Sorsdöntő tartományi választásra készül Szász-Anhalt, ahol a felmérések szerint a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) minden korábbinál közelebb került ahhoz, hogy a legerősebb politikai erővé váljon a keletnémet régióban.
A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok alapján a párt támogatottsága áttörte a negyvenszázalékos lélektani határt, és az utolsó mérések szerint 41 és 43 százalék közötti eredményre számíthat. Ez az arány több mint a kétszerese a legutóbbi, 2021-es választáson elért eredményüknek, ami alapjaiban rendezi át a tartományi parlamenti erőviszonyokat.
A kormányzó Kereszténydemokrata Unió (CDU) Sven Schulze miniszterelnök-jelöltségével a szavazatok körülbelül huszonkét-huszonhárom százalékára számíthat, ami jelentős visszaesést jelent az öt évvel ezelőtti 37 százalékos teljesítményükhöz képest. A tartományi Alkotmányvédelmi Hivatal által igazoltan jobboldali radikálisnak minősített AfD szász-anhalti szervezete Ulrich Siegmund vezetésével arra készül, hogy első alkalommal adhatja egy német tartomány miniszterelnökét, amennyiben sikerül maga mellé állítania a kormányzáshoz szükséges többséget vagy elérnie az abszolút többséget a képviselői helyek eloszlásában.
Ulrich Siegmund politikai pályaképe
Ulrich Siegmund az Alternatíva Németországért szász-anhalti tartományi parlamenti frakciójának vezetője és a párt miniszterelnök-jelöltje a 2026-os választáson. A fiatalabb generációhoz tartozó politikus vállalkozói háttérrel érkezett a politikába, és gyorsan az AfD tartományi szervezetének meghatározó alakjává vált. Szónoklataiban és közösségi médiás jelenlétében a keményvonalas, migrációellenes retorikát ötvözi a regionális gazdasági elégedetlenségre építő populista üzenetekkel. Tevékenységét a tartományi alkotmányvédelmi hatóságok is figyelemmel kísérik, mivel az általa vezetett tartományi pártstruktúrát hivatalosan jobboldali radikális csoportosulásként tartják nyilván. Siegmund aktív szerepet vállalt a németországi kitoloncolási és áttelepítési koncepciókról szóló vitákban, ami országos szintű lakossági tiltakozásokat és politikai bírálatokat váltott ki.
A választási küzdelem utolsó napjaiban a politikai feszültség a tetőfokára hágott a tartományban. A magdeburgi AfD-központba fehér porral teli fenyegető levelet küldtek, amely miatt a rendőrségnek és a tűzoltóságnak is ki kellett vonulnia, miközben a pártvezetők éles retorikával mozgósítják szavazóikat az állítólagos visszaélések elleni lakossági megfigyelésre hivatkozva. A többi politikai alakulat helyzete rendkívül bonyolulttá vált.
A Balpárt, a Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Zöldek egyaránt a bejutási küszöb közelében egyensúlyoznak vagy mérsékelt eredményre számíthatnak, míg a Szabad Demokrata Párt (FDP) és a Bündnis Sahra Wagenknecht (BSW) a mérések szerint a parlamentbe kerülésért küzd. Mivel a hagyományos pártok kivétel nélkül elutasítják a formális koalíciókötést az AfD-vel, a választás utáni kormányalakítási tárgyalások várhatóan rendkívül elhúzódónak és nehézkesnek ígérkeznek.
A kereszténydemokraták által emelt politikai védőfal megtartása vagy megroppanása meghatározza a német belpolitika közelebbi jövőjét, mivel a CDU szavazótborán belül és országos szinten is megoszlanak a vélemények az AfD-vel való esetleges együttműködésről.
Egy esetleges AfD-vezetőségű tartományi kormány megalakulása jelentős gazdasági és társadalmi átalakulásokat idézhet elő a mintegy 2,12 milliós lakosú Szász-Anhaltban. A Hallei Gazdaságkutató Intézet (IWH) és a DIW Berlin elemzései rámutatnak arra, hogy az AfD választási programja komoly pénzügyi egyensúlyhiányt idézne elő a tartományi költségvetésben. A párt egyszerre ígér kiterjedt adócsökkentéseket és megnövelt állami kiadásokat, miközben mereven ragaszkodik az adósságfék szigorú betartásához.
