Bő tíz év alatt 60 milliárddal csökkenthette a kaszinók játékadóját a leírható koncessziós díj, a Garancsi- és Habony-féle cégcsoportnál mintegy 142,6 milliárd forint osztalékot lehet azonosítani

„Ahogy vállaltuk, felszámoljuk a közpénzzabrálást a dohány- és a kaszinókoncesszióknál. Felkészül a 35 éves autópálya-koncesszió. Lépésről lépésre, forintról forintra” – írta múlt szombati Facebook-bejegyzésében Magyar Péter. Ezt követően a miniszterelnök hétfőn a parlamentben ugyanezt megismételte, amihez a fideszes képviselőknek címezve hozzátette: teszik mindezt azért, hogy a milliárdos haszon „az önök magánoligarchái helyett a költségvetést és a magyar adófizetőket gazdagítsa”. 

Akad benne ugyanis egy igencsak meglepő elem. A szerencsejáték-törvény alapján a kaszinó üzemeltetője előbb kiszámítja az adott időszakra jutó játékadót, ám a fizetendő összeg nem ez a tétel lesz. Ebből ugyanis egyszerűen levonja az adott időszakra arányosan jutó bruttó koncessziós díjat. Így bár a koncessziós díjat meg kell fizetni, annak összege egyúttal csökkenti a külön megfizetendő játékadót. Ez pedig igencsak tekintélyes tétel. 

A koncessziós díj játékadóba történő beszámításának lehetősége 2013 novemberében került a szabályozásba. Az Orbán-kormánynak ez annyira fontos ügy volt, hogy gyorsan végigfuttatta és a Magyar Közlönyben való megjelenés utáni napon már hatályba is lépett. Az év végi közzététel miatt számításunkat 2014-től, az első teljes naptári évtől kezdtük. Azóta egyébként a szabályozás lényege változatlanul érvényben van.

Fontosnak tartjuk hangsúlyozni: ez nem azt jelenti, hogy a kaszinóüzemeltetők jogellenesen jártak volna el vagy „nem fizettek volna be” valamely őket terhelő adót, hiszen a levonás lehetőségét a törvény biztosítja. Az általunk számított összeget ezért nem lehet egyszerűen adóhiányként emlegetni, de az egyértelmű, hogy hatalmas tételről van szó. A Népszava számítása szerint ez az összeg, 2014 és 2025 között mintegy 59,37 milliárd forint lehetett.

Milliárdok évről évre

Az adatsor elkészítése a vártnál is nehezebb volt. Nem minden évre készült ugyanis egyforma részletességű nyilvános állami kimutatás, ezért ahol rendelkezésre állt, a NAV, a költségvetési zárszámadások és később a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) adatait használtuk. Az évek többségénél a nyilvános adatok alapján rekonstruáltuk az összeget, 2021-nél viszont az SZTFH működésének első, 2021 utolsó negyedévére vonatkozó adatát vetítettük egész évre, miután a hivatal a működés elindulása miatt az utolsó negyedév számait tette közzé. Ezen felül 2025-re – miután a frissen közzétett hatósági beszámoló a korábbi évekkel szemben nem tartalmazza az ehhez szükséges összesített adatokat – becslésként a 2024-es összeget, 7,48 milliárd forintot vettük alapul.

Az adatsor egyébként nem mutat minden évben emelkedést, hosszabb távon azonban nagyon is látszik a növekedés. 2014-ben még „csupán” 1,15 milliárd forintos koncessziós díjból fakadó levonást sikerült azonosítani, míg 2024-ben – az SZTFH hivatalos beszámolója alapján – már 7,48 milliárd forinttal mérséklődött ugyanaz az összeg, vagyis a külön megfizetendő játékadó. Két éve egyébként a beszámítás előtt számított játékadó-kötelezettség igencsak tetemes összeg, 14,96 milliárd forint volt, amelyből a koncessziós díj figyelembevétele után végül is 7,48 milliárd forint maradt befizetendő tételként. Ami feltűnő, hogy a játékadónak szinte „centire” a felét tudták ekkor levonni a kaszinók.

Eltűnt a 2025-ös szám

Különös változást találtunk a legfrissebb, 2025-ről szóló SZTFH-beszámolóban. A hatóság közli, hogy az év végén 11 játékkaszinó és négy online kaszinó rendelkezett engedéllyel, és részletesen beszámol az ellenőrzésekről is. Azt is rögzíti, hogy vizsgálta a játékadó és a felügyeleti díj bevallását és megfizetését. A dokumentumban ugyanakkor – a korábbi beszámolókkal ellentétben – nem találtuk meg sem a koncessziós díj beszámítása előtti összesített játékadó-kötelezettséget, sem a beszámítás után fennmaradó összeget.

Ezért a 2025-re általunk kalkulált 7,48 milliárd forint sajnos nem tényadat, csupán szintén becslés: számításunkban változatlanul hagytuk a 2024-es összeget.

...és van az osztalék

A levonható koncessziós díj mellett akad egy másik mutató, amely irányadóként jekezheti az iparág teljesítményét. Ez pedig az osztalékok nagysága, s hogy milyen nagyságrendek jelentek meg a beszámolókban. Ennek kapcsán a legnagyobb kaszinóérdekeltség, a korábban Andy Vajnához, majd halála után a közelmúltban már Garancsi Istvánhoz és Habony Árpádhoz köthető Las Vegas Casino-csoport kaszinóüzemeltető cégeinek számait néztük végig.

Az elérhető adatok, a megjelent cikkek, valamint a vállalati beszámolók alapján számításunk szerint 

A két legutóbbi év különösen erős volt: az LVC Diamond 2024-es beszámolója 21,181 milliárd, a 2025-ös pedig 27,548 milliárd forint tervezett osztalékot tartalmaz. E két évnél nem ténylegesen kifizetett, hanem a beszámolókban tervezett osztalékról van szó.

Fontos: ez nem azt jelenti, hogy 142,6 milliárd forintot kaptak kézhez a kaszinócsoport végső magántulajdonosai. Az osztalék ugyanis először az üzemeltető társaságtól annak vállalati tulajdonosához kerülhet, és a tulajdonosi láncon belül később más kifizetések és pénzügyi műveletek is befolyásolhatják, hogy végül mennyi jut tovább belőle. Azt is hangsúlyoznánk, hogy ez az összeg nem jelenti azt sem, hogy ugyanekkora pénz az államot illette volna meg, ha a kaszinók más, például állami tulajdonosi konstrukcióban működnek.

A két számot nem lehet összeadni

Hangsúlyozzuk, hogy a két általunk jelzett szám egyszerű összeadása és felcímkézett, mintegy 202 milliárd forintos költségvetési veszteségként emlegetése rendkívül erős túlzás lenne, ráadásul félrevezető is. A két adat együtt azonban nagyon is azt jelzi, hogy a vizsgált „biznisz” nagyon jelentős jövedelemtermelő képességgel rendelkezik, és ebből egy más rendszerű tulajdonosi vagy koncessziós konstrukcióban az államnak akár érdemben nagyobb bevételi lehetősége is lehetett volna az elmúlt időszakban.