Több mint 2000 embert zárt be a finn polgári védelem a héten a közép-finnországi Kuopio város egy sziklába vájt óvóhelyére, amely általában sportcsarnokként szolgál. Egy részüket éjszakára is ott tartották, hogy gyakorolják a létesítmény működését. A Shelter 2026 elnevezésű kétnapos gyakorlat az AP hírügynökség beszámolója szerint Európa legnagyobb polgári védelmi gyakorlata volt a második világháború óta.
Az elképzelt forgatókönyv szerint kibertámadások miatt megszűnt az áram- és vízellátás, miközben orosz rakétatámadások fokozott veszélyével kellett számolni.
Oroszország az utóbbi hetekben éjjel-nappal drón- és rakétatámadásokkal sújtja Kijevet és más ukrán városokat, lakóházakat, kórházakat és az elektromos hálózatot rombolva, mivel hadserege nem képes elfoglalni az országot. Az ukránok ezért életük egy részét kényszerűen föld alatt töltik. Kijeviek tízezrei alszanak minden éjjel metróállomásokon, és számos iskola is óvóhelyen működik. Finnországnak a hidegháború óta kiterjedt óvóhelyhálózata van.
A föld alatt két óra is sok mindent elárul
Három egyetem kapott riasztást szeptember 2-án 11:30-kor, és a diákoknak fél órát adtak arra, hogy elérjék a Luola (a Barlang) nevű menedékhelyet – jelentette aznap este az Yle, a finn közszolgálati média. A személyzet elreteszelte mögöttük az ajtókat. A sportcsarnokot válaszfalakkal körülbelül 200 fős termekre osztották. Mivel nem volt elég fekvőhely, ezért az emberek váltott műszakban pihentek, és 60 száraz WC szolgált ki mindenkit.
Az internet gyatrán működött, és a levegő egy óra után fülledt, nehéz lett, holott a helyszín akár 7000 embert is befogadhat egy szükségállapot idején.
Antti Haataja, az észak-savói régió mentőszolgálat készültségi vezetője elmondta, hogy a föld alá költözés nyugodtan zajlott és gyorsabban, mint amire számított. Egy valódi vészhelyzet esetén a bent lévőket is munkára fognák – tette hozzá –, beleértve a WC-k ürítését is. Több mint százan a csütörtökre virradó éjszakát is ott töltötték – közölte az Yle, míg az AP több száz főről számolt be, akik ott aludtak a felállítható emeletes ágyakon.
Finnország Ukrajna tapasztalatait figyeli
Asko Muhonen nyugalmazott finn ezredes, a gyakorlat szervezője szerint Finnországnak tanulnia kell Ukrajnától, ahol az embereknek néha csak perceik vannak, hogy elérjék a metróállomást. A lényeg az, hogy fedezékbe tudjanak jutni, nem pedig az, hogy egy vegyi támadás vagy nukleáris robbanás esetén is menedéket biztosító óvóhely álljon rendelkezésre. Az ukrán parlament jelenleg dolgozik egy finn típusú törvényen, amely előírja, hogy mindenki számára 10 perces távolságon belül biztosítani kell ezt a lehetőséget.
A 20 éves Dmitro Untila, egy Kuopióban élő ukrán diák, otthon volt Odesszában, amikor orosz rakéták csapódtak be a városba 2022. február 24-én (Ukrajna lerohanásának első napján), és a házuk előcsarnokában várta ki a támadás végét, mivel nem volt hová mennie.
Az ehhez hasonló kiképzés Dmitro szerint segített volna Ukrajnában, „mert senki sem gondolta, hogy ez megtörténhet”.
A nyomás, amely Finnországra és szomszédaira nehezedik
Finnország több mint 1300 km-en határos Oroszországgal, és Svédországgal együtt csatlakozott a NATO-hoz az Ukrajna elleni teljes körű invázió után. Az óvóhelyek az orosz fenyegetésnek csupán egy részét védik ki. Nyugati tisztviselők szerint Oroszország szabotázskampányt folytat Európa-szerte.
A finn légtéret időről időre megsértik orosz repülőgépek, az amerikai hírszerzés pedig nemrég arra figyelmeztetett, hogy Lengyelország és a balti államok szélesebb körű orosz hibrid támadásokkal nézhetnek szembe Kijev támogatása miatt.
Szerdán ismeretlen tárgy robbant fel a dél-németországi augsburgi vasútállomáson, amely a Münchentől 55 km-re fekvő Augsburg régió kiemelt közlekedési csomópontja, emellett szeptember első két napján rejtélyes szabotázsakciók sora történt a német villamosenergia-hálózatok ellen. Kedden a berlini kormány hivatalosan is Oroszországot tette felelőssé a Lipcse–Halle repülőtéren egy ukrán teherszállító repülőgép ellen augusztus 4-én elkövetett dróntámadási kísérletért.
Óvóhelyhálózat és kötelező katonai szolgálat
Az 5,6 millió lakosú Finnország készültségi modellje több mint 50 ezer polgári védelmi óvóhelyre épül, amelyek együttesen 4,8 millió ember befogadására alkalmasak – írja a The Defence Post washingtoni székhelyű független védelmi és világpolitikai kiadvány. Az említett menedékhelyek közül sok békeidőben polgári célokat szolgál uszodaként, sportcsarnokként, játszótérként vagy szórakoztató helyszínként működve. Szükség esetén azonban gyorsan védett terekké alakíthatók. A finn férfiak kötelező és a nők önkéntes katonai szolgálata biztosítja az ország számára, hogy háborús fenyegetés esetére 280 ezer katonát mozgósítson, akiket mintegy 900 ezer tartalékos támogat.
