Megkezdte a parlament a 2026-os költségvetés módosításának vitáját Kármán András pénzügyminiszter vitaindítójával. A parlament előtt fekvő törvénymódosítás célja, hogy az idei és a mindenkori költségvetési jogszabályok a gazdaság tényleges folyamatait jelezzék. A kormány célja a költségvetési törvények hitelességének visszaállítása, csak így tölthetik be a piacok és a gazdaság szereplői számára a pénzügyi iránytű szerepét. A parlament előtt fekvő módosítás nem egyszerű technikai korrekció, hanem a Magyarország iránti pénzügyi bizalom visszaépítésének első lépése. A hitelesség nem azt jelenti, hogy kedvező számokat rögzítünk, hanem azt, hogy a számok mögött reális tervezés áll – szögezte le a pénzügyminiszter.
Az előző kormány 3,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal fogadta el a 2026-os költségvetést. A Tisza-kormány, illetve az újonnan létrehozott Pénzügyminisztérium (PM) által a kormányváltás után elvégzett átvilágítás szerint a hiány a GDP 8,3 százaléka lett volna – ez önmagában indokolja a költségvetés módosítását. A hiány elszállásában kiemelt szerepet játszottak a gyenge növekedési pálya miatt elmaradó bevételek, a túlárazott vagy felesleges kiadások – vagyis az előző kormány felelőtlen gazdálkodása. A Fidesz-kormány a választások előtt százmilliárdokat költött el a népszerűség csökkenésének megakadályozására, illetve a holdudvar támogatására – tette hozzá a pénzügyminiszter.
Benyújtotta kormány a pótköltségvetést, itt vannak a részletekA költségvetési átvilágítás során a PM a GDP 1,4 százalékára rúgó eltitkolt, fedezetlen tételeket talált: nem volt pénz egyes, már folyó útfejlesztésekre, nagy összegű informatikai és űrkutatási szolgáltatási szerződésekre – ezeket a tételeket az Orbán-kormány „kifelejtette” a költségvetésből. Ráadásul az idei büdzsé 969 milliárd forintnyi olyan RRF-forrással (uniós bevétellel) számolt, amelynek lehívási feltételeit az előző kabinet nem is tervezte teljesíteni. Vagyis ez a bevétel nem állt rendelkezésre – mégis számoltak vele –, vagyis kozmetikázták a költségvetést.
A magas hiány másik oka, hogy az Orbán-kormány évről évre felültervezte a növekedési számokat. A 2026-os büdzsében 4,1 százalékos GDP-növekedéssel számoltak, holott mindössze 2 százalék várható, de mára a 2025-ös GDP sem a tervezett mértékben nőtt. Ezek az évről évre ismétlődő hibák egymásra rakódtak. A költségvetést nem a valósághoz, hanem egy vágyvezérelt növekedési pályához tervezték – sorolta a hibákat Kármán András.
A Fidesz fedezetlen választási költekezése, a rosszul számolt GDP, a túlárazott kiadások és a betervezett fedezet nélküli bevételek miatt az idei hiány 8,3 százalék lett volna. Ebből a helyzetből indult a költségvetés újratervezése.
Az új kormány rendezte a viszonyait az Európai Unióval, meghozta azokat a döntéseket, amelyek lehetővé teszik az RRF-támogatások lehívását – ez 0,5 százalékkal csökkenti a várható hiányt. A választások után látványosan erősödött a forint, csökkentek az államadósság kamatai – ami további 0,1 százalékkal csökkenti a várható hiányt. A közérdekű vagyonkezelő alapítványok, a KEKVA-k felszámolása 0,2 százalékkal növeli a bevételeket, illetve mérsékli a deficitet – így alakul ki a 7,5 százalékos GDP-arányos hiány, ami 7110 milliárd forint lesz az idén. Ezen túl a kormány az év hátralevő részében további 300 milliárd forintos kiadáscsökkentést vár a tárcáktól a felesleges kiadások, valamint a túlárazott szerződések csökkentéséből, illetve felmondásából. Így összességében az új kormány az idei költségvetési kiadásokat 703 milliárd forinttal csökkenti megszorítások nélkül.
