Budapest;csőd;Karácsony Gergely;Tisza-kormány;

10 perces sztrájk Budapesten, 2025. június 6-án

Kiss Ambrus: Nincs vészforgatókönyv, de a város nem állhat le

Valakinek működtetnie kell a fővárosi közszolgáltatásokat. Ha a fővárosi önkormányzatnak nem lesz erre forrása, akkor az államra marad – jelentette ki Kiss Ambrus főigazgató a mai háttérbeszélgetésen.

A főváros visszafizette az év elején felvett, majd két lépcsőben 80 milliárd forintra emelt keretösszegű folyószámlahitelének 67 milliárdra rúgó tartozását. A napokban a Budapesti Közlekedési Központnak (BKK) is utalják a 45 milliárdot, amelyből kiegyenlítheti a márciusában – a fővárosi likviditási válság és a kritikus forráshiány kezelésére – felvett átmeneti forgóeszközhitelt. Ezzel nagyjából el is fogy a tegnap estig beérkezett őszi 118 milliárd forint helyi iparűzésiadó-előleg. Az idei évre összesen 318 milliárd iparűzésiadó-bevételt terveztek be, amiből eddig a tavaszi befizetéssel együtt 294 milliárd folyt be.

Október elejére még marad annyi, hogy kifizessék a fővárosi önkormányzatnál és cégeinél dolgozók bérét körülbelül 3,5 milliárd forint értékben. Azután már csak annyiból gazdálkodhatnak, amennyi havonta különféle bérleti díjakból, egyéb jogcímeken befolyik, márpedig ez nem sok mindenre elég. A folyószámlahitel nyújtotta védőháló megszűnik. 

A hitelező bankok ugyanis most már kérnének valami biztosítékot arra, hogy a főváros valóban vissza tudja fizetni a kölcsönt, márpedig ilyen biztosítékot csak a kormánnyal való megállapodás jelenthetne.

Kiss Ambrus a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója Karácsony Gergely főpolgármesterhez hasonlatosan azzal hárította a Tisza-kormánnyal folytatott tárgyalásokra vonatkozó kérdéseket, hogy azok veszélyeztetnék a megállapodást. Azt sem árulta el, pontosan kikkel és mikor tárgyalt már a városvezetés. Csupán azt a korábbi információt erősítette meg, miszerint az általuk szorgalmazott egyezségnek része lenne a szolidaritási hozzájárulás okán indított perekben megadott követelés. Az továbbra sem derült ki, hogy a kormány is így gondolja-e. Magyar Péter miniszterei szintén hárítanak.

A főváros pénzügyi helyzete tehát továbbra is bizonytalan. Teljes kötelezettségvállalási tilalom van érvényben, ahogy új munkavállalókat sem lehet felvenni. Utóbbi már csak azért is szürreális, mert az idén különösen nagy érdeklődés övezte a fővárosi állásbörzét.

A Népszava kérdésére Kiss Ambrus megerősítette, hogy nincs vészforgatókönyvük arra az esetre, ha október elejéig nem jön létre az egyezség a kormánnyal. Mert – mint mondta –, nincs olyan, hogy leáll a város.

 „Egy ideig nem fizetjük a villanyszámlát, vagy a többi dologi kiadást, ahogy október közepén a 86 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulás részletet is hiába próbálják inkasszózni a főváros számlájáról. Ez is csak egy sorban álló tétel lesz a sok között”.

„Budapest közszolgáltatásai akkor se állhatnak le, ha végképp fizetésképtelenné válik a fővárosi önkormányzata. A közfeladatok ellátása nem opcionális lehetőség, ha a főváros nem kapja meg az ehhez szükséges forrást, akkor az államra hárul ez a feladat” – tette hozzá Kiss Ambrus.

