Budapest;csőd;Karácsony Gergely;Tarr Zoltán;

Tarr Zoltán: A kormánynak sincs pénze

Közösen kell keresnünk a megoldást a főváros, de az ország gondjaira is. Nagyon nagy önmegtartóztatásra, óriási figyelemre és nagyon nagy kreativitásra van szükség ahhoz, hogy akár az '56-os megemlékezések, akár általában az ország működése rendben legyen – válaszolta Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Népszavának.

A kormánynak sincs pénze, az országnak sincs pénze. A választások után 8,3 százalékos hiánnyal vettük át a költségvetést, ezt igyekszünk most a módosítással 6,5 százalékra leszorítani. Óriási nehézségeink vannak, komoly anyagi gondokkal küszködünk. De az, hogy itt vagyok, az hogy a kormány és a főváros között van dialógus, azt mutatja, új irány nyílt meg. Közösen kell keresnünk a megoldást a főváros, de az ország gondjaira is. Nagyon nagy önmegtartóztatásra, óriási figyelemre és nagyon nagy kreativitásra van szükség ahhoz, hogy akár az '56-os megemlékezések, akár általában az ország működése rendben legyen – válaszolta Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából megrendezett fővárosi konferencia megnyitójáról való távoztában a Népszava azon kérdésére, hogy partner tud-e lenni a kormány abban, hogy a főváros egyáltalán megrendezhesse az 1956-os forradalom október 23-i, 70. évfordulójának megünneplésére tervezett programjait. Karácsony Gergely ugyanis a városházi kasszában már nem lát erre forrást. A főpolgármesternek jelenleg arra sincs válasza, hogy miként finanszírozzák a főváros működését az év utolsó három hónapjában.

„Nem folytathatjuk az előző kormány azon gyakorlatát, hogy eladósítjuk az országot” – tette hozzá Tarr Zoltán lapunknak adott válaszában.

Majd azzal folytatta: minden erőnkkel azon vagyunk, hogy ebből az adósságcsapdából kijöjjünk, hogy az intézmények normális körülmények között tudjanak működni.

A KEKVÁ-k átalakítására is azért volt szükség, hogy a pazarlást megakadályozzuk. Nagyon örülök, hogy ez sikerült és leállt a pénzkifolyatás. Most az a feladat, hogy a struktúrák átalakításával hatékonyabbá, optimálisabbá tegyük a működést. Azt reméljük, hogy lesz pénz arra, hogy azokat a feladatokat és kötelezettségeket, amelyeket egy társadalom szeretne vállalni, tudjuk finanszírozni”.

Ahogy Karácsony Gergely főpolgármester a múlt héten a Népszavának elmondta, október elejére kiürül a kassza, a fővárosi önkormányzat számlája jelenleg 67 milliárdos mínuszban vannak, szinte az év eleje óta folyószámla-hitelből működnek, ami most jár le. Ezt a szeptember végén beérkező iparűzési adóból még visszafizeti a város, ahogy az október elején esedékes béreket és néhány lejárt számlát is, de ezzel el is fogy a pénz. Onnantól nincs tovább, ha nem sikerül megállapodni a kormánnyal. A tárgyalásokra vonatkozó kérdésünket akkor azzal ütötte el a főpolgármester, hogy a válasz veszélyeztetné az egyeztetést. Az önkormányzatnak mindenesetre nincs vészforgatókönyve, a hiányzó pénzt egyszerűen nem lehet megspórolni.

A főpolgármester akkor azt is elmondta, hogy az idén még semmilyen normatíva nem érkezett a fővároshoz a szolidaritási hozzájárulás miatt még az előző kormánnyal kialakult jogvita miatt. Ez eddig nagyságrendileg 50 milliárd forintos kiesés. Ráadásul ez alapból is nevetségesen kevés a valós működési költségekhez képest. Budapest esetében jó, ha a kiadások 40 százalékát fedezi az állami normatíva, a közösségi közlekedés esetében pedig nevetségesen alacsony az összeg. A magasabb adóerőképességű településeket ugyanis a szolidaritási hozzájárulás mellett az is sújtja, hogy az átlagosnál kisebb állami normatívát kapnak, ha kapnak.

Fürcht Pál meglehetősen erős állításokat fogalmazott meg.