A Hallei Gazdaságkutató Intézet (IWH) Kelet-Németország egyik legelismertebb független gazdaságtudományi műhelye, amely kiemelt figyelmet fordít a regionális szerkezetváltás és a demográfiai folyamatok elemzésére. Az intézet kutatói a 2026-os választások előtt részletes tanulmányban vizsgálták meg a tartományi pártok gazdasági programjait. Értékelésük szerint az AfD által javasolt drasztikus adócsökkentések és a párhuzamosan ígért állami fejlesztések mellett képtelenség fenntartható költségvetési egyensúlyt biztosítani. Az IWH szakértői arra is rámutattak, hogy Szász-Anhalt elöregedő társadalmában a külföldi szakképzett munkaerő elutasítása súlyos növekedési áldozatokkal járna a helyi kis- és középvállalkozások számára.
Az AfD ellentmondásos gazdaságpolitikája a szakértői számítások szerint gyorsan drasztikus hiányhoz vezetne. Szász-Anhalt gazdasága erős középvállalati struktúrára épül, ahol a foglalkoztatottak 72 százaléka a kis- és középvállalkozásoknál dolgozik.
A vegyipar, a gépgyártás és az élelmiszeripar hagyományosan meghatározó ágazatok, ám az utóbbi időben a magas energiaárak és a bürokrácia miatt a tartományi bruttó hazai termék enyhe csökkenést mutatott.
Az energiapolitika terén az AfD éles fordulatot sürget, amennyiben elutasítja a megújuló energiaforrások további kiépítését, szembemegy a szénkivezetéssel, és a fosszilis energiahordozókhoz, valamint a nukleáris energiához térne vissza. Szász-Anhalt jelenleg a zöldenergia-átállás egyik úttörője Németországban, az energiahálózat gyors átállítása és a széles sávú zöldberuházások leállítása pedig éppen a legnagyobb energiafelhasználó vegyipari szereplők számára jelentene bizonytalanságot. Ezzel párhuzamosan a demográfiai mutatók komoly aggodalomra adnak okot az egész régióban.
Az ezredforduló óta a tartomány csaknem félmillió lakost veszített, és az előrejelzések szerint 2040-re a népesség a jelenlegi kétmillióról 1,83 millióra csökkenhet. A súlyos munkaerőhiányt a szakképzett külföldi munkavállalók bevándorlása nélkül a gazdasági elemzők szerint képtelenség orvosolni. Az AfD szigorú bevándorlásellenes irányvonala, a határellenőrzések visszaállítása és a kitoloncolások felgyorsítása elriaszthatja a külföldi befektetőket és a szakembereket, ami tovább mélyítheti a szerkezeti problémákat.
A társadalom- és oktatáspolitikában a radikális jobboldali párt programja szakítana az eddigi befogadó és sokszínű oktatási törekvésekkel. A szexuális kisebbségek felvilágosítását célzó iskolai programok megszüntetését, a nemsemleges nyelvhasználat teljes betiltását és a hagyományos családi modell kizárólagos támogatását követelik. Az oktatási rendszer átalakítása során az iskolák szerkezetét is megváltoztatnák, miközben a kulturális szférában a nemzeti identitást erősítő intézményi finanszírozást részesítenék előnyben. Társadalomkutatók arra figyelmeztetnek, hogy egy ilyen jellegű fordulat fokozhatja a politikai polarizációt a lakosság körében, és gyengítheti a civil társadalmi kezdeményezések mozgásterét.
A szövetségi szintű és a nemzetközi hatások szintén elkerülhetetlenek lennének egy esetleges AfD-vezetésű tartományi kormány felállása esetén. Németország szövetségi berendezkedéséből fakadóan a tartományi kormányok a Bundesraton, vagyis a szövetségi tanácson keresztül közvetlen beleszólással rendelkeznek a szövetségi törvényhozásba.
Egy szélsőjobboldali vezetésű tartomány vétójogával élve blokkolhatná a berlini kormány több fontos törvényalkotási kezdeményezését, beleértve az európai uniós integrációval, a klímavédelemmel és a migrációs szabályozással kapcsolatos nemzeti stratégiákat. A nemzetközi partnerek és az Európai Unió intézményei kiemelt figyelemmel kísérik a szász-anhalti fejleményeket, hiszen egy ilyen politikai áttörés precedenst teremthet más keletnémet tartományok számára is, és alapjaiban változtathatja meg Németország európai politikai pozícióját.
Berlin megosztott: éleződik az alkotmányos csata az AfD lehetséges betiltása körülHárom reform és három választás vár Friedrich Merzre, de a népszerűsége zuhan, az AfD csak erősödik
