Drámai fordulatot vett az Egyesült Államok fővárosának kulturális élete: azonnali hatállyal bezárják a Potomac folyó partján fekvő John F. Kennedy Előadó-művészeti Központot. Az intézmény igazgatótanácsa rendkívüli ülésen szavazta meg a komplexum főépületének bezárását, mindössze néhány órával azután, hogy egy szövetségi bíróság újabb elmarasztaló ítéletben állította meg az épület homlokzatát érintő átnevezési és feliratozási terveket. Az Egyesült Államok elnöke Truth Social platformján megjelentetett üzenetében megerősítette a lépést, azt állítva, hogy a lezárás elkerülhetetlenné vált a szerkezeti biztonsági kockázatok elhárítása és az átfogó felújítási munkálatok elindítása miatt. Donald Trump egyúttal ultimátumot fogalmazott meg: a kongresszus által korábban előirányzott 257 millió dolláros átfogó rekonstrukciót mindaddig felfüggeszti, amíg a fellebbviteli bíróság vagy a szövetségi legfelsőbb bíróság nem hagyja jóvá nevét az épület homlokzatán.
Az előadóm-űvészeti központ körüli válság nem új keletű, az intézmény irányítása és arculata az elmúlt időszakban az amerikai belpolitikai és kulturális csaták legfőbb ütközőzónájává vált. Miután az elnök az intézmény korábbi vezetését és művészeti vonalát ideológiailag elfogultnak minősítette, a kuratórium jelentős részét lecserélte saját bizalmasaira, és személyesen vette át az igazgatótanács elnöki tisztségét. Az elnöki adminisztráció átfogó programot hirdetett a kulturális szféra átalakítására. Ezzel párhuzamosan kezdeményezték az épület nevének módosítását, és nagy méretű aranyozott betűkkel felkerült a homlokzatra az elnök neve is a névadó néhai államfő címe fölé. A lépés heves politikai ellenállásba ütközött, és széles körű jogi vitát robbantott ki a washingtoni szövetségi bíróságon.
Christopher Cooper szövetségi kerületi bíró még tavasszal hozta meg az első mérföldkőnek számító ítéletét, amelyben megállapította, hogy a Kennedy Center nevének megváltoztatása vagy kiegészítése elnöki hatáskörben törvénytelen. A döntés azon az 1964-es szövetségi törvényen alapult, amellyel az Egyesült Államok kongresszusa a meggyilkolt John F. Kennedy elnök nemzeti emlékhelyeként hozta létre az intézményt. A jogszabály értelmében kizárólag a törvényhozás bír hatáskörrel az épület elnevezésének megváltoztatására vagy a homlokzat emlékművi jellegének módosítására. A bírósági határozatot követően a homlokzatról nyár elején eltávolították Donald J. Trump nevét, az igazgatótanács viszont nem állította helyre az eredeti állapotot, hanem egy hatalmas védőponyvával és állványzattal takarta le az épület homlokzati felületét.
Az 1964-es törvényi védelem és a névadás joga
A John F. Kennedy Előadó-művészeti Központot az Egyesült Államok kongresszusa 1964-ben nyilvánította a meggyilkolt elnök hivatalos nemzeti emlékhelyévé. A szövetségi törvény külön rendelkezik arról, hogy az intézmény a nemzet ajándéka, és a néhai államfő emlékét őrző állami emlékmű. Éppen ezért a szövetségi bíróság több ítéletében is megerősítette: sem az igazgatótanács, sem az elnöki adminisztráció nem jogosult az épület nevét megváltoztatni vagy a homlokzati feliratot átalakítani. Bármilyen névváltoztatás kizárólag a kongresszus kétharmados törvénymódosításával valósulhatna meg, amire a jelenlegi politikai erőviszonyok mellett nincs esély.
A jogi csata a nyár folyamán a fellebbviteli szakaszban folytatódott, miközben az intézmény belső kuratóriumi vitái tovább élesedtek. Joyce Beatty demokrata képviselő szövetségi perben támadta meg a testület határozatait, az elnöki többségű igazgatótanácsot a vagyonkezelői kötelezettségek megsértésével és a nemzeti emlékhely átalakítására tett törvénytelen kísérletekkel vádolva. A patthelyzet feloldására az igazgatótanács augusztus közepén újabb határozatot fogadott el, amely tíz különböző opciót vázolt fel arra, miként jelenhetne meg az elnök neve az épület márványhomlokzatán. A javaslatok között szerepelt a helyreállítási munkákért járó támogatás feliratozása, valamint egy külön alapprogram megnevezése is.
