A BRICS-országok újdelhi csúcstalálkozójának első napján, szombaton egyhangúlag elfogadott nyilatkozat néhány nappal azután született, hogy a harcokat augusztus nagy részében szüneteltető Egyesült Államok és Irán felújította kölcsönös légicsapásait.
„Mély aggodalmunkat fejezzük ki a közel-keleti feszültségek folytatódó eszkalációja miatt (...) arra szólítunk (mindenkit), hogy gyakoroljon maximális visszafogottságot (…) és kerülje a helyzetet tovább súlyosbító cselekményeket" – szól az Újdelhi Deklaráció.
A dokumentum szerint a tagországok fenntartják elkötelezettségüket a nemzetközi viták békés, „párbeszéd, konzultáció és diplomácia útján” való megoldása mellett.
Aggodalmuknak adtak hangot a kereskedelmet torzító „egyoldalú vámtarifák és nem vám jellegű lépések” térnyerése miatt is, mintegy szembefordulva az Egyesült Államok Irán elleni szankcióival és háborújával, továbbá Oroszország ukrajnai konfliktusával.
A Maszúd Peszeskjan iráni elnök részvételével zajló találkozó résztvevői elutasították a polgári infrastruktúra és az ENSZ atomenergia-ügyi felügyelete alatt álló békés célú nukleáris létesítmények elleni támadásokat is.
Az aláírók az ENSZ Alapokmányával ellentétesnek nevezték az ENSZ BT felhatalmazása nélkül kiszabott egyoldalú büntetőintézkedéseket, de nem említették név szerint Oroszországot, a BRICS egyik alapítóját, amely Ukrajna elleni teljes körű inváziójának 2022-es kezdete óta egyre szélesebb körű nyugati szankciókkal szembesül.
A 2006-ban Brazília, Oroszország, India és Kína által alapított, 2010-ben Dél-Afrikával kiegészült csoport, amely azóta 11 tagúvá bővült – a világ népességének közel felét képviseli és a globális gazdasági termelés jelentős részét állítja elő – egyre hangosabban követeli, hogy a fejlődő országok és feltörekvő gazdaságok nagyobb képviselethez jussanak a globális szervezetekben. Emellett arra törekszik, hogy megteremtse a Nyugat uralta pénzügyi rendszerek alternatíváját.
Az idén India által vendégül látott csúcs középpontjában az az aggodalom állt, hogy a február végi amerikai–izraeli légicsapásokkal megindított iráni konfliktus tovább eszkalálódhat, miután hevesebbé váltak a harcok Szaúd-Arábia és a jemeni húszi lázadók között. Az ukrajnai és közel-keleti háborúk, valamint az Egyesült Államok és Kína közötti feszültségek egyaránt megnehezítik, hogy eltérő geopolitikai érdekekkel rendelkező tagjai közös nevezőre jussanak.
Modi elutasította, hogy a BRICS Nyugat-ellenes tömörülés lenne
A szombati tárgyalásokat megnyitó beszédében Narendra Modi, az indiai kormányfő igyekezett eloszlatni azokat az aggályokat, hogy a BRICS a nyugati vezetésű szövetségek ellensúlyozására jött volna létre, ehelyett a csoportosulást olyan fórumként mutatta be, amely lehetővé teszi a feltörekvő és fejlődő gazdaságok számára, hogy nagyobb beleszólást nyerjenek a globális ügyekbe.
„A BRICS nem irányul senki ellen” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a tömörülés elérte a „felnőtté válás” szakaszát, amelyben a globális Délnek a globális kormányzás „szabályalakító” szereplőjévé kell válnia.
„Itt az ideje, hogy a BRICS-en belüli egységünket és konszenzusunkat konkrét eredményekre váltsuk” – mondta.
Kína és Oroszország ezzel szemben úgy tekint a BRICS-re mint a nyugati – és főként az amerikai – dominancia csökkentésének, valamint a feltörekvő gazdaságok közötti együttműködés erősítésének eszközére.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szorgalmazta az ENSZ Biztonsági Tanácsának bővítését Ázsia, Afrika és Latin-Amerika nagyobb képviselete érdekében, mondván, hogy ez hatékonyabbá tenné a testületet – jelentette szombaton az Interfax orosz állami hírügynökség.
Az Ukrajna ellen ötödik éve háborút folytató orosz elnök a csúcson arról beszélt, hogy a többpólusú világrend felé való elmozdulás ellenállásba ütközik olyan országok részéről, amelyek „hozzászoktak a gyarmati kategóriákban való gondolkodáshoz”, és azzal vádolta őket, hogy vámokat, szankciókat és „nyers erőszakot” alkalmaznak a feltörekvő versenytársak visszaszorítására.
Kijelentette, hogy ezek a feszültségek aláássák a nemzetközi rendszert, és azt hangoztatta, hogy Oroszország továbbra is az ENSZ Alapokmányát tekinti a nemzetközi jog alapjának.
Irán olyan mechanizmusok bevezetését szorgalmazta, amelyek csökkenthetnék a tömörülés nyugati pénzügyi rendszerektől való függőségét, és megvédhetnék a tagokat a gazdasági nyomástól, tekintettel arra, hogy Teherán széles körű szankciókkal és amerikai blokáddal néz szembe. Maszúd Peszeskjan iráni elnök támogatta a BRICS-tagok között nemzeti valutákban folytatott kereskedelem kiterjesztését.
Megfigyelők szerint a csúcstalálkozón Újdelhi egyensúlyt igyekezett teremteni a Moszkvával és Teheránnal ápolt régi partnersége, valamint a Washingtonnal és más nyugati nemzetekkel való gazdasági, védelmi és technológiai kapcsolatok bővítésére irányuló törekvései között. Modi pénteken a csúcstalálkozó előtt külön-külön találkozott Putyinnal és Peszeskjannal.
Modi és Hszi találkozója
Ami India és Kína viszonyát illeti, a két atomhatalom vezetői szombati találkozójukon ígéretet tettek az üzleti és közlekedési kapcsolatok fejlesztésére, igyekezve helyreállítani a vitatott himalájai határon 2020-ban történt katonai összecsapás miatt súlyosan megtépázódott kapcsolatokat.
Hszi Csin-ping kínai elnök, aki hét év óta először látogatott Indiába, a Modival tartott találkozón kijelentette: „Kína mindig is stratégiai és hosszú távú szemlélettel tekintett a kínai–indiai kapcsolatokra.”
A Hszinhua kínai hírügynökségnek nyilatkozva pedig azt mondta, hogy fokozatosan helyreállnak a két ország intézményi kapcsolatai, bővül az együttműködés köre, a kétoldalú kereskedelem pedig új csúcsot ért el.
A kínai vámhatóság adatai szerint kereskedelmük volumene 2025-ben rekordot döntött, elérve a 155,6 milliárd dollárt. Eközben Kína vált India legfőbb importforrásává: India kínai beszerzéseinek értéke a 2025/26-os pénzügyi évben mintegy 132 milliárd dollárra emelkedett. Ezzel szemben India Kínába irányuló exportja jóval alacsony szinten maradt, így Újdelhi kereskedelmi mérlege több mint 100 milliárd dolláros hiányt mutat – fűzte hozzá Modi és Hszi tárgyalásaihoz a Reuters.
