Indul a Szent István Vidékfejlesztési Program. Nem zavarja, hogy Budapest ismét kimarad a pénzosztásból?
Nagyon helyes, hogy elindul egy új szemléletű vidékfejlesztési politika, abszolút támogatom. Nincs olyan, hogy Budapest vagy vidék, csak Budapest és vidék van. Más kérdés, hogy egyelőre nem állapodtunk meg a kormánnyal Budapest finanszírozásáról. Bár tárgyalunk.
Pontosan kivel sikerült eddig egyeztetni a kormány tagjai közül a pénzügyi helyzet rendezéséről és meddig jutottak?
Annyi mondható el erről a nyilvánosságban, hogy
a miniszterelnök politikai mandátumot adott több miniszternek ebben az ügyben.
Többet is elmondanék, ha ez nem veszélyeztetné a tárgyalási folyamatot. A Népszava tájékoztatásánál talán nagyobb közérdek, hogy ez az ügy megoldódjon.
Még nagyobb közérdek, hogy működőképes maradjon Budapest. Mi a vészforgatókönyv arra az esetre, ha október elejéig, amikorra végleg kiürül a kassza, nem sikerül egyezségre jutni a Tisza-kormánnyal?
Ez nem fordulhat elő.
S ha mégis?
Ez nem fordulhat elő. Nincs vészforgatókönyv.
Nagyon kedélyesen beszélgettek Vitézy Dáviddal a múlt heti troli-átadón. Nem kérdezte meg tőle, hogy mikor kapja meg Budapest a 12 milliárdos idei közösségi közlekedési normatívát?
Szomorúságunkra ennél sokkal nagyobb összegekről beszélgetünk. Az idén még semmilyen normatíva nem érkezett a fővároshoz a szolidaritási hozzájárulás miatt még az előző kormánnyal kialakult jogvita miatt. Ez nagyságrendileg 50 milliárd forintos kiesés. Ráadásul ez alapból is nevetségesen kevés a valós működési költségekhez képest. Budapest esetében jó, ha a kiadások 40 százalékát fedezi az állami normatíva, a közösségi közlekedés esetében pedig nevetségesen alacsony az összeg. A magasabb adóerő-képességű településeket ugyanis a szolidaritási hozzájárulás mellett az is sújtja, hogy az átlagosnál kisebb állami normatívát kapnak, ha kapnak.
Budapest költségvetési kockázattá vált, aligha lesz miből kifizetni a csaknem százmilliárd forint szolidaritási adótA tisztességes eljáráshoz fűződő jogot is sértette a szolidaritási adó behajtása, de ezt a háborút Budapest még így sem nyerte megMennyire volt csalódott az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsának (ÖNET) múlt heti ülése után, ahol semmi nem derült ki a se a szolidaritási hozzájárulásról, se az idei pótlólagos forrásokról, csak annyi, hogy lesznek munkacsoportok?
Mivel a várakozásaim nem voltak túl magasak, nem voltam csalódott. Ez volt az első ÖNET ülés, ráadásul csak most nevezték ki az önkormányzati államtitkárt, aki nélkül nem is lehetett dolgozni. Hoffman István elismert szakember. Ez jó. De ennél sokkal lényegesebb, hogy a kormány politikailag mennyire tud elköteleződni az önkormányzatok mellett a jelenlegi pénzügyi helyzetben. A főpróba a 2027-es költségvetés lesz.
Én azt képviseltem az ülésen, hogy a szolidaritási hozzájárulás rendszeréhez mindenképpen hozzá kell nyúlni. Az nem reális elvárás, hogy azonnal töröljék, hiszen 400 milliárd forintos kiesést jelentene a központi költségvetésnek. Az viszont elvárható, hogy érdemi lépés történjen a kivezetés irányába.
Ha erre is hiába várunk, akkor nagyon nagy csattanás lesz az önkormányzatok és a kormány között. Éppen ezért bízom abban, hogy lesz elmozdulás. A munkacsoportok létrehozása fontos lépés afelé, hogy a tanács elmerülhessen szakmai kérdésekben. Az önkormányzatok és az állam közötti feladatmegosztás újratárgyalása például egy hosszú társadalmasítás után dőlhet el. Ilyen például az oktatási rendszer átalakítása. De vannak olyan közszolgáltatások, amelyeknek visszaadásában nincs vita. A Tisza választási programjában tételesen szerepelnek. Az egyik a védőnői hálózat, amelyet az állami finanszírozással együtt vissza kell adni az önkormányzatoknak, a másik az építéshatósági ügyek. Ezekben az ügyekben azonnal lépni lehet. Ha így lesz, akkor a települések elhihetik, hogy lépésről lépésre, de helyre lehet állítani az önkormányzatiságot.