A főigazgató a szokásos közgyűlés előtti háttérbeszélgetésén kitért arra is, hogy a közterületeken kialakult állapotok nem vezethetők vissza egy tényezőre, ez együttesen hajléktalan-, drog- és palackozós probléma. Úgy vélte, hogy amíg a minimálbérek nem érik el azt a szintet, hogy az emberek meg tudjanak belőle élni, addig ez a jelenség sem lesz felszámolható tartósan. A rendőrök fokozott utcai jelenlétét fontosnak tartotta, bár valós megoldást ez nem jelent. A főváros 8 férőhelyet alakít ki tartósan utcán élő pszichés betegeknek, illetve további 24 férőhelyet akkor tudnak nyitni, ha reális pénzügyi lehetőségük nyílik erre.

Az aluljárókban egyre több üzlethelyiség áll üresen. Ennek oka javarészt abban kereshető, hogy a felszíni átkelési lehetőségek miatt sokkal kisebb lett az aluljárók forgalma, így nem is éri meg ezekben üzletet működtetni. Az üres pavilonokkal azonban kezdeni kell valamit. Éppen ezért különféle partneri együttműködések révén hasznosítják ezeket. A Blaha Lujza téri 11 pavilont a Ludwig Múzeumnak adják ingyenes használatra, amely különféle műtárgyakat, molinókat helyez ki ezekbe. A Flórián téri gyalogos-aluljáróban található 12 helyiséget a III. kerületi önkormányzat használhatja, ők látványtárat alakítanak ki ezekben helytörténeti tárgyakból.

A főváros összesen 782 oldalnyi iratot adott át a bicskei gyermekotthon ügyéhez kapcsolódó elnöki kegyelmi döntés teljes háttérét feltárni igyekvő Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottságnak, korábban pedig Gyurkó Szilvia gyermekjogi államtitkár munkatársának megkeresésére is válaszoltak. Kiss Ambrus azt is hozzátette, hogy a főváros korábban maga is felállított egy vizsgálóbizottságot az ügyben. Az ott feltártakról a Népszava elsőként számolt be.

2024-ben a Népszava közérdekű adatigénylés útján megszerezte az anonimizált változatát annak a beadványnak, amelyet még 2011. szeptember 20-án írt a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon két munkatársa a fővárosi önkormányzat gyermekvédelmi osztályvezetőjének arról, hogy több gyerek szerint is abuzálta őket az intézmény igazgatója. 

A beadványban leírt megdöbbentő részletek még érthetetlenebbé teszik, hogy az akkor Tarlós István vezette önkormányzat miért érte be feljelentéssel, fenntartóként miért nem tett azonnali lépéseket az otthonban,

amelynek igazgatóját, Vásárhelyi Jánost később Bárczy István díjjal is kitüntette a főváros. 2016-ban pedig Balog Zoltán református püspök javaslatára állami kitüntetést is kapott.

A volt igazgatót 2019-ben jogerősen 8 év fegyházbüntetésre ítélték, idén áprilisban szabadlábra helyezték. A kegyelmi ügy azonban nem miatta, hanem a helyettesének adott elnöki kegyelem miatt robbant ki. Kónya Endrével együtt próbálták eltussolni a szexuális bűnelkövetést. A fővárosi vizsgálóbizottság arra jutott 2024 áprilisában, hogy súlyos felelősség terheli az akkori fenntartó Tarlós István vezette fővárosi önkormányzatot a történtek miatt és azért is, mert semmi érdemi következménye nem lett a 2011-es bejelentésnek. Az akkori fideszes képviselők nem szavazták meg a jelentést.

Kevés nyoma van a 2006 őszi kormányülések ma közzétett jegyzőkönyveiben annak, ami 20 évvel ezelőtt Budapest utcáin zajlott. A Tisza-kormány szerint Gyurcsány Ferencék a politikai válsággal való szembenézés helyett a reformterveikre koncentráltak. Horn Gábor úgy gondolja, nem volt más választásuk, mint folytatni, amit elkezdtek.