Moszkva bezáratja a Goethe Intézet három megmaradt oroszországi helyszínét – jelentette be csütörtökön Szergej Lavrov külügyminiszter a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórumon. A döntés a moszkvai, a szentpétervári és a novoszibirszki jelenlétet érinti. A pontos menetrendet az orosz fél egyelőre nem ismertette, de Lavrov egyértelművé tette: a lépés válasz arra, hogy a német kormány felmondta a berlini Orosz Ház működésének jogi alapját. Johann Wadephul német külügyminiszter sajnálatosnak és indokolatlannak nevezte a retorziót, mondván, a Goethe-Institut a háború kezdete óta is a társadalmi párbeszédet próbálta fenntartani.
A mostani orosz döntés gyors válasz Berlin szeptember 1-jei intézkedéseire.
A német kormány lezáratja Oroszország bonni főkonzulátusát szeptember 18-án, felmondja a berlini Orosz Házra vonatkozó kulturális intézményi megállapodást, továbbá új uniós szankciókat és szigorúbb beutazási ellenőrzést kezdeményez. A német külügy szerint az Orosz Ház működése a 2011-es megállapodás alapján várhatóan 2027 közepén ér véget, ugyanakkor az oroszországi hivatalos kiküldötteket már korábban távozásra kötelezik.
Megjött a moszkvai válasz, bezárják a Goethe Intézet oroszországi kirendeltségeitA drónoktól a kulturális retorzióig
A közvetlen előzmény az augusztus 4-ről 5-re virradó éjszakán történt incidens a Lipcse/Halle repülőtéren. A német hatóságok két, robbanóanyaggal felszerelt drón bevetését rekonstruálták, az egyik eszközt a repülőtér területén találták meg. A szövetségi ügyészség állambiztonsági súlyúnak ítélt ügyben nyomoz. Berlin szeptember 1-jén már hivatalosan Oroszországot tette felelőssé, arra hivatkozva, hogy a drón konfigurációja, a robbanóanyag és a gyújtástechnika más, orosz hátterűnek tartott hibrid műveletekből is ismert.
Moszkva visszautasítja a vádat. Vlagyimir Putyin azt állította, hogy Németország bizonyítékokat fabrikált, a külügy pedig provokációnak nevezte a német fellépést. A vita így a biztonságpolitikáról néhány nap alatt átkerült a diplomácia és a kulturális kapcsolatok területére. London csütörtökön bekérette az orosz ügyvivőt a lipcsei ügy miatt, az Európai Unió pedig már szerdán támogatásáról biztosította Berlint. A német kormány ugyanakkor hangsúlyozza: nem tekinti magát háborúban állónak Oroszországgal, de napi szintű hibrid fenyegetéssel számol.
Németország szerint a Putyin-rezsim áll a lipcsei merényletkísérlet mögött, megszólalt a NATO isA berlini Orosz Ház körüli konfliktus nem most kezdődött. Az intézményt működtető orosz állami szervezet 2022 óta uniós szankciók alatt áll, ezért tevékenysége már eddig is korlátozott volt. A német külügy augusztusban még arra figyelmeztetett, hogy a ház és a moszkvai Goethe-Institut helyzete kétoldalú megállapodások révén közvetlenül összekapcsolódik, ezért bármilyen további berlini lépés orosz ellenintézkedést válthat ki. A minisztérium akkor még azt mondta: az oroszországi német kulturális jelenlét csekély maradékát igyekeznek megőrizni arra az időre, amikor ismét tágabb tér nyílhat az együttműködésre.
Három éve folyamatosan szűkül a mozgástér
A Goethe-Institut helyzete már jóval a mostani bezárási bejelentés előtt megrendült. Oroszországban az első intézet 1992-ben nyílt meg Moszkvában, később Szentpéterváron, 2009-től pedig Novoszibirszkben is működött központ. A hálózat nyelvoktatást, vizsgáztatást, tanártovábbképzést, könyvtári szolgáltatásokat és kulturális programokat kínált, emellett kiterjedt partnerhálózatot tartott fenn az ország több régiójában.
A 2022. februári ukrajnai orosz invázió után a szervezet felfüggesztette együttműködését az állami intézményekkel, és leállította a nyilvános kulturális rendezvények jelentős részét. 2023 tavaszán az orosz hatóságok befagyasztották a Goethe Intézet bankszámláit. Néhány hónappal később Moszkva 350 főben maximálta a német külképviseletek és közvetítő szervezetek teljes oroszországi személyzetét, ami drasztikus leépítést kényszerített ki. A Goethe-Institut akkor mintegy húsz nyelvi központtal, tízezer némettanárral és csaknem kétmillió, németet idegen nyelvként tanuló diákkal állt kapcsolatban.
A megszorítások után Moszkvában és Szentpéterváron csökkentett üzemmódban folytatódott a munka, Novoszibirszkben pedig fel kellett adni a korábbi helyiségeket, és csak a kapcsolattartó pont maradt. A hangsúly egyre inkább a nyelvoktatás támogatására, a tanárképzésre és a digitális programokra került át. Még ezen a héten is futottak őszi kurzusok és pályázatok a szervezet orosz honlapján, ami jól mutatja, hogy a csütörtöki politikai döntés működő programokat szakít félbe.
A bezárás ezért nem csak három iroda elvesztését jelenti.
A Goethe-Institut az egyik utolsó olyan német intézmény volt Oroszországban, amely a háború és a diplomáciai leépülés után is közvetlen kapcsolatot tartott fenn nyelvtanulókkal, tanárokkal, diákokkal és kulturális szereplőkkel. A két ország hivatalos kapcsolatai már korábban erősen beszűkültek: 2023-ban Németország bezárta kalinyingrádi, jekatyerinburgi és novoszibirszki főkonzulátusát, Moszkva pedig saját németországi hálózatának csökkentésére kényszerült. A mostani döntéssel a megmaradt civil és oktatási kapcsolatok egyik legfontosabb intézményi csatornája is eltűnik.
Egyelőre az sem világos, hogy az orosz hatóságok milyen határidőt szabnak a Goethe-Institutnak, mi történik a helyi munkatársakkal, illetve tovább működhetnek-e az intézethez kötődő partner- és vizsgaközpontok. Az azonban már most látszik, hogy a német–orosz konfliktus új szintre lépett: a kölcsönös diplomáciai korlátozások után immár az a kulturális infrastruktúra is felszámolódik, amelyet három évtizeden át éppen arra építettek, hogy politikai válságok idején se szakadjon meg teljesen a kapcsolat a két társadalom között.
„A munkánk különösen fontos azokban az országokban, ahol nyíltan támadják a civil társadalmat”Durvul az orosz hibridfenyegetés, fogy Európa türelme