Mind nemzetközi, mind hazai szinten az eddigi legrosszabb eredmények születtek a 2025-ös PISA-mérésen matematika és szövegértés területén, jelentősen elmaradva a korábbi mérések eredményeitől. A 15 éves diákok képességeit mérő nemzetközi teszteket háromévente végzik 23 OECD-tagországban, köztük Magyarországon is, ahol tavaly 273 intézmény 6400 tanulója vett részt a mérésben. Az eredmények alapján romlottak a természettudományos eredmények is, de nem olyan mértékben, mint a matematika és a szövegértés esetében.
A természettudományi mérésen 480 pontot szereztek a magyar diákok, 6 ponttal kevesebbet, mint 2022-ben, az OECD-átlag 486 pont volt. Ezen a területen az eddigi legalacsonyabb pontszám (476 pont) a 2015-ös mérésen született a hazai 15 évesek körében. Matematikából 459 pontot sikerült elérni a 2025-ös mérésen (2022-höz képest 14 ponttal kevesebbet), az OECD-átlag pedig 469 pont volt – ez a hazai és a nemzetközi átlag tekintetében is a legalacsonyabb pontszám 2003 óta. Hasonló tendencia figyelhető meg a szövegértés területén is: a magyar diákok 452 pontot szereztek (14 ponttal kevesebbet, mint három éve), az OECD-átlag 466 pont volt. Mindkét területen a 2018-as mérést követően történt jelentősebb (a magyar diákok esetében összesen több mint 20 pontos) teljesítményromlás.
„Remélem, hogy a jelenlegi Nemzeti alaptanterv nagyon gyorsan a múlt szemétdombjára kerül”A felmérés eredményeiből az is kiderült, hogy mindhárom mérési területen emelkedett az alulteljesítők, illetve csökkent a kiemelkedően teljesítők aránya. A magyar diákok körében az alulteljesítők (akik a PISA-mérésekben meghatározott alapszintet sem érték el) aránya a matematika esetében a legmagasabb: 33,6 százalék, ami 2022-ben 29,5 százalék, 2018-ban 25,6 százalék volt. Szövegértésből 32,3 százalék volt az alulteljesítők aránya a 2025-ös mérésen, míg 2022-ben 25,9 százalék, 2018-ban 25,3 százalék. Természettudományból 24,1 százaléknyian teljesítettek az alapszint alatt, ami kicsivel magasabb a 2022-es eredménynél (22,9 százalék), de megegyezik a 2018-as eredménnyel (ugyancsak 24,1 százalék). Ugyanakkor az is látszik, hogy az alulteljesítő magyar diákok aránya egyik esetben sem tér el jelentősen az OECD-átlagtól.
A kiemelkedően teljesítők aránya viszont alacsonyabb: 2025-ben szövegértésből 3 százaléknyian teljesítettek kiemelkedően, ami 2,5 százalékkal kevesebb, mint 2022-ben. Az OECD-átlag 2025-ben 5,5 százalék volt.
Matematikából a kiemelkedők aránya 5,5 százalék volt a tavalyi mérésen (2022-ben 7,7 százalék), ami 2,6 százalékponttal maradt el a nemzetközi átlagtól. Természettudományból 4,9 százalék teljesített kiemelkedően a legutóbbi mérésen (OECD-átlag 7,2 százalék), 2022-ben pedig 6,2 százalék.
A legfrissebb eredményeket bemutató sajtótájékoztatón Velkey Kristóf, az Oktatási Hivatal Köznevelési Elemzési Főosztályának vezetője a romló matematikai és szövegértési eredményeket azzal magyarázta, hogy mind hazai, mind nemzetközi szinten visszaszorulóban van a diákok „élményszerű olvasása”, ezzel együtt egyre elterjedtebb a digitális olvasás és a közösségi média gyors, erős impulzusaira épülő tartalomfogyasztási szokások, ami megnehezíti a tanulók számára az összetettebb szövegek és adatok értelmezését.
Fél a kortárs alkotóktól a magyar oktatáspolitika, a helyzet rosszabb, mint 50 évvel ezelőtt– Talán nem túlzás azt állítani, hogy globális válság van az oktatásban, világszerte csökkenek az eredmények mindhárom kompetenciaterületen. A magyar eredmények, bár átlag alattiak, de belesimulnak ebbe a tendenciába – erről Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter beszélt. Hozzátette: régiós szinten leszakadóban van Magyarország, Csehországban, Lengyelországban is szignifikánsan magasabb eredmények születtek. – Szomorú eredmény, hogy a legkiválóbbak aránya is csökken, ami azt mutatja, hogy a magyar tehetséggondozás stratégiáját és formáját át kell alakítani. Úgy tűnik, az elmúlt tíz évben nem igazán volt sikeres, ami ezen a területen történt – fogalmazott a miniszter.
Lannert Judit bejelentette: az alapkompetenciák, s különösen a szövegértési képességek fejlesztése érdekében a minisztérium már dolgozik egy stratégián, valamint egy kampány indítását is tervezik, amely a korai szövegértés-fejlesztés, a mesélés fontosságára hívja fel a figyelmet. Emellett a Nemzeti alaptanterv (Nat) átalakításakor is figyelembe veszik majd ezeket a kihívásokat.
– Az új NAT gyökeres szemléletbeli fordulatot fog hozni. Szakítani kell azzal a hagyománnyal, hogy egyre több ismeretet egyre több tantárgyba kell belezsúfolni – mondta. Újságírói kérdésre hozzátette: a NAT átalakításához legalább másfél évre van szükség.
A miniszter azt is elárulta, hogy már egy mesterségesintelligencia-stratégián is dolgoznak, valamint a minisztériumban létrejött egy szakmai munkacsoport, amely az iskolai bántalmazás, online zaklatás problémájával foglalkozik. A PISA-mérés során ugyanis a magyar tanulók 20 százaléka jelezte, hogy havonta több alkalommal bántalmazták az iskolában. Beszélt arról is, hogy a szülőket is szeretnék „aktivizálni”, bevonni ezekbe a folyamatokba.
Sokat számít az iskola és a családi háttér
A felmérésből az is kiderült, hogy Magyarországon továbbra is az OECD-átlagnál erősebb az összefüggés a tanulók társadalmi-gazdasági háttere és a teljesítményük között: a tanulók családi hátterét leíró ESCS-index egy egységnyi változása a természettudomány-eredmények esetében 42 pont különbséget jelentett (OECD: 36 pont). A hátrányos helyzetű magyar tanulóknak pedig csupán 10 százaléka került teljesítményével a tanulók legjobb negyedébe. De a magyar tanulók eredményeit az is nagymértékben meghatározza, melyik intézményben tanulnak, a természettudományi teljesítménykülönbségek nagyobb része az iskolák között jelenik meg: 46 százalék, szemben az OECD-országok 31 százalékos átlagával. Változás történt abban is, mennyire érdeklődőek a magyar diákok: a 73 százalékos nemzetközi átlaghoz képest 67 százalékuk értett egyet azzal az állítással, hogy sok minden érdekli – ez több mint 6 százalékpontos csökkenés a 2022-es mérés óta.
A szelektáló iskolarendszer valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok csak a tünetei egy sokkal mélyebb problémánakEgy egész generáció lett vesztes, a magyar közoktatás egyedüli sikere, hogy még működik