Nincs komoly előrelépés az önkormányzatokkal, de a kormány bevonná őket az alkotmányozásbaNem túl lassú a jelenlegi tempó?
A szociális ágazattól az egészségügyig vagy éppen a környezetvédelemig, minden területen úgy érzik, hogy lassú a tempó. Olyan nagy volt a károkozás az elmúlt 16 évben, hogy nagyon feszítő a változás iránti igény. Tudomásul kell venni, hogy lassabban haladunk, mint ahogy szeretnénk. A kérdés inkább az, hogy haladunk-e? A jövő évi költségvetés vízválasztó lesz. Az ígéret szerint a Pénzügyminisztérium erről még azelőtt egyeztet az önkormányzatokkal, hogy a kormány elé vinné a tervezetet.
A jövő év nagyon fontos, de addig még el kell jutni. A most benyújtott módosított költségvetésben egy fillérrel sem szerepel kevesebb a szolidaritási hozzájárulás soron és egy fillérrel sem több az önkormányzati soron. Hogyan lesz ebből pótlólagos forrás a bajba jutott önkormányzatoknak?
A Pénzügyminisztérium képviselője az ÖNET ülésen arról tájékoztatta az önkormányzati képviselőket, hogy van egy tartaléksor a költségvetésben, amelyből az idei év rendezhető.
Az akkor elhangzottak szerint 2026-ban túladóztatás miatt egyetlen önkormányzat sem juthat kritikus helyzetbe.
A szolidaritási hozzájárulás eltörléséről egyelőre szó sincs, milyen arányt tartana elfogadhatónak jövőre?
Az önkormányzatok az iparűzési adóbevétel 15 százalékában maximálnák a szolidaritási hozzájárulás (szola) mértékét. De ez csak az első lépés. A szolidaritási hozzájárulás alapjaiban törvénytelen. A jelenlegi rendszer alapvető átalakítása nélkül ezt az adót nem lehetne beszedni. A bíróság kimondta, hogy hozzájárulás mértékének megállapításába az önkormányzatokat egyenként be kell vonni egy közigazgatási eljárás keretében. Ez aligha kivitelezhető, hiszen több mint 800 település érintett. Ebből az következik, hogy a szolidaritási hozzájárulást meg kell szüntetni és egy valódi költségeket jobban tükröző feladatfinanszírozásra átállni. Ide azonban a legkorábban a ciklus második felére lehet eljutni. De addig is enyhíteni kellene a főváros esetében a bíróság által is kimondottan konfiskáló jellegen. Ennek lehet egy módja, hogy húzunk egy plafont. Ettől persze nem oldódik meg a törvényességi probléma.
A Tisza-kormány ellen is pert indítanak a szolidaritási hozzájárulás miatt?
Feltéve, hogy nem kötünk a Tisza-kormánnyal egy olyan megállapodást, amely a folyamatban lévő pereket is érinti. A szolidaritási hozzájárulás mérséklése csak átmeneti megoldás lehet. Az egész önkormányzati finanszírozási rendszert át kell alakítani.
Az ÖNET ülésen azt ígérték, hogy az önkormányzati rendszer reformjának előkészítésébe bevonják a polgármestereket. Ehhez képest tegnap váratlanul kiderült, hogy beszántanák a megyei önkormányzatokat. Hol van itt a partnerség?
Én is elővettem a nagyítómat, hogy megkeressem, de még nem sikerült rábukkannom. Az ülésen ugyanis az hangzott el, hogy az önkormányzatokat bevonják az alkotmányozásba. Az egyik sarkalatos kérdés, hogy bekerül-e az új alkotmányba a szubszidiaritás elve, ami nélkül nehéz komolyan venni, hogy az önkormányzatok valódi tényezők az államigazgatásban. A másik pedig az, hogy hozzányúlunk-e a hazai önkormányzati világ közjogi szerkezetéhez, amelynek éppen az a legvitatottabb kérdése, hogy szükség van-e a megyei közgyűlésekre. Ehhez képest három munkanappal később kiderül, hogy a velünk megvitatni kívánt egyik fontos alkotmányozási kérdésben már határozott álláspontja van a kormánynak. Bár nem érthető pontosan mire gondolt a miniszterelnök: a megyei közgyűléseket törlik, de maradnak a megyék? Egyébként ezek választott közhatalmi testületek, amelyeket elvileg nem lehet feloszlatni. Sulyok Tamás aláírta a saját politikai kivégzését, de a közgyűléseknél erre aligha lehet számítani.
Mindemellett én meggyőzhető lennék arról, hogy a megyei közgyűlésekre nincs szükség, de azt abban a vitában lehetne eldönteni, hogy hol legyen az önkormányzatiság középszintje. Ezt a vitát még nem folytattuk le.
