A magyar külpolitika hosszas hezitálása után – „pragmatikus kapcsolatokra törekszünk Oroszországgal” – éles fordulat következett be. Orbán Anita külügyminiszter tíz orosz diplomata kiutasítását jelentette be a diplomáciai státusukkal össze nem egyeztethető tevékenységük miatt. Értsd: a magyar hatóságok kémekként azonosították őket.
Váratlan a kiutasítottak igen magas száma, ráadásul akkor, amikor – hasonló lépések nyomán – zuhanórepülésbe kezdtek az orosz–német diplomáciai kapcsolatok.
Két-három fő kiutasítása üzenet lett volna. Tíz fő kiutasítása már háború.
Nem is késett az orosz válasz. Az orosz külügyminisztérium máris válaszintézkedéseket jelentett be. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy magyar diplomatákat fognak kiutasítani Moszkvából. A szám szerinti arányosság alapján ez szintén tíz főt jelenthet – hacsak Moszkva nem akarja alacsonyabb számmal mégiscsak fenntarthatóan meghagyni a magyar misszió működőképességét. Az orosz külügyi szóvivő közölte: a budapesti oroszgyűlölő lobbinak adott válasz kemény és fájdalmas lesz.
A magyar lépés egyben igazolása annak, amit a szakértők mindig is mondtak: igen mély az orosz titkosszolgálati jelenlét Magyarországon. Sőt,
az elmúlt időszakban megjelent sajtóértesülések szerint a tízfős kiutasítás talán épphogy megfelezi a titkosszolgálati háttérrel azonosított orosz nagykövetségi alkalmazottak létszámát.
Persze azt is értékelni kell majd utólag, hogy például a kiutasított orosz diplomatáknak még mennyi volt hátra a budapesti szolgálati idejükből. Ha ugyanis olyanoknak kell hazatérniük, akiknek amúgy is már lejárna a kiküldetésük, akkor egyszerűen pótolhatók, utódaik már éppen felkészülőben vannak. Kérdés az is, hogy magyar részről a kiutasítás együtt jár-e az orosz nagykövetség létszámának korlátozásával, vagy pedig a létszám változatlan maradhat – lehetővé téve az újabb fedett hírszerzők Budapestre küldését.
Úgy néz ki, lehúzzák a rolót a budapesti orosz kémközpontnálHasonlóképpen érdekes, hány magyar diplomatát utasít majd ki Moszkva, s azok mennyi ideje és milyen munkakörökben dolgoznak az ottani magyar nagykövetségen. Ez utóbbi ugyanis alapvetően befolyásolhatja a nagykövetség hatékony működését.
Mindenesetre itt visszafordíthatatlan magyar lépésről van van szó. Nagyon erős jele annak, hogy Magyarország komolyan gondolja, és külpolitikája egyik fontos elemévé teszi: Oroszországot egész Európa biztonságát fenyegető hatalomnak tartja. E lépés ugyancsak hozzájárul ahhoz, hogy jelentős előrehaladás történjen a bizalom helyreállításában a szövetséges kémelhárító szolgálatokkal.
A kiutasítás mindazonáltal komoly és komolyan kezelendő nemzetbiztonsági kockázatokat is generál Magyarország számára.
Mindenekelőtt ilyen az energiaellátás kérdése. Már az ENSZ-közgyűlésre készült külpolitikai irányelvek (Oroszország = biztonsági fenyegetés) arra késztetett egy orosz parlamenti képviselőt, hogy felvesse a gáz- és olajcsapok elzárását. E tekintetben valószínűsíthető, hogy orosz válaszlépések következnek be. Így a Tisza programjában szereplő 2035-ös leválás az orosz energiahordozókról a gyakorlatban irreálissá válik. Fel kell készülni arra, hogy erre a leválásra az egyik pillanatról a másikra szükség lehet. Ugyancsak fel kell gyorsítani Paks 2 alternatívájának keresését. Egy ilyen fordulat után alig valószínű, hogy a projekt befejezhető.
Főként a Dunántúlon épülhetnek szélerőművek, az Orbán-kormány jóvoltából másfél évtizedes hátrányt kell ledolgozniIgen jelentős nemzetbiztonsági kockázatot jelent, hogy a Putyin-rezsim kiterjesztheti a hibrid hadviselést Magyarországra is. Ilyen tekintetben az ország talán „Európa puha alteste” lehet. Az Orbán-rezsim oroszbarátsága jelentős orosz titkosszolgálati penetrációt tett lehetővé mind a humán szférában (fedett, telepített hírszerzők, kapcsolati háló), mind helyismeretben, mind pedig az informatikai rendszerekbe való behatolásban. Az elhárítástól eközben nem volt elvárt, hogy az orosz kitettséget prioritásként kezelje. (A Külügyminisztériumban talán mindmáig azt az informatikai rendszert használják, amelybe az oroszok behatoltak).
Szóba jöhet itt orosz részről ahhoz hasonló „akciók” megkísérlése, mint amilyet a lipcsei repülőtéren láthattunk. Nem zárható ki a kritikus infrastruktúra (energetika, távközlés, közlekedés, egészségügy) megzavarása informatikai eszközökkel, „kinetikus” módszerekkel (például gyújtogatás, robbantási kísérlet) vagy pánikkeltéssel (bombariadó).
Orbán Anita bejelentette, hogy Magyarország kiutasítja a budapesti orosz nagykövetség tíz diplomatájátRemélhető azonban, hogy a magyar elhárítási képességek megvannak. Emlékezetes, hogy a német származású Orbán-párti és oroszpárti propagandista, Georg Spöttle egyik magyar pártfogoltjával kapcsolatban a magyar elhárítás nemzetbiztonsági kockázatot állapított meg – és annak hangot is adott.
Márpedig az elhárítási képességekre szükség lesz. És nemcsak a titkosszolgálatoknak lesznek teendői. Szükség lesz valamennyi rend- és katasztrófavédelmi szerv, valamint a kritikus magyar infrastruktúra védelmét ellátó vállalatbiztonsági szervezetek szoros koordinációjára, együttműködésére. Ebben az összehangolásban lehet fontos szerepe a nemzetbiztonsági főtanácsadónak. Nemzetközi téren pedig érdemben segíthet az együttműködés az ukránokkal, lengyelekkel, németekkel és baltiakkal; ők igen alapos ismeretekkel rendelkeznek az orosz modus operandiról és a fenyegetések elhárításának módjáról.
Végül szükség lenne világos kommunikációra.
Az orosz fenyegetésre nem csak az állami szerveknek kell felkészülniük; arra fel kell készíteni a magyarokat is.
A kiutasítással világossá fog válni: az orosz fenyegetés nem egy elvont fogalom, annak napi valósága beköltözik Magyarországra is.
