Ahogy azt már korábban megírtuk, M.I. a helyzet? – Magyarország a mesterséges intelligencia korában címmel szervezett évadnyitó konferenciát a Republikon Intézet, ahol arra a kérdésre keresték a választ, hogyan lesz a mesterséges intelligencia egy félelmetes szörny helyett valami olyan, ami valóban segíti, jobbá teszi az életünket. Az előadások után Horváth Ádám, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium miniszteri tanácsadója, Kósa Mónika jogász, Montessori-tanár és iskolaalapító, Mérő László matematikus, pszichológus, Tanács Zoltán, a Tudományos és Technológiai Minisztérium minisztere, Polereczki Andrea, a Tudományos és Technológiai Minisztérium digitalizációért és digitális állam kialakításáért felelős államtitkára, valamint Bánhegyi Csanád, a Magyar Telekom IT-szakértője beszélgetett kötetlenül a témáról.
Bihari Ádám moderátor azzal a felvetéssel indított: ma az a divat, hogy a fiatalok AI által írt zenéket hallgatnak, az ő gyerekei is sokszor ezt kérik az autóban utazva. Vajon felismerjük-e még, hogy a zenét ember vagy AI alkotta?
Kósa Mónika azonnal megszólítva érezte magát, mint mondta, nagyon nem kedveli, amikor valaki a másik generáció szokásait negatív jelzőkkel illeti, és neki is hónapokig egy AI által megzenésített József Attila-vers volt a kedvence.
Szerinte nyitottnak kell lennünk afelé, hogy mit kedvelnek a fiatalok, megértéssel, szeretettel és kíváncsisággal forduljunk feléjük.
Az tény, hogy egyre nehezebb kiszűrni, melyik tartalom AI által generált, erre példaként említette Yuval Noah Harari történészt, aki nemrégiben elmondta, hogy másfél percig nem ismert fel, egy az AI által róla készített videót. Kósa Mónika hozzátette: érdemes belegondolni, hogy a személyre szabott zenék, hírek ugyan nagyon hatékonyak, de megölik a közösségi élményt. Ha mindenki személyre szabottan hallgat tartalmakat, nem lesz kapcsolódási pont az emberek között.
Az emberi jelenlét lett az igazi luxusPolereczki Andrea megkérdezte a közönséget, ki énekelt annak idején énekkarban. A sok jelentkezőt látva kifejtette: van abban valami felemelő, amikor az ember egy ilyen közösség részesévé válik. Úgy gondolja, az mindegy, hogy ezt az élményt szintetizátor vagy hegedű támogatja. Az viszont nagyon fontos lenne, hogy a mostani digitális kort úgy éljük meg, hogy az AI eszköz, nem pedig partner. A technológia támogassa a mindennapjainkat, de ne helyettesítsen minket. Hozzátette: egy technológia önmagában nem jó vagy rossz, azt lehet jól vagy rosszul használni. Egy kollégája úgy jellemezte a mostani időszakot: a kattintott kőkorszakban élünk.
Bánhegyi Csanád kiemelte az úgynevezett AI slop megjelenését, ami azt jelenti, hogy már kifáradtunk azoktól a tartalmaktól, amelyekről első ránézésre ordít, hogy AI által generáltak.
Ezek a tartalmak elég gyorsan kikopnak, mert nem lesznek kedvesek az embereknek.
Tanács Zoltán elmesélte, hogy ő nemrégiben belefutott egy Michael Bennett nevű, csodálatos hangú énekesbe a YouTube-on, elvarázsolta a country rock zene, a mély, dörmögő hang, az érzelmes szövegek – majd kiderült, hogy az AI teremtette az egészet. Azért tartja ezt veszélyesnek, mert ezek a modellek nagyon tudnak hatni az érzelmeinkre, ezért bármennyire is bürokratikusnak tartjuk az EU-t, nagyon fontos, hogy jelöljük meg ezeket a tartalmakat. Az államoknak pedig hatalmas erőforrásokat kell arra fordítani, hogy felkészítse a gyerekeket, de a felnőtteket is erre a digitális transzformációra. Úgy gondolja, hogy ha nem is a Terminátortól kell tartani, de az AI-nak lehetnek olyan mellékhatásai, amikre nem számítunk és nem vagyunk felkészülve.
Ezért a minisztériumban egy olyan előterjesztésen dolgoznak, hogy kialakítsanak egy korai előrejelző rendszert, amely az AI-nak a társadalomra gyakorolt hatásait próbálja folyamatosan monitorozni és előre jelezni, hogy a sokféle lehetséges jövő közül melyik irányba tartunk.