Azt is értem, hogy a jelenlegi megyei önkormányzatok óriási politikai balanszot hordoznak amiatt, hogy a Fidesz kampányszervezeteiként működtek, de ezzel együtt is szükség lenne az önkormányzatok bevonására még a döntés előtt.
Magyar Péter szerint jelen formájukban feleslegessé és okafogyottá váltak a megyei önkormányzatokMagyar Péter: Megszünteti a Tisza a megyei közgyűléseketHa megkérdeznék, az önkormányzati reform részeként változtatna a kerületek határain, a fővároshoz fűződő viszonyrendszeren? Milyen jogköröket, intézményeket kérne vissza az államtól?
A kerülethatárok átrajzolását nem támogatnám, nincs is ez most napirenden. A kerületeknek vissza kellene kapniuk az iskolákat, az épületek jelenleg is önkormányzati tulajdonban vannak. A középiskolák esetében kérdés, hogy mind a fővároshoz kerüljön vagy osztozzon a kerületekkel. De fontos a megfontolt haladás. A kórházak visszaadását nem szorgalmazom, egy ilyen kis országban ez maradhat állami kézben. A kerületek és a főváros viszonyában erősíteni kellene a főváros kompetenciáit főként szabályozási kérdésekben, különös tekintettel az építésszabályozásra. De ennél is fontosabb az agglomeráció és a főváros viszonya, amely évek óta elvarratlan szál. Létre kellene hozni egy várostérségi közhatalmi testületet, amelynek két legfontosabb feladata az egységes településszabályozás, illetve a hatékony közszolgáltatás lenne. Teljesen abszurd, hogy az egyik település megtiltja a beköltözést, a másik a zöld mezőket is átadja az ingatlanfejlesztőknek. A hulladékgazdálkodást és a ivóvíz szolgáltatást már most is regionálisan szervezik. Az állam és főváros viszonyában a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának (FKT) felállítása perdöntő. Részben katalizálhatja azokat a folyamatokat, ahol kiszámítható viszonyok vannak, mint például a közösségi közlekedés. Ebben volt egy nagy előrelépés az előző ciklusban: a tarifaközösség. Az országos közlekedésszervező létrejöttével ez még hatékonyabbá tehető.
Az uniós pénzcsapok legalább megnyíltak. Indulhat többek között a rakpart átépítése, a hármas metró hosszabbítása, a budai fonódó második üteme. Mi van még a fővárosi projektlistán?
Furcsa ellentmondásként valóban az a helyzet, hogy miközben a működési költségvetésükben brutális lyukakat kell betömni, fejlesztésekre hatalmas pénzeső hullik ránk. A kormány uniós forrásszerzése minden várakozást felülmúlt. Ha minden most tervbe vett projekt megvalósul, akkor óriási előrelépés lesz ez a városnak. Ezzel együtt már most türelmet és belátást kérek mindenkitől. Az uniós források felhasználási határideje miatti feszített ütem nyomán szinte egyszerre indul a munka a Budai fonódó II. ütemével a Műegyetem előtt, a pesti rakparton a gyalogosbarát fejlesztések a cipőktől az Erzsébet hídig, a Bajcsy-Zsilinszky úton a villamosvágány építés, a Nyugati téren a felüljáró bontása, Újpesten a hármas metró hosszabbítása, kezdődik a Nagykörút átalakítása, a Szentendrei úton pedig a HÉV-vágányzár miatt lesz óriási forgalomnövekedés. Idén ősztől 2030 végéig elképesztő intenzitással folynak majd a fejlesztések Budapesten.
Az uniós projektekre hivatkozva szeptember elsejétől Bodor Ádám korábbi mobilitási vezérigazgató-helyettest nevezte ki a BKK vezérigazgatójának. A Tisza párt korábban hangosan követelte, hogy nyílt pályázaton válasszák ki az öt legfontosabb közszolgáltató cég vezetőjét. Változott a helyzet?
Volt erről egyeztetés a fővárosi frakciókkal és a közlekedési miniszterrel is. Nekem senki nem jelezte, hogy problémája lenne ezzel.
Ez azt jelenti, hogy a Tisza által nagyon szorgalmazott cégvezetői pályázatosdit végleg lezárták?
Nagy szeretettel várom a Tisza-kormány állami cégek élére kiírt cégvezetői pályázatainak eredményeit. Ha lesz ilyen, akkor ezeket szívesen alkalmazom. Eddig egy sem volt.
Újraalakul a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa. A főpolgármester tehet javaslatot a fővárosi oldal négy jelöltjére. Kiket ajánl a Fővárosi Közgyűlésnek?
