A második negyedévben 2 millióval nőtt a magyar bankszámlák száma, a jegybank adatai szerint június végén így a kevesebb mint 10 millió magyarnak már 12,8 millió lakossági bankszámlája volt. A növekedés a Revolut Bank magyarországi megjelenésének köszönhető: a cég a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hosszas noszogatása következtében hazai fiókbankot hozott létre, így az általa eddig külföldön vezetett bankszámlák az év második felétől magyarnak számítanak.
Ez elvileg rengeteg új magyar bankszámlát és ügyfelet jelent a hazai bankrendszernek – de ez csak a látszat, hiszen ezek az emberek eddig is idehaza bankoltak, csak egy külföldi szolgáltatónál. Az a kétmillió ügyfél, aki az elmúlt években a Revolut szolgáltatásait választotta, épp a magyar bankok magas költségeitől menekült el.
Az MNB szempontjából érthető volt, hogy a Revolut működésére magyar bankfelügyeletként rá akart látni, hiszen a lakossági bankszámlák 16 százalékát a Revolut vezeti, így meghatározó szereplő a piacon. Magyarországi megjelenése egyszerre fokozza az ügyfelekért folytatott versenyt, másrészt kiegyenlítettebbé teszi azt. A Revolut-számla ugyanis már teljes értékű magyar bankszámlája lehet minden magyarnak, amelyre fogadhatja a fizetését – erre korábban nem volt lehetőség –, vagyis a finteches cég teljes értékű pénzügyi szolgáltatóvá vált.
Másfelől vége a Revolut-számlák teljes ingyenességének, az átutalások többségében már a bank számláin végzett ügyletek után tranzakciós díjat kell fizetni
– ezzel viszont kiegyenlítettebbé válik a verseny a bankpiacon. A Revolut hazai letelepedése új fejezetet nyit a banki versenyben, ám hogy ebből tudnak-e profitálni az ügyfelek, az még a jövő zenéje.
Nőtt a fizetési forgalom
Az MNB adatai szerint az 1,1 millió céges bankszámlával együtt a fél év végén a magyar bankok már összesen14 millió fizetési számlát vezettek, amihez 13,2 millió bankkártya tartozott – ez 2,8 milliós növekedés a márciusi adatokhoz képest. A 13,2 millió bankkártyából 12 millió volt klasszikus betéti kártya, s 1,1 millió a hitelkártya. Míg a betéti kártyák száma az elmúlt években dinamikusan nőtt, a hitelkártyáké gyakorlatilag évek óta stagnál, sőt hosszabb távon csökkent, hiszen 2020-ban még 1,2 milliót használtak a magyarok. A hitelkártyák relatív népszerűtlensége mögött az állhat, hogy bár okosan használva olcsó kártya és számla lehet a felhasználó számára, elég egyszer megcsúszni a fizetéssel, és a költségek már számottevőek lehetnek. Ez pedig sokakat visszatart a hitelkártyáktól, joggal.
Megteszi az első lépést az MNB az euróbevezetés feléAz MNB közleménye szerint a forintátutalások darabszáma éves alapon 4,2, összértéke pedig 17,2 százalékkal bővült, míg a devizaátutalásoké 5,8, illetve 3,1 százalékkal nőtt – a gyors növekedés mögött szintén a Revolut integrációja áll. Így a negyedév folyamán összesen majdnem 131 millió átutalás történt 304 ezer milliárd forint értékben. Több lett a mobilbanki átutalás, az előző év azonos időszakához képest darabszámban 16,7, értékben pedig 17,4 százalékkal. Ezzel a negyedév során már az átutalások harmada mobilbankból indult.
Terjed a quik, de nem ott, amire kitalálták
Egy év alatt az azonnali átutalások száma 6,4, értéke pedig 6,6 százalékkal nőtt. Ezen belül továbbra is jelentős a qvikforgalom bővülése, már egy negyedév alatt is 22,2, illetve 21,3 százalékkal nőtt a tranzakciók darabszáma és értéke. Így a negyedév folyamán összesen 4,6 millió qvikfizetés teljesült 1144 milliárd forint értékben. A qvikfizetések értékének túlnyomó részét (91,2 százalékát) továbbra is a qvikkérelemre válaszul teljesített utalások adták, annak ellenére, hogy ezek a darabszámnak csak az 52,6 százalékát tették ki. A kérelmek darabszáma 19,5, értéke pedig 21,9 százalékkal bővült egy negyedév alatt. Ugyanezen időszakban a qvik QR-, NFC- és Link-fizetések darabszáma 25,3, értéke pedig 16 százalékkal nőtt.