Horváth Ádám szerint az nem kérdés, hogy azok a kézzel készített cipők a legjobbak, amiket méretre szab a mester, a gyerekeknek mégis a Deichmannban vásárolunk cipőt, mert úgyis kinövi. Az AI esetében sem könnyű azt meghatározni, hogy mi a jó és mi a rossz, pláne hogy mindannyian hallottunk már olyan AI-zenét, ami jobb volt, mint néhány, az emberek által előállított dal. Tehát azt kell megvizsgálnunk, hogy nekünk valami az adott pillanatban, az adott kontextusban több értéket ad-e. Lefordítva az oktatás nyelvére: egy diák kiválóan tudja gyakorolni a másodfokú egyenlet megoldását tanár nélkül is, pusztán gépi segítséggel. Azonban azt már embernek kell megállapítani, hogy ha valamit nem ért a gyerek, elakad, ennek mi az oka, és ezen hogyan lehet átlendíteni.
Kósa Mónika elmondta: a művészeti oktatás keretében az iskolájukban elmagyarázzák a gyerekeknek, hogy egy műalkotásba mi a mesteri, hiszen ezt maguktól nem tudják. Ugyanígy kellene a nyelvi modelleket is tanítani arra, hogy mit szeretnénk elérni, mit tartunk kívánatosnak, ízlésesnek. Erre most kellene fokozottan odafigyelni, mert lehet, hogy tíz év múlva már késő lesz.
Az AI által adott megoldások némelyike tévedésen alapul – tért át a következő témára a moderátor. Hogyan szúrhatjuk ki, ha az AI magabiztosan hülyeséget állít? – tette fel a kérdést.
Mérő László szerint hajlamosak vagyunk átmeneti jelenségekből évezredekre vonatkozó következtetéseket levonni. Holott azok a gyerekek, akik most találkoznak az AI-jal, mást fognak látni benne, mint mi. El sem tudjuk képzelni, nekik milyen kognitív sémáik alakulnak ki. Egy iskolában sok mindent tudunk adni a diákoknak, egyetlen dolgot nem: észt. Mindenki annyival távozik, amennyivel jött. De arra mindenkit meg lehet tanítani, hogy a meglévő eszét minél hatékonyabban használja.
Kié lesz az MI által teremtett jövő? – Elon Musk, a bőség ígérete és az ember helyeTanács Zoltán szerint a hülyeségek kiszűrésének egyetlen módja, ha több forrásból ellenőrizzük az információkat. Horváth Ádám kiterjesztette mindezt, szerinte nem az a kérdés, hogy amit az AI mond, az igaz-e, hanem bármi, amit hallunk, igaz-e. Az elmúlt 16 év arról szólt, hogy olyan információkkal bombáztak minket, amiknek semmi közük nem volt a valósághoz, és ezt sem tudta mindenki kiszűrni. A kritikai gondolkodásnak tehát nem akkor kell bekapcsolnia, ha az AI mond valamit, hanem általában is bekapcsolva kell tartanunk. Az oktatási rendszer nagyon fontos feladata, hogy mindazt, ami elénk kerül, többféle szemszögből meg tudjuk vizsgálni, és ha lehet, ezt ne egyedül tegyük, hanem közösségben. De minden hazugságot még így sem fogunk tudni kiszűrni, erre majd agenteket kell alkalmazni.
Kósa Mónika szerint a legfontosabb tőke az emberek közötti bizalom lesz.
A kérdésre, hogy a mesterséges intelligencia elterjedésének lehet-e az a következménye, hogy még szélesebbre tárul az olló a hátrányos helyzetű és a legjobb képességű diákok között, Horváth Ádám elmondta: az oktatási rendszernek nem a tehetséggondozás a legfőbb feladata. Ez kevésbé hatékony össztársadalmi szempontból, mintha a legrosszabbul teljesítő gyerekeket próbáljuk feljebb húzni. A legtehetségesebb diákok remélhetőleg amúgy is megtalálják a helyüket. Sajnos jelenleg az OECD-tagállamok közül nálunk a legnagyobb a különbség a legjobban és a legrosszabbul teljesítő diákok között, miközben a HHH-s gyerekeknek nem a kognitív képességei a legrosszabbak, hanem a lehetőségeik és a hozzáférésük a megfelelő fejlesztésekhez. Mérő László ezt kiegészítette azzal: Magyarországon azért nagyok a különbségek, mert a legjobbak ugyanolyan jók, mint más országokban, a leggyengébbek viszont sokkal gyengébbek. Tanács Zoltán kiemelte: a jövőben az oktatás feladata nem a lexikális tudás sulykolása lesz, hanem olyan gyerekeket kell képezni, akik az indiai, a japán és az amerikai gyerekekkel tudnak versenyezni tudásban.
Az előadások és a kerekasztal-beszélgetés teljes terjedelmében megtekinthető a Republikon Intézet YouTube-csatornáján.
Egyre nagyobb veszélyt jelentenek a netre az elszabaduló AI-ügynökökRobot által készített csirkénk már volt, ha nincs a szakma morális gátja, feltámasztott színészeink is lesznek