Legalább 500 milliárd forintot oszthatott szét nem nyilvános határozatokban az Orbán-kormány a választás előtt

Legkevesebb 500 milliárd forintot oszthatott szét nem nyilvános, úgynevezett 2000-es kormányhatározatokban az Orbán-kormány az áprilisi választást megelőző hónapokban – írja a 24.hu a közérdekű adatigényléssel megszerzett iratok alapján.

A Miniszterelnökség azokat a dokumentumokat adta ki, amelyek nyilvánosságra hozatala a kancellária megítélése szerint nem sért nemzetbiztonsági, honvédelmi vagy bűnüldözési érdeket.

A portál 55, Orbán Viktor aláírását viselő határozathoz jutott hozzá, a számozás alapján pedig arra jutott, hogy további 28 irat a felülvizsgálat után is titkos maradhat. A nyilvánosságra került döntések túlnyomó része költségvetési átcsoportosításokról és pénzjuttatásokról szólt. Cégek, alapítványok, egyesületek, kulturális szervezetek, egyházmegyék és költségvetési területek kaptak pénzt, de sportesemények, programok és ingatlanvásárlások finanszírozása is szerepelt közöttük.

A dokumentumokban 16 vállalkozás számára összesen 47 milliárd forintos támogatásról rendelkeztek, egyenként 190 millió és 14 milliárd forint közötti összegekben. A Vajda-Papír Kft. dunaföldvári beruházására több mint 11,5 milliárd forint jutott, míg két Rosenberger-cég három vidéki gyártókapacitás-bővítésére 14 milliárd forintos feltételes támogatási ajánlatot adtak. Három, elvileg nem nyilvános tételt Szijjártó Péter később a minisztériuma honlapján is bejelentett.

Februárban 6,2 milliárd forint alapítói adományt kapott a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány. A határozat szerint az alapítványt a „céljai és közfeladatai hatékony megvalósítása érdekében” támogatják. Két NER-es cég kötvénykibocsátásához kapcsolódó intézkedések is bekerültek a dokumentumokba: összesen 500 millió eurónyi, akkori árfolyamon közel 200 milliárd forint értékű kötvényről volt szó, az ügyletbe bevonták az állami Eximbankot, a kormány pedig készfizető kezességet vállalt.

A Transparency International jogi igazgatója szerint a 2000-es határozatok ilyen használata jogszerűtlen. Ligeti Miklós azt mondta, költségvetési forrásokról és pénzjuttatásokról nem lehet ilyen módon dönteni, mert ezeknek közlöny-nyilvánosságot kell kapniuk. Úgy véli, a megszerzett határozatok formai értelemben törvénysértők.