A forint az euróval szemben már kedden átlépte a választások óta lokális tetőnek számító 367,6-os szintet, s egyből az erős ellenállásnak számító 371,5 környékére emelkedett. Szerda reggel 371,7 forinton nyitott az euró, de a dollárral szemben is jelentős gyengülést mutatott a magyar deviza a bankközi piacon. Szerda délutánra 368 forint közelébe csökkent az euró árfolyama, ám ez még mindig magasabb, mint az elmúlt napok 365 forintos árfolyama.
A forint gyengülése válasz az iráni háború eszkalációjára, illetve a világ pénzügyi piacain tapasztalható kötvényhozam-emelkedésre, ugyanis ezek az impulzusok csökkentik a kockázatvállalási kedvet –értékelte a folyamatokat Miró József, az Erste Bank elemzője hírlevelében. Ráadásul a forint látványos gyengülése épp azután kezdődött, amikor a magyar kormány bejelentette, hogy teljesítette mind a 27 szupermérföldkövet az uniós pénzek hazahozatalához, amelyet decemberben erőteljes euróbeáramlás követhet.
Miró szerint míg ez utóbbival már rég számol a piac, az iráni háború újbóli kiéleződése negatív meglepetés.
A forint gyengülésének másik oka az energiaárak, jelesül az európai gázárak elszállása, ami szintén a hormuzi válság következménye. A magyar gazdaság erősen energiafüggő, így a gázárak emelkedése a romló külkereskedelmi mérlegen keresztül további forintgyengülést hozhat. Az öreg kontinensen irányadó TTF földgáz ára a korábban megszokott 60-62 euró/megawattóráról kedden 75 euróra emelkedett, majd 72 euróra korrigált. (Ez utóbbi köbméterenként 270 forintos árnak felel meg – ezt adja az állami gázkereskedő a lakosságnak 102 forintos rezsicsökkentett áron, illetve az „átlagfogyasztás felett” 750 forintos „versenypiaci” áron. Vagyis a földgáz drágulása, még ha az átmeneti is, jelentős veszteséget okozhat a költségvetésnek, hiszen növeli a hiányt, ami szintén nem a forintot erősítő tényező.)
Túl erős forintA növekvő energiaárak, ha így maradnak, negatívan hatnak a folyó fizetési mérlegre s ezen keresztül a forint árfolyamára is – írta Miró József. Ugyanakkor a helyzet jelen pillanatban nem annyira végzetes, mint 2022-ben volt – tette hozzá az Erste elemzője. Indoklása szerint az Európai Unió mostanra jelentősen növelte a cseppfolyósított földgáz (LNG) beszállítási kapacitást, és a vezetékes összeköttetések jelentős része is kiépült, ezért nagy valószínűséggel 2022-höz hasonló ársokkra nem kell számítanunk. Ugyanakkor az EU most kevésbé felkészült, mint korábban, hiszen a gáztározók töltöttsége elmarad nemcsak a sokéves átlagtól, hanem a sokéves minimumtól is. Vagyis borítékolható az elmúlt években megszokottnál magasabb ár – állította a szakértő.
A következő hetekben a devizapiacon a korábban megszokottnál erőteljesebb ingadozásra lehet számítani a geopolitikai feszültségek miatt.
A Magyar Nemzeti Bank eközben a mini (3 hónapos) kamatcsökkentési ciklusa végére ért, szeptemberben várhatóan megállnak a csökkentéssel, ám az Európai Központi Bank már a héten kamatot emelhet. Ez megint a forinterősödés ellen szóló érv, legalábbis rövid távon. Középtávon a gazdasági növekedés beindulása és a 10 milliárd eurónyi uniós pénz beömlése az országba elvileg a forint erősödését, de legalábbis tartós stabilitását kellene hoznia. Az igazi kérdés a 2027-es költségvetés lesz: ha a magyar kormány képes lesz olyan költségvetési és gazdaságpolitikai pályát felrajzolni, amely elvezeti az országot a 2031–32-es euróbevezetéshez, az horgonyozni tudná a piaci várakozásokat, és a forint javára billentené a mérleget.
Iráni rakétaindító állásokat támadott az Egyesült Államok, válaszul az irániak Jordániában működő amerikai támaszpontokat vettek célba