Oroszország;Magyarország;kémkedés;kiutasítás;orosz kémek;Orbán Anita;

Úgy néz ki, lehúzzák a rolót a budapesti orosz kémközpontnál

Inkább a NATO-szövetségeseknek szánt üzenet, mint szakmai lépés a budapesti orosz nagykövetség tíz diplomatájának a kiutasítása.

„Ez egy csomagban rettentő sok” – érzékeltette egy kémelhárítási szakmai forrásunk, hogy miért érzi egyelőre inkább látványos, a NATO-szövetségeseknek szánt politikai lépésnek Orbán Anita külügyminiszter bejelentését arról, hogy 10 orosz diplomatát kiutasítanak Magyarországról kémtevékénységért. (Orbán Anita persze nem ezeket a szavakat használta. Arról posztolt délelőtt, hogy a magyar hatóságok értékelése szerint az orosz képviselet 10 munkatársa olyan tevékenységet folytatott Magyarországon, amely a Bécsi Egyezmény alapján diplomatától nem elfogadható. A magyar fél ezért felszólította az érintetteket, hogy hagyják el Magyarországot).

Forrásunk azért is tartja soknak a mostani létszámot, mert a kiutasítások szabályai szerint az oroszok most tükörintézkedéseket kell, hogy tegyenek, azaz várhatóan ők is kiutasítanak 10 magyar diplomatát. (Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő már jelezte is, hogy „kemény és fájdalmas” válaszlépés vár a budapesti „oroszgyűlölő” lobbira). Kérdés azonban, hogy egyáltalán van-e odakint még ennyi kiutasítható magyar diplomata. A külügy oldalán erről nincs adat, de szakmai vélekedések szerint nincs ennyi.

Azt forrásaink kizárták, hogy a hatalomváltás óta eltelt három hónap alatt a magyar elhárítás felderített volna ennyi, diplomáciai fedésben dolgozó orosz kémet. Sokkal valószínűbb, hogy az elhárítás eleve jó ideje ismerte ezeket a neveket akár saját felderítésből, illetve a társszolgálatoktól kapott információk alapján. Sőt, egy ideje a nyilvánosság is. A magyarországi választás idején orosz oknyomozók számoltak be arról, hogy a budapesti orosz nagykövetség alkalmazottainak csaknem fele rendelkezik titkosszolgálati kötődéssel. A Meduza nevű hírportál név szerint ismertette a 47 fős, Budapestre delegált diplomáciai testületből azt a 21 orosz személyt, akinek egy része biztosan az orosz hírszerzés valamelyik szervezetének, azaz a katonai hírszerzésnek (GRU) a külső hírszerzésnek (SZVR) vagy a belső elhárításnak (FSZB) dolgozik.

A Budapestre delegált orosz hírszerzők, illetve hírszerző-gyanús tisztek között külön csapat volt a magyar közvéleményre „rádolgozó” itteni politikai befolyásoló csapat (ahol ugyan nem biztos a titkosszolgálati állományi tagság, ám az utasításaikat az orosz szolgálatoktól kapták). Ilyen figura a NER-sajtó prominenseit „gondozó” orosz elnöki tolmács, Tigran Garibyan tanácsos-követ, aki a Washington Post szerint a Kreml Orbán-támogató kampányának egyik fő embere volt, Jekatyerina Nyedzvszecszkaja első titkár, Ivan Lebegyev ITAR-TASSZ tudósító, és Gyenyisz Davydov a VGTRK állami műsorszóró vállalat tudósítója. Akkor szakmai forrásaink megerősítették ennek a listának a hitelességét, a listán a magyar elhárítás régi, ismert ügyfeleinek a neve volt.

Mindez azt is jelentette, hogy az Orbán-érában Budapest az EU egyik legnagyobb kémközpontja volt. Mivel a 47 fős Bajza utcai követségi állomány körülbelül fele orosz kém volt, ez feltűnően nagy diplomáciai kolóniát jelentett (Szlovákiában ennek mindössze a negyede a létszám), másfelől az orosz diplomatákon belül is kirívóan magas volt a hírszerzők aránya. Összehasonlításképp: a külföldi biztonsági szervek mindössze 10 százalékra tették a brüsszeli orosz követségen dolgozó hírszerzők arányát.

Szakmai hírek szerint az Orbán-kormány alatt kiépült itteni orosz titkosszolgálati hídfő szerepe az volt, hogy az oroszok afféle műveleti háttérközpontnak használták Budapestet, innen indították a kémjeiket az EU-ba, illetve a Balkánra. Az Orbán-Szijjártó érában a politikai vezetés látványosan kerülte a konfliktust a Putyin-rezsimmel, így annak ellenére is csak elvétve, csendben szorítottak ki innen orosz kémet, hogy közben Oroszország már jóval Ukrajna lerohanása előtt Magyarország területén is aktivizálódott, így innen építette be Kovács „KG” Bélát az Európai Parlamentbe, ahol az volt a szerepe, hogy a Putyin-féle kormánypárt, az Egységes Oroszország frontot hozzon létre a kontinens szélsőjobboldali erőiből.

Mindez kiegészült az Orbán-kormány szélsőségesen oroszpárti, orosz szempontokat érvényesítő külpolitikájával. Az itt kiépült orosz titkosszolgálati pozíció olyan fontos volt, hogy a putyini orosz vezetés megpróbálta befolyásolni a magyar választásokat, így az amerikai sajtóban megjelent, hogy Szergej Kirijenko, Vlagyimir Putyin első kabinetfőnök-helyettese, volt Roszatom-vezér  kapta a feladatot, hogy a moldvai és a romániai példa alapján a magyarországi parlamenti választásba is beavatkozzanak.

A mostani kiutasítás inkább a NATO-szövetségeseknek szánt üzenet volt, mint szakmai lépés. Ebből a szempontból kulcsfontosságú, hogy már régóta ismert, feldolgozott orosz hírszerzők kaptak-e útilaput a magyar külügytől, vagy lesz-e a kiutasítottak között az utóbbi időben felderített kém. Ami a régi, ismert hírszerzőket illeti: a legjobb kém a beazonosított kém – fejtegette egy forrásunk, vagyis

azzal, hogy visszaküldünk tíz régóta ismert kémet, egyúttal fel is ad pozíciót a magyar elhárítás, hiszen az ismert kémek mozgásából eddig lehetett következtetni az orosz hálózat itteni működésére.

Ilyen nagy számú kiutasításnak akkor lenne szakmai értelme, ha mellette lenne 3-4, nem diplomáciai fedésben lévő hírszerzőt, esetleg itteni, felderített magyar ügynököt érintő leleplezett kémügy, feljelentés – fogalmazott forrásunk. Hozzátette: az is beszédes lesz, ha kiderül, hogy a már ismert orosz hírszerzők közül kiket utasítanak ki, mivel a kémeken belül is vannak kevésbé érdekes figurák és vannak olyanok, akik nagyon is „forró” területen dolgozhattak vagy éppen kiépült itteni ügynökhálózatot mozgattak.

A SZVH alig két és fél év alatt mintegy 3,67 milliárd forintot fordított kommunikációs és rendezvényszervezési feladatokra, köztük egy 163,4 milliós dokumentumfilm-sorozatra és egy 110 milliós drónshow-ra.