– A PISA-mérés eredményeinek romlása globális jelenség, ám az okai az adott országtól függően különbözőek lehetnek. Magyarország esetében például arról is szó van, hogy nem jó a pedagógia, az 1960-as évek óta nem modernizáltuk az oktatási rendszert, nem történtek nagy, átfogó fejlesztések, reformok. A tanulás szemléletében azóta sem tudtunk előrébb lépni, még mindig úgy gondolkodunk a tanulásról, mint 50-60 évvel ezelőtt. A szemlélet, a módszertan, az értékelés is ugyanolyan – nyilatkozta lapunknak Nahalka István oktatáskutató a kedd délelőtt publikált 2025-ös PISA-mérés eredményeivel kapcsolatban.
Megírtuk: a tavalyi mérésen hazai és nemzetközi szinten is az eddigi legrosszabb eredmények születtek a matematika és a szövegértés területén, de a 2022-es méréshez képest a természettudományos teszteken is romlottak a diákok eredményei. A magyar tanulók pedig mindhárom területen a nemzetközi átlag alatt teljesítettek. Az Oktatási Hivatal elsősorban azzal magyarázta a romló eredményeket, hogy egyre inkább visszaszorul az „élményszerű” olvasás a diákok körében, ezzel szemben egyre elterjedtebb a digitális olvasás és a közösségi média jelenléte, ami veszélyezteti a diákok azon képességét, hogy elmélyülten tudjanak foglalkozni összetett szövegekkel és adatokkal.
PISA 2025: matematikából és szövegértésből is jelentősen romlott a magyar diákok teljesítményeNahalka István szerint nemzetközi szinten az eredmények alakulásának másik fontos tényezője a bevándorlás is: azokban a nyugat-európai országokban, ahova az utóbbi években több iskoláskorú bevándorló gyermek érkezett, romlottak az eredmények, elsősorban az érintett gyerekek szociális helyzete vagy nyelvi hiányosságai miatt. Magyarországon azonban ez épp fordítva van az oktatáskutató szerint: nálunk a bevándorló gyerekek teljesítenek jobban, akik nagyrészt a környező országokból vagy távol-keleti országokból települtek Magyarországra.
A PISA-eredmények azt is kimutatták, hogy Magyarországon továbbra is a nemzetközi átlagnál erősebb az összefüggés a tanulók társadalmi, gazdasági háttere és az iskolai teljesítményük között. Az oktatáskutató szerint azonban a diákok teljesítményére a családi háttérnél is nagyobb hatással lehet az, hogy nálunk az iskola „nem tud mit kezdeni” a hátrányos helyzetű gyerekekkel, az esélyegyenlőtlenséget ezzel maga az iskola állítja elő.
– Egy gyermek, aki belép az iskolába, tanulási szempontból még nem hátrányos helyzetű, akkor sem, ha szegény családból származik, cigány családból származik vagy sajátos nevelési igényű. A probléma ott kezdődik, hogy az iskola nálunk elsősorban a középosztálybeli családok kultúrközegére jellemző képességekre épít, és nem veszi figyelembe a különbségeket. A jelenleginél sokkal szerteágazóbb módszertant kellene használni, ami mindenkinek kedvez, ám ehhez szükség van a pedagógiai kultúra megváltoztatására, amit előbb komoly szemléletváltásnak kellene megelőznie – fogalmazott Nahalka István. Hozzátette: a mostaninál sokkal korszerűbb tudást kellene bevinni az iskolákba, amihez arra is szükség lenne, hogy az eddiginél jóval több kutatás készüljön a hazai oktatási rendszerről.
A kormányzat nagyban támaszkodna az alternatív iskolák szakmai tudására, de a magánintézmények egy része mégis nehéz helyzetbe került a minisztérium késlekedése miattSokak szerint a közösségi média tiltása helyett inkább az iskolában kellene megtanítani a diákoknak az internet okos használatátEgy év alatt is jelentősen emelkedett a sajátos nevelési igényű gyerekek száma Magyarországon