A kormány nem hagyhatja figyelmen kívül a kockázatokat: az aszályt, valamint az alacsony Duna-vízszint miatt jelentkező extra energiakiadásokat. Ezen kockázatok kezelésére 500 milliárdos Havária Alapot hoz létre a mostani javaslat – az előre még nem látható kiadásokra. Amennyiben az alap teljes összegét nem használják fel, az a hiányt csökkenti. A törvényjavaslat átvezeti a már meghozott jóléti kiadásokat is: 400 ezer rászoruló gyerek kap az idén 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást két részben – ez 40 milliárd forintba kerül, míg a vényköteles gyógyszerek és a tűzifa áfájának csökkentése további 21 milliárdos forrást igényel.
Egyelőre vége a Tisza költségvetési csodájának, nyolc hónap után ötezer milliárd forint felett jár hiányA 7,5 százalékos hiány magas – rövid távon sem elfogadható, ezért 2027-ben jelentős lépést tesznek ennek csökkentésére – szögezte le a miniszter. Az államadósság átmenetileg emelkedni fog 74,6-ról 77,6 százalékra az idén. Ezt a helyzetet örököltük, a túlköltekezések miatt nő az államadósság is. 2027-től a GDP-arányos államadósságot csökkenő pályára állítjuk, nem egyszeri intézkedésekkel, hanem megfelelő gazdaságstratégiával.
A kormány 2030-ra teljesíteni akarja az euróbevezetés követelményeit. Ehhez csökkenő hiányra, államadósságra, árstabilitásra és hiteles gazdaságpolitikára van szükség. A mostani költségvetési módosítás ennek az első lépés.
Vannak kockázatok
A 7,5 százalékos hiánnyal tervezett költségvetési javaslat megfelel a jogszabályoknak, illetve megalapozottnak minősíthető büdzsé került a parlament elé – mondta Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke. A testület – amely Horváth mellett Varga Mihály jegybankelnökből, illetve Windisch László számvevőszéki elnökből áll – szerint szükség lenne olyan költségvetési szabályrendszer elfogadására, amely biztosítja, hogy az államadósság középtávon csökkenő pályára kerüljön. Ez nem öncél, hiszen a csökkenő államadósság mellett lehetne csökkenteni az államháztartás kamatkiadásait, és így a hiányt is. A KT szerint a pótköltségvetés 2 százalékos gazdasági növekedésre épül – amely a piaci elemzők várakozásainak felső sávjában helyezkedik el –, vagyis jelentős növekedési kockázatok vannak. Itt az aszályra és a nyári energiafelhasználási korlátozásokra, illetve a kedvezőtlen geopolitikai környezetre utalt a KT elnöke.
A be nem tartott ígéretek költségvetésének nevezte a Tisza javaslatát Palócz André, a Fidesz napokban kinevezett képviselője az MTI tudósítása szerint. (Palócz volt annak az NGM-nek a sajtófőnöke az előző kormány alatt, amely az elmúlt években képtelen volt egy végrehajtható költségvetést beterjeszteni.) Az ellenzéki képviselő szerint a Tisza mást mondott a kampányban a választóknak, könnyítéseket ígért, de a költségvetésből úgy tűnik, ezeket elhalasztja vagy elhagyja. Szerinte a kormány szándékosan jelentősen rontja a hiányadatokat a költségvetésben, hogy később eredményként mutathassa fel, ha a számok kedvezőbben alakulnak a vártnál. A minimálbért keresők azt várják, hogy jelentősen emelkedjen a bérük a Tisza ígéretének megfelelően, de a kormány már hallgat erről az ígéretéről is. Hangsúlyozta: a javaslatból az látszik, hogy béremelés és gyarapodás helyett megszorítás és eladósodás jön.
