Magyar Péter Facebook-bejegyzésének fő állítása szerint az Európai Néppárt elnöke segítséget ajánlott annak megoldására, hogy Magyarországnak ne kelljen napi egymillió eurós bírságot fizetnie az európai külső határok védelme címén alkalmazott menekültügyi szabályai miatt. „Világossá tettem az elnök úr számára, hogy Magyarország a továbbiakban is megvédi a határait, és az eddig kiszabott bírság jóváírását fogja kérni az új uniós költségvetés tárgyalásakor” – írta.
Közlése szerint elmondta azt is, hogy „a TISZA örömmel csatlakozik az Európai Néppárthoz, miután az uniós intézmények lezárták a Magyarországgal szemben indított 7-es cikkelyes eljárást. Hangsúlyoztam továbbá, írta, hogy a TISZA-kormány számára a legfontosabb a magyar emberek és vállalkozások érdekének képviselete, és az uniós döntéshozatal során senkinek nem adunk biankó csekket.”
Bejegyzését azzal zárta, hogy ma este, a kormányülés után fogadja António Costát, az Európai Tanács elnökét, akivel az Unió új hétéves költségvetéséről és az Európa előtt álló kihívásokról tárgyal.
Magyar Péter: A Tisza örömmel csatlakozik az Európai Néppárthoz, jóváírást fog kérni az eddig levont menekültügyi bírság utánHegedűs Dániel, a berlini székhelyű Európai Politikai Intézet igazgatóhelyettese szerint külön kell kezelni az áprilisban hatalomra került Tisza és az Európai Néppárt közti pártdiplomáciai részt, amely arról szól, hogy a Tisza nemcsak a Néppárt EP-frakciójának, hanem majd az európai pártcsaládnak is a tagja lesz.
„Ezt viszont érdekes módon Magyar Péter kötötte egy feltételhez”, az Európai Parlamentben Magyarország ellen a jogállamiság leépítése miatt indított, 7. cikk szerinti eljárás lezárásához – mutatott rá az elemző.
A közleményében van egy nagyon erős uniós politikai tartalom is, amiből Hegedűs szerint két-három alapvető következtetést lehet levonni.
„Az egyik az, hogy az új magyar kormány a jelek szerint – vélhetően belpolitikai következményektől tartva – úgy szeretne megszabadulni a Magyarországra az európai menekültjog alapvető rendelkezéseinek nem teljesítése miatt az Európai Bíróság által 2024-ben kiszabott, napi egymillió eurós büntetéstől, hogy nem foganatosít érdemi reformokat a fennálló problémák kezelésére.”
A Népszava kérdésére, hogy ez más jelekből is látszik-e, a politológus azt felelte, a miniszterelnöknek ez eddig is majdnem konstans kommunikációja volt, „s ebben ugyanazt a kvázi fideszes logikát látjuk, amely egybekapcsolja a határvédelmet azzal, hogy Magyarország területén – a nemzetközi és az uniós jogba ütköző módon – egyáltalán nem lehet beadni menedékkérelmet. És ez a fő probléma.”
Hegedűs Dániel ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy Magyarország nem az egyetlen uniós tagállam a nyugat-balkáni migrációs útvonalon – Horvátországban jelenleg is be lehet adni menedékkérelmet –, tehát vélhetően nem fenyeget az a veszély, hogy az uniós jognak való megfelelés visszaállításának jelentős húzóhatása lenne.
„A határellenőrzés és a határkerítés is fenntartható lenne olyan formában, ami az uniós joggal összhangban áll, és elkerülhetővé teszi a büntetést. Ehhez azonban szükség lenne a hazai menekültügyi rendszer bizonyos reformjára, s a jelek szerint a miniszterelnök ettől elzárkózik” – legalábbis nyilatkozatai ezt a benyomást keltik.
A másik érdekes megjegyzése szerint – folytatta a politológus – a Magyarország által befizetett, mostanra egymilliárd eurót is elérő büntetést érvényesíteni kívánja majd az unió következő (2028-tól induló) hétéves költségvetésének (MFF) keretén belül.
„Ez azt jelentheti, hogy Magyarország ennyivel kevesebbet fizetne be Magyar Péter szerint. És ez különösen fontos eleme ennek a nyilatkozatnak annak fényében, hogy António Costa – aki végigjárja az EU-tagállamokat, pont az MFF-tárgyalások keretében – épp ma délután lesz Budapesten.
Azt gondolom, hogy ez egy eléggé példátlan elképzelés” – mondta az elemző. Hegedűs Dániel szerint nyilván ez egy tárgyalási pozíció, amiből engedni lehet majd valamilyen ellentételezésért cserébe.
„De nagyon jól mutatja, hogy Magyar Péter is egyfajta küzdelemként próbálja láttatni a Magyarország és az uniós intézmények közötti tárgyalásokat, és nem egy normális konszenzusképzési folyamatnak látja.”
