Új szakaszba jutott a Leipzig/Halle repülőtér elleni augusztusi támadás nyomozása: német biztonsági szervek szerint a művelet logisztikai előkészítéséért felelős egyik orosz gyanúsított a katonai hírszerzés, a GRU embere. A Welt am Sonntag titkos nyomozati iratokra hivatkozó beszámolóját a WDR, az NDR és a Süddeutsche Zeitung kutatásai is alátámasztották. A férfi Törökországon keresztül érkezett Németországba, majd a Berlin-Brandenburg repülőtérről Szerbia felé távozott. Hírszerzési kapcsolata állítólag már a belépésekor ismert volt, mégsem helyezték folyamatos megfigyelés alá. Jelenleg ismét Oroszországban tartózkodhat.
Az augusztus 4-i akció veszélyessége azóta vált igazán világossá, hogy a nyomozók rekonstruálták a történteket. A repülőtér területén robbanóanyaggal felszerelt drónt találtak ukrán Antonov teherszállító gépek közvetlen közelében. A vizsgálatok Semtex és PETN használatára utaltak; korábbi kutatások szerint több drónt készítettek elő, és további robbanóanyagot is találtak a környéken. A támadás célpontja különösen érzékeny: Leipzig/Halle Európa egyik legfontosabb teherszállítási csomópontja, és jelentős szerepet játszik az Ukrajnába irányuló logisztikai forgalomban.
Németország szerint a Putyin-rezsim áll a lipcsei merényletkísérlet mögött, megszólalt a NATO isA kormány már Moszkvát tette felelőssé
A német kabinet szeptember 1-jén hivatalosan Oroszországot nevezte meg az akció mögötti állami szereplőként. Alexander Dobrindt belügyminiszter szerint a drón konfigurációja, a robbanóanyag és a gyújtástechnika olyan mintázatot mutat, amely más orosz hibrid műveletekből ismert. Friedrich Merz kancellár szeptember 9-én a Bundestagban azt mondta, a műveletet hónapokon át készítették elő Oroszországban, és nagy anyagi kár, valamint emberéletek elvesztése pusztán szerencsével maradt el. Moszkva mindezt tagadja, és provokációnak minősíti a német vádakat.
Berlin válaszul bezáratta Oroszország bonni főkonzulátusát, és fellépett a berlini Orosz Ház működésével szemben. Moszkva megtorlásként bezáratta Németország szentpétervári főkonzulátusát, és korlátozta a Goethe Intézet oroszországi tevékenységét. Kaja Kallas uniós külügyi főképviselő a támadást az államilag támogatott terrorizmus jegyeit viselő akciónak nevezte, az EU pedig újabb szankciók előkészítéséről tárgyal. Az eset így egy sikertelen repülőtéri robbantási kísérletből rövid idő alatt német–orosz diplomáciai konfliktussá vált.
A Goethe Intézet után az utolsó kulturális hidak is eltűnnek Németország és Oroszország között„Eldobható” végrehajtók, állami irányítás
A nyomozás másik fontos eleme a végrehajtói hálózat. A hatóságok több, Oroszországhoz köthető gyanúsítottat azonosítottak, köztük egy belarusz állampolgárt is. A vizsgálók olyan DNS- és tárgyi nyomokat elemeznek, amelyek finnországi, litvániai és lengyelországi ügyekkel is kapcsolatot teremthetnek. A német biztonsági szervek szerint a módszer beleillik abba a mintába, amelyben orosz szolgálatok alacsony profilú, könnyen pótolható közvetítőket bíznak meg szabotázsakciókkal. Ezzel a megrendelő és a végrehajtó közötti lánc nehezebben bizonyítható, miközben a műveletek politikai tagadhatósága megmarad.
A lipcsei eset minőségi ugrást jelent az elmúlt évek európai hibrid incidenseihez képest. Korábban gyújtogatásokat, csomagküldeményekbe rejtett szerkezeteket, kibertámadásokat és infrastruktúra elleni szabotázsokat kötöttek feltételezett orosz megbízókhoz. Itt azonban egy működő nemzetközi repülőtérre juttattak robbanóanyaggal felszerelt drónt egy ukrán teherszállító közelébe. Ez közvetlenül veszélyeztette nemcsak a célpontot, hanem a repülőtér személyzetét, utasait és a teljes logisztikai infrastruktúrát.
A helyszíni bizonyítékok alapján a támadók több eszközzel számoltak.
A hatóságok a későbbi kutatások során újabb drónt és katonai jellegű robbanóanyagot találtak, miközben a repülőtér környékén olyan technikai nyomokat is rögzítettek, amelyek a vezérlés és a célra vezetés előkészítésére utalnak. A nyomozók azt vizsgálják, hogyan jutottak be az alkatrészek és a robbanóanyag Németországba, illetve mely közvetítők biztosítottak járművet, szállást és helyismeretet a végrehajtóknak. A feladat most már nem pusztán a tettesek azonosítása, hanem annak bizonyítása, hogy az egyes láncszemek milyen utasításokat kaptak a feltételezett orosz megbízóktól.
A német szolgálatok számára külön kellemetlen kérdés, hogy a feltételezett szervező ismert hírszerzési kapcsolata ellenére akadálytalanul mozoghatott az országban. A vizsgálat ezért belső eljárási hibákat is feltárhat: azt, hogy mikor jutottak az információk a határőrizeti és elhárítási szervekhez, s miért nem vezettek időben megfigyeléshez.
A támadás után Németország felgyorsította a drónelhárítás átalakítását.
A belügyminisztérium olyan védelmi rendszer kiépítését sürgeti, amely stratégiai létesítmények felett gyorsabban képes felderíteni, zavarni vagy megsemmisíteni az ismeretlen eszközöket. A jogi és technikai kérdések azonban bonyolultak, különösen polgári repülőterek környezetében. A nyomozás továbbra sem zárult le, és több részlet még csak sajtóértesülés. Az viszont már a német kormány hivatalos álláspontja, hogy a lipcsei akció mögött orosz állami irányítás állt, a friss nyomok pedig egyre közelebb viszik a vizsgálatot a feltételezett hírszerzési megbízói lánchoz.
Durvul az orosz hibridfenyegetés, fogy Európa türelme