A qvikfizetési rendszert az MNB hozta létre és üzemelteti. A működtetési költsége elvileg kisebb, mint a bankkártyás rendszereké, hiszen nem használja a nagy nemzetközi kártyatársaságok (Visa, MasterCard, American Express) rendszereit – így az ezekhez kapcsolódó díjak megtakaríthatók lennének. Sőt, elvileg bankkártyára sincs szükség a qvikfizetésekhez – így a kártyadíjak is elfelejthetők. Vagyis ha egy bolti vagy internetes vásárlás ellenértékét közvetlenül az azonnali fizetési rendszerben rendezi az eladó és a vevő, akkor két bankszámla közötti átutalás történik, kihagyva a nemzetközi fizetési rendszereket.
Szeptembertől jön a QR-kódos fizetés, amely nekünk ingyenes, a kereskedőknek pedig lényegesen olcsóbb leszAz MNB célja az volt, hogy olcsóbbá tegye a vásárlási tranzakciókat, ám egyelőre épp ez a funkció működik kevésbé. A forgalom nagy részét nem ez, hanem a klasszikus átutalások kiváltására alkalmas fizetési kérelmek teszik ki – mert ezek ingyenesek a klasszikus átutalással szemben. Az ingyenesség azonban csak átmeneti, ennek árát egyelőre a bankok nyelik le az MNB jogszabályi előírása miatt. A fizetési kérelmek népszerűsége is csak addig maradhat fenn, amíg az ingyenesség is fennmarad.
Nőtt a vásárlások száma, a csalások stagnálnak
A II. negyedévben a hazai szolgáltatók fizetési kártyáival 588 millió vásárlás történt, összesen 6,8 ezer milliárd forint értékben. Ez 2025 második negyedévéhez képest 10,3, illetve 16,8 százalékos növekedést jelent. Továbbra is jelentős mértékben növekszik a (finteches számlafeltöltéseket is tartalmazó) külföldi kártyás vásárlások aránya, a negyedév során ezek már az összes kártyás vásárlás értékének majdnem negyedét tették ki – olvasható az MNB elemzésében. Az előző év azonos időszakához képest a teljes készpénzfelvételi forgalom (beleértve a kártyás és a pénztári készpénzfelvételeket is) darabszámban 6,6 százalékkal csökkent, értékben viszont 7,2 százalékkal nőtt, így 20,7 millió tranzakció során összesen 3,4 ezer milliárd forintot tett ki. Ugyanezen időszakban a készpénzbefizetések darabszáma 3,4 százalékkal csökkent, értéke pedig 5,4 százalékkal nőtt.
Az előző negyedévhez képest a fizetési kártyás visszaélések száma 8 százalékkal bővült, míg összértékük érdemben nem változott.
Ezzel szemben az átutalási forgalomban elkövetett visszaélések száma 8,4, értéke pedig 27,9 százalékkal nőtt. A növekedés teljes egészében a vállalati szektorhoz kötődött, itt a visszaélések darabszáma és összértéke is több mint megkétszereződött. Ezzel szemben a lakossági szektorban az átutalásos visszaélések összértéke több mint 400 millió forinttal (15,4 százalékkal) csökkent. A visszaélési módszerekben továbbra sem történt jelentős változás, ezek többségét változatlanul a pszichológiai manipuláció, a banki felhasználói fiókhoz történő közvetlen hozzáférés, illetve az adathalászat jelenti. A bűnözők továbbra is elsősorban az ügyfelek megtévesztésével dolgoznak, egyre gyakrabban cégek vezetőit is megcélozva telefonos vagy e-mailes megkereséssel, gyakran nyilvános forrásokból szerzett céginformációkat is felhasználva – derül ki az MNB közleményéből.
