uniós támogatás;naperőmű;rezsicsökkentés;Szélerőművek;helyreállítási terv;

Főként a Dunántúlon épülhetnek szélerőművek, az Orbán-kormány jóvoltából másfél évtizedes hátrányt kell ledolgozni

A Tisza-kormány 25 járást jelöl ki, ahol megkezdődhet a szélerőművek építése a következő években. Az első pályázati kör napokon belül indulhat.

Rohamtempóban írja át a kormány az energetikai jogszabályokat, annak érdekében, hogy teljesítse az uniós pénzek, vagyis a még a Covid-járvány utáni Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervben (RRF) szereplő támogatások lehívásához szükséges feltételeket. A következő hónapokban mintegy 10 milliárd eurónyi uniós támogatáshoz juthat hozzá Magyarország, miután Tisza-kormány vállalta és teljesíti azokat a korrupcióellenes, jogállamiságot megerősítő lépéseket (mérföldköveket), aminek hiánya miatt 2022 után az Európai Bizottság zárolta az támogatások egy részét.

A RRF-pénzek jelentős része eredendően is a megújuló energiák fejlesztésére ment volna, hiszen a 2022 elején kitört ukrajnai háború után az uniós terv is kiegészült egy energetikai résszel, amelynek célja az EU gazdaságának függetlenítése az orosz fosszilis energiahordozóktól, illetve az orosz befolyástól. Így az négy évvel ezelőtti, módosított RRF terv – amit még az Orbán-kormány nyújtott be –, eleve számolt nap- és széltérerőművek, illetve az energiarendszer fejlesztésével. Az elmúlt hetek hazai energetikai fejleményei rámutattak, hogy ezekre a fejlesztésekre szükség is lett volna, hogy a hazai villamosenergia-rendszer ellenállóbb legyen a globális felmelegedés kihívásaival szemben.

Most viszont a Magyar Péter vezette Tisza-kormány pörgetné fel ezeket a fejlesztéseket: jelenleg mintegy 330 megawattnyi (MW) szélerőművi kapacitás működik Magyarországon – ez kevesebb mint egy paksi blokk teljesítménye – miközben a hazai potenciál ennek sokszorosa. 

Kapitány István energetikai miniszter többször arról posztolt a Facebookon, hogy ezt 4000 MW-ra kívánja emelni. (A kormány megalakulása óta az energetikai miniszternek még nem volt ideje a sajtóval találkozni, így a tárca terveit fideszes elődjéhez hasonlóan Facebook-posztokból lehet megismerni.) Az első pályázati kör esetében, amely heteken belül elindulhat, 700 MW szélerőmű kapacitás fejlesztéséhez lehet támogatást szerezni, ezt a következő két évben még több támogatási kör követi.

A kormány első körben a szélerőművek létesítésére 25 úgynevezett könnyített körzetet jelöl ki a kormany.hu-n megjelent rendelettervezet szerint. A 25 könnyített körzet valójában 25 járás: a jogszabálytervezet szerint az aszódi, bácsalmási, dunaújvárosi, győri, kisbéri, kiskunhalasi, komáromi, körmendi, kőszegi, monori, mosonmagyaróvári, nagykanizsai, oroszlányi, pécsi, sárbogárdi, sárvári, soproni, székesfehérvári, szombathelyi, várpalotai, vasvári, zalaegerszegi, illetve zalaszentgróti járásokat takarja. Jól látható módon főként az ország nyugati részéről van szó, jellemzően olyan járásokról, ahol jó eséllyel az ipar helyben tudja hasznosítani a megtermelt villamosenergiát, illetve kapcsolódik a már kiépített energetikai hálózathoz. Ugyanakkor a könnyített térségekbe nem tartoznak bele a Natura 2000-es védettséget élvező és más természetvédelmi területek, a védett és fokozatosan védett madár- és denevérfajok kiemelt előfordulási helyei, illetve tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete, említve világörökségi védelmet élvező vagy arra jelölt városrészeket, területeket is.

Egy másik, szintén az energetikai tárca által előterjesztett rendelet szerint egyszerűbbé válik a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) – vagyis tetőre szerelhető napelemek –, illetve energiatároló rendszerek telepítése, valamint hálózati csatlakozása, ám ennek feltétele a jövőben az okosmérők felszerelése lesz, ezek segítségével a rendszerirányító online adatot kap a HMKE hálózatba táplált teljesítményéről.

A Tisza-kormány ettől függetlenül is szeretné elterjeszteni az okosmérők használatát – ez egyébként az EU elvárása is –, ugyanis csak ezekkel az eszközökkel lehet dinamikus, vagyis a piaci ár függvényében változó villamosenergia-árazási rendszer felé elmozdulni. A kormány ugyan egyelőre tagadja, hogy akár csak részben módosítana a lakossági energiatámogatási rendszeren – vagyis a „rezsicsökkentésen” –, de valójában a költségvetés, az állam érdeke, hogy az indokolatlanul magas állami támogatásokat mérsékelje, és ahol lehet, a lakossági ellátásba visszavezesse a piaci rendszert. A „rezsicsökkentés” mára politikai tabu lett, holott annak részleges fenntartása, a valóban rászoruló, alacsony jövedelmű háztartások támogatása az általános „rezsicsökkentés” fenntartása nélkül is kivitelezhető. 

Az Európai Unió által előírt bértranszparencia szabályainak magyarországi bevezetése csúszik, s ennek már érzékelhetők a jelei a munkaerőpiacon. Miközben az uniós irányelv közeledő átültetése miatt korábban nőtt a fizetési információt tartalmazó álláshirdetések aránya, az idén visszarendeződés kezdődött. A 25-27 százalék körüli csúcsról 22-23 százalékra mérséklődött azon hirdetések aránya, amelyekben szerepel valamilyen bérinformáció.