Vitézy Dávid;koncesszió;Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága;

Elvennék a koncessziós feladatokat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságától

A koncessziós pályázatokhoz és szerződésekhez többé nem kellene a hatóság előzetes egyetértése, a kapcsolódó iratokat pedig 30 napon belül át kellene adni az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszternek.

Megszüntetné a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) koncessziókkal kapcsolatos feladat- és hatásköreit, valamint a Koncessziós Tanácsot a közlekedési és beruházási miniszter kedden délután benyújtott törvényjavaslata.

A Vitézy Dávid által jegyzett tervezet szerint a folyamatban lévő eljárásokban sem lenne szükség az SZTFH előzetes egyetértésére koncessziós pályázat kiírásához, ajánlattételi felhívás kiadásához, illetve koncessziós szerződés megkötéséhez, módosításához vagy megszüntetéséhez. A hatóság elnökének a törvény hatálybalépése után 30 napon belül át kellene adnia az ezekkel, továbbá a koncessziós tevékenységek ellenőrzésével és a szerződésekből eredő jogok, illetve kötelezettségek érvényesítésével kapcsolatos iratokat az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszternek.

Az indokolás szerint az SZTFH koncessziós feladatainak jelentős részét a hatóság ténylegesen eddig sem végezte. Ide sorolja a joggyakorlat egységesítését, a koncessziós nyilvántartások vezetését és a tevékenységek ellenőrzését. A javaslat azt állítja, hogy ezeket a funkciókat más állami szervek, köztük a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), az Állami Számvevőszék (ÁSZ), az Integritás Hatóság, a Közbeszerzési Hatóság és a Nemzeti Koncessziós Iroda megfelelően ellátják.

Emellett megszűnne a Koncessziós Tanács is. Az indokolás szerint a testület működése részben problematikus, részben felesleges, és többségében az SZTFH által delegált tagokból áll. A törvényjavaslat az SZTFH dohány-kiskereskedelmi koncessziókkal kapcsolatos ellenőrzési feladatait is megszüntetné.

A módosítás indokolása szerint a feladat- és hatáskörök kivezetése nem jár érdemi költségvetési hatással. A törvény a kihirdetését követő napon lépne hatályba, egyes rendelkezései pedig az Alaptörvény alapján sarkalatosnak minősülnének.

Jelentős lesz az államháztartás idei hiánya, az idénre várható 7,5 százalékos GDP-arányos deficit rövid távon sem elfogadható, ezért jövőre már jelentős hiánycsökkentés jön – mondta Kármán András pénzügyminiszter a 2026-os pótköltségvetési törvény vitaindítójában. A kormány új fejezetet akar nyitni a gazdaságpolitikában, az idei büdzsé rendbetétele pedig az első lépés. Továbbra is cél az euró bevezetéséhez szükséges kritériumok 2030-ra való teljesítése.