Az emberi jelenlét lett az igazi luxus

„A nyári szünet után nemcsak a diákok szokták újra elkezdeni az életüket, hanem a politikával foglalkozók is. Sajnálatos módon azonban idén a nyári szünet számunkra elmaradt” – ezekkel a szavakkal nyitotta meg a konferenciát Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke, derültséget keltve. „Az elmúlt bő 10 évben ahhoz szoktunk hozzá, hogy kormányzati szereplőket nem nagyon tudtunk elérni a konferenciáinkon, nagyon örülök annak, hogy ez most megváltozott.”

„Mivel éjjel szállt le a repülőnk, Prágában vettünk részt egy AI Summiton, nem volt időm beszédet írni, ezért kértem egy kis segítséget” – kezdte Tanács Zoltán, a Tudományos és Technológiai Minisztérium minisztere, majd a telefonjáról egy AI által generált női géphanggal üdvözölte a résztvevőket. A szöveg teljesen koherens volt, a kiejtés tökéletes, mégis azonnal lehetett érezni, hogy ez bizony nem más, mint a mesterséges intelligenciával kapcsolatos közhelyek és felszínes, ezerszer elkoptatott információk csokorba gyűjtése.

„Ha Alan Turing (angol matematikus, a modern számítógép-tudomány egyik atyja – a szerk.) az 50-es években hallotta volna beszélni ezt a gépet, lehet, hogy átgondolta volna, mit ért gondolkodó gép alatt. Az ő definíciója az volt:

Mi most meg tudjuk ezt különböztetni, mert nagyon sablonos volt, nagyon általános. Nyilván ha jobban promptoljuk, jobban belemegy a részletekbe, elmeséli az összes mérföldkövet, de ami nekem még mindig hiányzik ezekből, hogy a saját gondolataimat, érzéseimet, tapasztalataimat bele tudjam vinni” – mondta a miniszter, aki hozzátette: ő biztosan azzal kezdené az előadását, hogy már gyerekkorától mennyire inspirálták Asimov robottörténetei, illetve a science fiction irodalom, ahogyan az írók elképzelték, hogyan fog alakulni a világunk.

Ma pedig sok jóslatukat látjuk megvalósulni, ennek pedig vannak pozitív és negatív hozadékai egyaránt. Az idén alakult új kormány előtt hatalmas kihívás áll, hogy megteremtse a feltételeket a a felgyorsult digitalizációhoz való alkalmazkodásban. 

– tette hozzá Tanács Zoltán.

„A gyerekeknek nincs szüksége mesterséges intelligenciára ahhoz, hogy valóban felkészültek legyenek az AI korszakára” – ezzel a meglepő gondolattal nyitott Kósa Mónika jogász, Montessori-tanár és iskolaalapító, majd kifejtette, hogyan jutott erre a megállapításra. Az elmúlt tanévben rengeteg projekttel igyekeztek az MI-t integrálni az iskolai folyamatokba, és a legnagyobb tanítójuk az iskolaújság volt. A címlapon a Karikó Katalinnal készült interjú olvasható, amit 9-14 éves gyerekek készítettek a Nobel-díjas kutatóval, és a kérdések összeállításánál, majd a válaszok megszerkesztésénél egyaránt igénybe vették az MI segítségét, de ők maguk is elkészítették a saját verziójukat. Végül ezt használták fel, mert ez volt a jobb – mondta el a tanár.

 Mondom ezt úgy, hogy én is napi szinten alkalmazom az MI-t a munkámban. Sokat segít például az oktatási koncepció megfogalmazásában, és az üzemi működtetés egyes részeit is rá lehet bízni. Készítettünk például egy 30 perces összefoglalót a szülői értekezletekről azok számára, akik nem tudtak jelen lenni, és ebbe a felvételbe bele is lehet kérdezni – azért ez elég menő.”

A tanár szerint azonban a gyerekeknek nem MI-re van szükségük, hanem szöszmötölésre, amit náluk meg is tehetnek a nagy projektmunkák során. A gyerekek utánaolvasnak a választott témáknak, írnak, szöveget szerkesztenek, filtereznek, illusztrálnak, szépítgetnek. Emellett gyakran tartanak előadásokat, prezentációkat kis csoportokban, illetve vitaköröket is tartanak, ahol ütköztethetik a gondolataikat, a véleményüket. Mindezt nem lehet úgy megtanulni, ha kiszervezzük a munkát a gépnek – hívta fel a figyelmet Kósa Mónika.

Kiemelte: a Montessori-pedagógiában az a céljuk, hogy a gyerekeket felkészítsék arra, hogy a társadalom és benne a saját életük aktív alakítói legyenek. Mivel a mai világhoz az MI is hozzátartozik, azt szeretnék, hogy a gyerekek ebben a kiszámíthatatlan jövőben is boldogulni tudjanak. A kérdés tehát nem az, hogy az MI-nek be kell-e kerülnie az iskolai oktatásba, hanem az, hogy hogyan és mikor. Az MI bevezetését mindig a gyerekek életkori sajátosságaihoz kell igazítani, és minél fiatalabb a gyerek, annál kevesebb MI-re van szüksége. „A világ legjobban felszerelt iskoláiban a 6-12 éves gyerekek alig kapnak a kezükbe digitális eszközöket, a minőségi oktatás és az emberi jelenlét lett az igazi luxus” – jelezte a pedagógus.