A szövetségi bíróság legújabb határozatában azonban ezt a próbálkozást is elutasította, megerősítve, hogy a kongresszus jóváhagyása nélkül semmilyen elnöki felirat nem helyezhető el az épületen.
Az igazgatótanács keddi virtuális ülésén, amelyen az elnök is részt vett, a feszültség elérte a tetőpontot. A testület végül szinte egyhangúlag a kulturális központ azonnali lezárása mellett döntött. A hivatalos indoklásban az épület műszaki állapotának drámai romlására hivatkoztak, amit egy minapi baleset is alátámasztott, amikor a központi előcsarnokban a mennyezet egy része leszakadt. Howard Lutnick kereskedelmi miniszter a közösségi médiában közzétett biztonsági kamerafelvételekkel érvelt amellett, hogy az épület teljes szerkezete azonnali és átfogó rekonstrukciót igényel. Az elnöki adminisztráció képviselői az elmúlt évtizedekben felhalmozódott elmaradt karbantartásokat tette felelőssé a kialakult műszaki helyzetért.
Donald Trump neve nélkül lebontás várhat a Kennedy Centerre – állítja az igazságügyi tárcaA szerkezeti problémák mellett az intézmény pénzügyileg is az összeomlás szélére sodródott. A kiszivárgott belső dokumentumok és az elhangzott beszámolók szerint a látogatottság drasztikusan visszaesett az átnevezési viszály és a politikai csatározások kezdete óta. A legutóbbi pénzügyi évben a tervezett 220 millió dolláros bevételekből mindössze 124 millió dollár valósult meg, ami csaknem 100 milliós kiesést jelent a várakozásokhoz képest. A fellépő művészek és társulatok jelentős része lemondta előadásait, a bérletértékesítés és a magánadományok pedig elapadtak. Az igazgatótanács figyelmeztetése szerint a központ napokon belül képtelenné válhat a bérek kifizetésére és az alapvető üzemeltetési szerződések teljesítésére.
A pénzügyi válsághelyzetre válaszul az elnök jelezte, hogy 17 millió dolláros személyes hozzájárulással támogatná az intézményt, ám a nagyobb arányú magántőke bevonását és a törvényhozás által biztosított állami források felhasználását feltételekhez kötötte. Az elnöki álláspont szerint a rekonstrukció végrehajtása nem kezdődhet meg mindaddig, amíg a szövetségi igazságszolgáltatás el nem ismerje a homlokzaton elhelyezendő emléktábla jogosságát. Az igazságügyi minisztérium haladéktalanul fellebbezést nyújtott be a legújabb bírósági tilalom ellen, így az ügy várhatóan a legfelsőbb bíróság elé kerül.
A bezárásról szóló döntés komoly felháborodást váltott ki a kulturális szférában és a törvényhozásban. Ellenzéki politikusok és jogi képviselők azzal vádolják az igazgatótanácsot, hogy túszul ejtette az Egyesült Államok legnagyobb kulturális intézményét,
és a műszaki hibákra való hivatkozással csupán a bírósági ítélet alól próbál kibújni. A pereskedő felek rámutatnak arra, hogy az igazgatótanács korábban még az épület teljes lebontásának lehetőségét is meglebegtette arra az esetre, ha nem valósulhat meg az elnöki elképzelés. Egy bírósági beadványban felmerült egy olyan javaslat is, miszerint az épület helyén a Potomac folyóra néző szabadtéri amfiteátrumot hoznának létre.
Döntött az igazgatótanács, újra feltüntetik Donald Trump nevét a washingtoni Kennedy Center homlokzatánA mostani összecsapás szervesen illeszkedik abba a folyamatba, amelynek során átformálják a főváros építészeti és kulturális képét. Az elnöki adminisztráció az elmúlt időszakban több nagyszabású építészeti projektet indított el Washingtonban, többek között a Fehér Ház keleti szárnyának lebontásával egy új rendezvényterem építését, valamint egy diadalív létesítését az Arlingtoni Nemzeti Temető közelében. A Kennedy Center bezárása azonban a szövetségi főváros szellemi és művészeti életének eddigi legsúlyosabb fennakadását eredményezi. A 1971-ben átadott, Edward Durell Stone által tervezett épületkomplexum, amely a Washingtoni Szimfonikusok, a Nemzeti Balett és a fővárosi opera otthonaként is szolgált, most ismeretlen ideig teljesen zárva marad a nagyközönség előtt.