Ehhez jön szerinte a Fb-posztból kiolvasható harmadik fontos üzenet, miszerint Magyarországnak nem lesz semmifajta biankó hozzájárulása semmilyen uniós döntéshez.
„Nyilván egyetlen egy tagállamnak sincs ilyen. Ezért azt gondolom, hogy a diplomácia nyelvén ezt úgy lehet értelmezni, hogy Magyar Péter ismételt vétókat helyezett kilátásba az uniós döntéshozatalban, és tette ezt egy olyan kontextusban, ahol a mellette szereplő szakpolitikai tétel az uniós költségvetés.”
Hegedűs Dániel szerint a miniszterelnök korábbi interjúiban is rendre kifejezte, hogy elutasítja az Európai Bizottság költségvetési tervezetét. Végső konklúzióként azonban nem állítja, hogy mindez a magyar kormány hivatalos irányvonala lenne. „De a miniszterelnök e megnyilvánulásában erőteljesen felfedezhetők azok a kommunikációs mintázatok, amelyek az előző magyar kormány EU-hoz való viszonyát is jellemezték. Ez pedig úgy foglalható össze, hogy teljes egészében belpolitikai okokból instrumentalizálja az uniós menekültpolitika kérdését.”
„Ez a harcos álláspont összemossa a határvédelmet és a menekültjogot, vétókkal fenyeget, és teszi ezt a hétéves költségvetés összefüggésében is.”
Az elemző kételyeket fogalmazott meg a tekintetben is, milyen formában ígérhetett Manfred Weber segítséget ahhoz, hogy a jelenlegi magyar menekültügyi jogszabályok értelmezhető módosítása nélkül Magyarország kikerüljön a napi egymillió eurós büntetésfizetési kötelezettség alól.
Ha az uniós előírások valamiféle teljesítésében gondolkodna, „ahhoz semmiképpen sem Manfred Weberrel kellene egyeztetnie, hanem az Európai Bizottság illetékes képviselőivel. És azt gondolom, hogy most már, hogy felállt a magyar kormányzati struktúra, egy ilyen jellegű információkérés alacsonyabb szinteken történne.”
„Tehát itt szerintem kifejezetten konfrontatív politikai üzengetést láttunk a miniszterelnök részéről az uniós partnerek és intézmények irányába, és
ez leginkább azt a belpolitikai célt szolgálta, hogy a magyar választópolgárok ugyanúgy egy erős, az Európai Unióval szemben a magyar érdekeket megvédeni kész miniszterelnököt lássanak benne”, ahogy Orbán Viktorban is.
„A probléma az, hogy a magyar érdekeket nem az Európai Unióval szemben kell megvédeni, hanem azon belül lehet érvényesíteni, és ehhez vélhetően egyébként egy kevésbé konfrontatív nyelvezetre meg EU-s politikára lenne szükség”, véli Hegedűs Dániel.
Arra a felvetésre, hogy Magyar Péter esetleg a migráció megállítását zászlójukra tűző szélsőjobboldali pártok európai előretörése miatti nyomást igyekezhet kihasználni, Hegedűsnek az volt az ellenvetése, hogy az Európai Unió idén szigorította saját menekültügyi és migrációs paktumát, annak keretén belül tökéletesen fent lehetne tartani a határkerítést és a magyar határvédelmet. „Nem hiszem, hogy Magyar Péter számára a Patrióta és a szélsőjobboldali frakciók lenne az igazodási pont, hiszen ezekben a politikai csoportokban a saját, parlamenti szinten értelmezhető belpolitikai ellenfelei ülnek.”
Ha a Tisza a jövőjét az Európai Parlament legnagyobb frakcióját jelentő Néppárton/EPP-n belül képzeli el, abból Hegedűs szerint az következne, hogy konstruktív szerepet vállal egy erős és szigorú európai menekültpolitika kialakításában, s nem ugyanúgy folyamatosan aláássa és ellenzi azt, mint tette az Orbán Viktor vezette Fidesz-kormány az elmúlt években.
„Tehát itt szerintem egy rossz destruktív reflex maradhatott meg valahogy a magyar kormányzati politika felső szintjein.”
Az elemző szerint a magyar kormány kapott egy nagyon jelentős bizalmi előleget áprilisban, ami valóban hozzájárult ahhoz, hogy sikerült politikai megállapodásra jutni az uniós források hazahozatala tekintetében. Ugyanakkor ez a bizalmi előleg nem végtelen, és ezt a jelek szerint azért a magyar kormányfő több vonalon is teszteli, legyen szó Ukrajnáról vagy a migrációs paktumról.
„Nem akarom azt mondani, hogy ez az előleg rövid távon el fog fogyni, de a miniszterelnök egyre több interjúja és megnyilatkozása tanúskodik arról, hogy nem konstruktívan áll ezekhez a kérdésekhez az uniós politika színpadán” - fejtette ki a Népszavának Hegedűs Dániel, a berlini székhelyű Európai Politikai Intézet igazgatóhelyettese.