Horváth Ádám, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium miniszteri tanácsadója szerint az oktatás társadalmi szerepe a társadalom új tagjainak a felkészítése arra, hogy sikeresek, hatékonyak lehessenek. Ehhez azokat a készségeket, tudást, attitűdöket kell átadni a tanároknak, amelyek nem születnek velünk együtt. Hozzátette: a tárca hamarosan megosztja a lakossággal azokat a gondolatokat, amelyek az MI-vel kapcsolatos oktatási stratégia megalkotásáról felmerülnek, és arra kérnek mindenkit, hogy segítse ezt a munkát. 

A tanácsadó elmondta:

Hogy Magyarországon mennyire nem elterjedt még az MI használata, azt illusztrálta egy ábrán, amelyből kiderült, hogy a magáncélú használatban is az OECD-országok utolsó harmadában kullogunk, de a munkacélú használatban még a környező országoktól is messze elmaradunk. Tanulságos felmérés volt, amikor arról kérdezték a magyarokat, hogy a munka világában kell-e használni az MI-t, és kiderült, hogy rengetegen gondolják azt, hogy nincs rá szükségük, sokan azt sem tudják, hogy ez egyáltalán létezik, vagy hogyan kell használni, de a válaszadók pár százaléka egyenesen fél tőle.

Ha azt gondolnánk, hogy a fiatalok már biztosan jobban teljesítenek ezen a téren, Horváth Ádám kiábrándított minket: a legjobban teljesítő 10.-es diákjaink is épphogy elérik átlagosan azt a szintet, ami az MI általános szövegértelmezési képességéhez szükséges. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek pedig értelemszerűen meg sem közelítik ezt, ez azt jelenti, hogy egy egyszerű, ingyenesen elérhető chatbottal felvenni a versenyt, nem képesek a kritikai gondolkodásra vele szemben, nem képesek arra, hogy felismerjék, amit mond, az igaz-e. „Nem azért nem használunk MI-t alsó tagozatban, mert túl korai, hanem azért túl korai a használata, mert a gyerekek olvasási szövegértése még nem tart ott, hogy rendelkezzenek olyan szintű kompetenciákkal, ami lehetővé teszi a felelős használatot” – világított rá a miniszteri tanácsadó.

Hozzátette:

 Azt is elmondta: a diákok közti különbséget óriási mértékben felnagyítja az MI. Akiknek alacsony a szövegértése, azoknak nem segít semmit. Akiknek közepes, ők megelégszenek azzal, amit elsőként kidob nekik az MI – ez biztos, hogy nem jó, sőt egy kognitív visszaesést eredményez. Az MI csak azokat a diákokat ösztönzi, akiknek magas a szövegértése, az ő teljesítményüket viszont megsokszorozza.

 – reflektált az elhangzottakra Mérő László matematikus, pszichológus, aki arról is beszélt, mi a nagy különbség ezek között, és melyik mire alkalmas. „Ha kicsit karikírozni kellene ezeket, a ChatGPT-re meg a társaira, az úgynevezett generatív mesterséges intelligenciákra azt mondanám, hogy ezek leginkább álmodozó gépek. Álmunkban olyan dolgokra is képesek vagyunk, amikre ébren nem, például sokan repülnek álmukban. A ChatGPT is csinál olyan hülyeségeket, amik amúgy nem lehetségesek, mert így képes konzisztenssé rendezni azt a rengeteg információt, ami az interneten fellelhető.” Össze kell vele szokni, és a gyerekeket is össze kell vele szoktatni – tette hozzá, majd felhozott egy személyes példát.

 Bármilyen furcsa, értett a szóból, na jó, ez a fizetős változat volt, tudta, hogy legközelebb is én fizetek. Legközelebb nem azzal fogadott, hogy »Miben segíthetek?«, hanem azt kérdezte, hogy »Na mit akarsz?« Erre elmagyaráztam neki, hogy nem egészen erre gondoltam, de 4-5 promptváltás után egészen használhatóvá vált.”

A matematikus azt is elmondta: ha egy politikus beszédét kellene megíratni, inkább a Copilotot használná, ami kicsit más elveken működik, az inkább egy közhelybajnok. Megmondja, hogy az adott helyzetben mi a legkézenfekvőbb megoldás. „De ha azt akarom, hogy kevés marhaságot mondjon, akkor valamelyik deep learning algoritmust használnám. Ha pedig azt szeretném, hogy ő válasszon az MI-k közül, hogy melyiket használjam, akkor a Perpexlity a jó döntés.” Mérő László arra is kitért: az biztos, hogy az MI meg fog szüntetni szakmákat, hozott egy frivol példát, szerinte a világ legősibb mesterségét is meg fogja tizedelni.

„Aki 16 évesen elszerelmesedik, és 80 éves koráig így marad, az szerencsés. De ez ritka. Gyakoribb az, hogy az embernek vannak jobb meg rosszabb évei, és amikor minden kötél szakad, megoldás lehet egy műférfi vagy műnő mint partner.

Ráadásul a gép nem féltékeny, és semmin nem sértődik meg. Ahogy Japánban a gésák, a mesterséges intelligencia partner sem elsősorban a szexről fog szólni, viszont meg kell találni a helyét az életünkben.” Azt kell tehát megtanulnunk, hogy melyik mesterséges intelligencia mire való, és ha kell, váltogassuk ezeket – zárta a matematikus.