Az év első hét hónapjában 2,5 százalékkal nőtt az ipari termelés – ilyen „gyors” növekedést 2022 óta nem produkált a szektor, ugyanis az elmúlt három évben sorozatosan csökkent a termelés. A trend már tavaly megfordult, ám a gazdasági növekedést még így is lassította tavaly a három szűk esztendő vége, ebből a szempontból kiemelkedő a júliusi adat.
A KSH részletes adatai szerint a hetedik hónapban az előző évhez képest 4,7, az előző hónaphoz, azaz júniushoz képest 1,7 százalékkal nőtt a termelés. Vagyis a július kiemelkedően jó hónap volt, ám az ipari termelés változása egyenetlen: egy jobb hónapot egy gyengébb követ, de általában a trend a kilábalásra utal. A megrendelések alakulása biztató, sőt: a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 17,8 százalékkal bővült 2025 júliusához mérten. Az új belföldi rendelések 4,5, az új exportrendelések 20 százalékkal emelkedtek.
Az összes rendelésállomány július végén 46 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit
– olvasható a KSH közleményében.
Vagyis a kilátások biztatóak, a kilábalás folytatódik: idén így is akár 2–3, jövőre 3–4 százalékkal nőhet az ipari termelés, ezzel biztos támaszt adva a gazdasági növekedésnek. A kedvező évkezdet ellenére még mindig van hova fejlődni: a KSH adatai szerint a 2021-es átlagos havi termelést még mind a mai napig nem tudta meghaladni a magyar ipar, a júliusi teljesítmény pedig még mindig 5,5 százalékponttal alacsonyabb a 2021-es átlagnál.
Az ipari szektorok teljesítményét nézve vegyes a kép: a legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 27 százalékát képviselő járműgyártás volumene 18 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A közúti gépjárműgyártás 35, a közúti járműalkatrészek gyártása 1,5 százalékkal emelkedett. A számok alapján élhetünk a gyanúval, hogy a kedvező trendek mögött a BMW debreceni gyárának felfutó teljesítménye állhat. Vagyis az európai autóipar gyengélkedése ellenére a hazai autógyártás jól teljesít – igaz, ehhez kell az alacsony bázis is.
Ugyanakkor az előző kormány által erőltetett akkumulátorgyártás – amely az elektromos autók értékének akár 40 százalékát is adhatja – most épp lejtmenetben van:
a feldolgozóipari termelés 8 százalékát képviselő villamosberendezés-gyártás 6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor-, szárazelemgyártás volumene 15,2 százalékkal visszaesett, a villamosmotor-, áramfejlesztő-, -elosztó- és -szabályozókészülék-gyártásé viszont 14,2 százalékkal bővült.
Jól teljesít az elektronikai ipar: a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása az alágak közül a legnagyobb mértékben, 19,7 százalékkal bővült, ami nem meglepő, hiszen az AI generálta piaci verseny jelentősen megemelte a chipek és más számítógép-alkatrészek iránti keresletet. Elnézve azonban az elmúlt napok tengerentúli történéseit – ahol az amerikai AI-bizniszben érdekelt cégvezetők egymásra licitálva szólítják fel egymást a fejlesztések lassítására –, ezen a téren a kereslet csökkenésére lehet számítani.
A főként a hazai piacra termelő élelmiszer-, ital- és dohánytermék-gyártás 2,3 százalékkal mérséklődött az előző év azonos hónapjához képest, mind a hazai, mind a külpiaci eladások visszaesése miatt – olvasható a KSH közleményében.
A legnagyobb súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítménygyártás 1,2 százalékkal maradt el az előző év júliusától. Hat alágazatban csökkent még a termelés, 0,8 és 12,7 százalék közötti mértékben, a legkevésbé a malomipari termék, keményítő gyártásában, a leginkább a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósításban.
A többi négy alágazatban 0,9 és 13,0 százalék között nőtt a kibocsátás, a legerőteljesebben az igen csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban, a legkevésbé a pékáru- és tésztafélék gyártásában.
A hazai élelmiszeripart egyszerre sújtja a hazai aszály – vagyis a belföldi alapanyagok szűkössége –, az importtal szembeni alacsony versenyképesség, amely a magas, versenyképtelen energiafelhasználásra vezethető vissza, és nem utolsósorban a forint év eleje óta látható erősödése. Ezek együttesen eredményezik azt, hogy a hazai élelmiszeripar teljesítménye csökkent.
