvezhető lenne.
Szállodák pluszban, magánszállások mínuszban: felemásan indult a nyárBalaton-átúszás: az alacsony vízállás miatt különleges intézkedésekről döntöttekAz unokákat nézve nem biztos, hogy így vélekedtek, kifejezetten élvezték a nagyobb szabadságot, amit az amúgy hirtelen mélyülő, ám most sekélyebb északi parti strand kínált.
Keszthelyen a rossz vízminőség miatt július végén be kellett zárni az ingyenes Helikon-strandot, ám gyorsan helyreállt a világ rendje, s manapság már csak az iszap jelent bosszúságot, bár azt a közeli Zala-torkolat miatt már megszokták az ide járó fürdőzők.
– A kis víz nem gáz, sokkal inkább az estéket rontotta el a rendre visszatérő árvaszúnyog-invázió – jelentette ki Pongrácz Tamás. – A fürdés amúgy sem érdekel annyira, nekem a Balaton a horgászatot jelenti, de az idei nyár ebből a szempontból nem volt az igazi. Nappal a nagy meleg miatt értelmetlen volt kiülni, mert nem volt kapás, este pedig jöttek a szúnyogok. A sima ellen lehet védekezni, befújja magát az ember ellenük riasztóval, de a zöldszúnyog idegesítő, beleszáll a szembe, hajba, szájba, így sokszor csak este 10-11 után tudtam kijönni, amikorra valamennyire elültek.
Ahogyan a sekély víz, úgy az árvaszúnyog is inkább a déli parti településeken okozott problémát a vállalkozóknak.
– A napközbeni forgalom még úgy-ahogy elcsorgott, de esténként, ha jött a szúnyoginvázió, szó szerint lehúzhattuk a rolót – kesergett a fonyódi éttermes, Péter. – Pedig a tavalyi tapasztalatokból okulva számítottunk rá, hogy az idén is várható, csináltattunk szúnyoghálófüggönyt a terasz köré, de kiderült, ha rajzás van, semmit sem ér, ugyanis a zöldszúnyog mászni is tud, bejöttek a réseken, s ugyanúgy tele volt velük minden, mint egy éve nyáron.
Üzleti szempontból nem járt jobban Zoltán sem, aki a nyugati-medence egyik településén működtetett vízibicikli-kölcsönzőt, de állította, egy ilyen nyarat nem csinálna végig soha többé.
– A nyár eleje óta háromszor kellett áttelepítenem a járműtartó állványokat – mérgelődött. – Legalább 40 centi víz kell, hogy be tudjam tenni őket a tóba, az eredeti helyem ott volt – mutatott vagy hetven méterre a part közvetlen közelébe. – A forgalom sem volt az igazi, a nagy forróságban kinek van kedve vízibiciklizni a tűző napon? Ezt most megszívtam, s ha jövőre is olyan alacsony vízállással kezdődik a nyár, mint az idén, bele sem vágok. Persze azért bizakodó vagyok, gyerekként emlékszem 2003-ra, amikor a fenyvesi képviselő-testület a tómederben egy szigeten tartott ülést, hogy felhívja a figyelmet a tó kiszáradására, aztán a következő nyár már olyan volt, mint előtte, s azóta mindegyik: volt elég víz. Talán jövőre is így lesz!
Rettegnek, hogy a tavalyinál is rosszabb lesz a balatoni szezon, a legkevésbé az alacsony vízállás miattNincs árrobbanás a Balaton-parton, de egy négytagú család így se nagyon ússza meg 400 ezer alatt az ötnapos nyaralástVelencei-tó: a kiszáradt mederben a csodára várnak