A szeptemberi közgyűlés egyik fontos napirendje lesz az FKT tagok kiválasztása.
Két kerületi polgármester is lesz közöttük. Egyeztetni a fogok a frakciókkal. Jelentkezőből mindenesetre nincs hiány.
Ettől függetlenül az FKT üléseire meg fogjuk hívni a tárgyalt napirendben érintett kerület polgármesterét, ahogy a szakmai szereplőket is.
Milyen témákat javasol a főváros az első ülésre?
A fejlesztések mellett a finanszírozási kérdésekre is ki kell térni. Az elején vélhetőleg a törvényben előírt negyedévenkénti üléseknél gyakrabban kell összeülnünk, lévén az elmúlt évek kapcsolathiánya matt rengeteg az elvarratlan szál a kormány és a főváros között. Köztük például a fővárosi hajózás kérdése.
Rákosrendező esetében közös projekttársaság jön létre. Erről is tárgyal az FKT?
Bizonyosan, de még nem tudjuk, mikor kerül rá sor. Az viszont fontos előrelépés, hogy az infrastruktúra-építés mellett lakhatási projektekre is felhasználhatók lesznek az uniós források, illetve elindulhat a Szegedi úti felüljáró építése.
A kormány átfogó felülvizsgálatot indított a MOL-hoz tartozó MOHU Zrt. 35 évre szóló hulladékgazdálkodási koncessziójának ügyében. A főváros 50 százalékos tulajdonosa a Budapesten és 70 környező településen régiókoordinátori feladatokat ellátó MOHU BUDAPEST Zrt.-nek. Ha mód nyílik rá a főváros visszavenné a hulladékgazdálkodási feladatokat?
A koncesszió felülvizsgálatát helyeslem, de nem előlegezném meg a végeredményét. Elképzelhető, hogy arra jutnak, a rendszer némi finomhangolás után fenntartható. Érdemes a politikai lájkvadászat helyett a hosszabb távú érdekeket nézni. Ez a szolgáltatás erősen veszteséges. Ráadásul nagyon messze vagyunk az Unió által elvárt indikátorok teljesítésétől. Csak egy adatot mondanék: a hulladék 90 százalékát újra kellene hasznosítani, ehelyett a 90 százalékát elássuk a föld alá. Jelentős befektetéssel technológiai ugrást kellene végrehajtani. Ezt a pénzt valakinek bele kell rakni.
Ha az a döntés születik, hogy a feladatot visszaadják az önkormányzatoknak, akkor a főváros áll elébe, feltéve, hogy megfelelő állami finanszírozás társul mellé.
Az utolsó kukaholdingos időkben 8-10 milliárddal alulfinanszírozott volt ez a tevékenység.
A napokban Londonnal példálózott, ahol a behajtási díj bevezetése óta a csökkenő autóforgalomnak köszönhetően 14 százalékról 9-re esett vissza a károsodott tüdőfunkciójú gyerekek aránya. Nem mellesleg bevételként se rossz. Az Orbán-kormány elzárkózott ettől, a Tisza talán megengedőbb lesz. Bevezetné?
A dugódíj valószínűleg megoldaná a főváros finanszírozási problémáit. De nem tartom reálisnak, hogy a budapesti behajtási díj ebben a ciklusban terítékre kerül. Nem szerepelt a Tisza választási programjában, így nem kapott rá felhatalmazást, utólag pedig nem könnyű ezeket megszerezni.
Vélhetőleg lesz még néhány olyan döntés ebben a ciklusban, amire nem kapott előzetesen felhatalmazást…
Lehet. A dugódíjra mindenesetre vannak pozitív és negatív példák is. Nem egyértelmű siker. Nagyon fontos, hogy ne keverjük össze a célokat és az eszközöket. A londoni behajtási díjjal elért közegészségügyi célok más módon, például buszsávokkal, parkolási szabályozásokkal is elérhetőek. Az ebből származó bevétel kiváltható lenne például a gépjárműadó teljes mértékű, a személyi jövedelemadó egy részének önkormányzatokhoz való visszacsatolásával. Én nem ismerek olyan nagyvárost a mi régiónkban, ahol a személyi jövedelemadó ne lenne fontos része a városok finanszírozásának. Ez erősíti az adótudatosságot és a helyi közösséget. Így nem csak az iparűzési adóból származó bevételekre támaszkodhatnának az önkormányzatok. Ráadásul ez a Tisza programjában is szerepelt.
Vitézy Dávid: Újjáalakul a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, elnöke a miniszterelnök, társelnöke a főpolgármester leszKarácsony Gergely örül a Vitézy Dávid által bejelentett lakásprogramnak, de a Rákosrendezőre ígért tízezer lakásról már egyikük sem beszél