Budapest;költségvetés;önkormányzatok;kockázat;szolidaritási adó;

Nem a főváros az egyetlen, amely pénzügyi rendezésre vár. Több tucatnyi település imbolyog a csőd szélén

Budapest költségvetési kockázattá vált, aligha lesz miből kifizetni a csaknem százmilliárd forint szolidaritási adót

A főváros csődközeli helyzete immáron azonosított központi költségvetési kockázatként jelenik meg, de a Tisza-kormány előbb a vidéki kistelepüléseknek indítana felzárkóztatási programot. 

Kockázatként azonosította a fővárosi önkormányzatra kirótt idei szolidaritási hozzájárulás (szola) összesen 86 milliárd forintra rúgó hátralékát a Költségvetési Tanács a központi költségvetés Országgyűlés elé került módosítását értékelve. A szolidaritási hozzájárulás teljes előirányzata – az eredetivel megegyezően – a javított változatban is 395,8 milliárd forint, amelyből 97,7 milliárdot az év nagy részében folyószámlahitelből működő fővárostól szednének be. Ez a város teljes éves bevételének közel ötöde. Csakhogy aligha lesz miből kifizetni. Ebben az esetben pedig jelentős lyukat üt a központi költségvetésen.

Az idei sarc első részletét – 11,7 milliárd forintot – január végén az Orbán-kormány felhatalmazása alapján menetrendszerűen inkasszózta a Magyar Államkincstár. A választás után megalakult Tisza-kormány pénzügyminisztere, Kármán András a fővárosi önkormányzat nehéz anyagi helyzetének rendezése, illetve a működőképesség megőrzése érdekében június közepén haladékot adott a szola további három részletének befizetésére. Így a 86 milliárdot október 15-ig kellene befizetni. (Ehhez képest július közepén az államkincstár újra inkasszózott. Egy lendülettel 7,5 milliárd forintot emeltek le a fővárosi önkormányzat számlájáról egy tavaly decemberi szola részlet okán.)

A Pénzügyminisztérium által ígért rendezés azonban mindezidáig nem történt meg. Holott a főváros október elejére minden lehetséges forrását kimeríti, nincs több folyószámlahitel, a szeptemberre befolyó iparűzési adóbevétel is elfogy, sőt a számlák egy részét már most áttolták jövőre. Közben a a főváros nem jut hozzá sem a kötelező feladatok ellátására, sem a közösségi közlekedésre járó állami normatívákhoz. Miközben ez utóbbi összegét országos szinten meg is emelték a módosított költségvetésben 120 milliárd forinttal a folyamatos működtetés és a szolgáltatás színvonalának megőrzése érdekében.

A főváros nem sajnálkozik túlzottan az elmaradó normatíva miatt. Ezt ugyanis még az Orbán-kormány által bevezetett gyakorlat szerint „beszámítanák” a szolidaritási hozzájárulás tartozásba, így el sem jutna a fővárosig, 

miközben a közszolgáltatásokat működtetni kell. (A fővárosi szola ügyében jelenleg tíz per van folyamatban. A főváros követelése meghaladja a 175 milliárd forintot kamat nélkül.)

De nem a főváros az egyetlen, amely pénzügyi rendezésre vár. Több tucatnyi település imbolyog a csőd szélén. Az önkormányzati rendszer stabilizálásához már idén legalább 50 milliárd forint többlet támogatásra lenne szükség Budapest nélkül Schmidt Jenő szerint, aki 13 évig volt a Települési Önkormányzatok Országos Szervezetének (TÖOSZ) elnöke, 22 évig Tab polgármestere. Az új finanszírozási rendszer szerinte reálisan 2028 januárjától vezethető be, jövő évtől a valós költségek bemutatásával, inflációs, energiaár- és bérkorrekciós automatizmusokat lehet és kell beépíteni a finanszírozási rendszerbe. Schmidt Jenő úgy véli, megérett a helyzet egy külön fővárosra vonatkozó önkormányzati jogszabályra és feladat-, és hatáskör rendezésre a kerületekkel együtt. A többi bajba jutott települést is meg kell vizsgálni, akadhat olyan önkormányzat, ahol a közmű számlákat nem fizették, de a sportegyesületnek adtak 2 millió forintot.

A Tisza-kormány által benyújtott módosított költségvetésben azonban a helyi önkormányzatok egyenlege változatlanul 49,9 milliárd forint, miközben a tavalyi kifizetés 62,1 milliárd forint volt. A 12,2 milliárdos hiány tehát változatlanul ott lebeg a rendszerben. 

A hazai önkormányzati rendszert feszítő – nem csak pénzügyi – bizonytalanság ellenére szinte visszhangtalanul zárult az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsának (ÖNET) polgármesterek által olyannyira szorgalmazott és várt, a választások utáni első, múlt heti ülése. Gémesi György a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) társelnöke kissé lehangoltan azt írta a közösségi oldalán, hogy „a 2026 os költségvetést érintő kéréseinket nem sikerült érvényesíteni, a pótköltségvetésben nem lesz önkormányzatokat érintő változás, marad a sok elvonás. A 2027-es költségvetésről pedig semmit nem tudtunk meg”. 

Lőrincz Viktória terület- és vidékfejlesztési miniszter az ÖNET ülésén ugyan erősen hangsúlyozta, hogy innentől partnerként tekintenek az önkormányzatokra és bevonják őket a most induló alkotmányozási folyamatba, amelynek részét képezi az önkormányzati rendszer reformja is,

ehhez képest az ülésen még utalás sem volt a megyei közgyűlések felszámolására, ahogy az Országgyűlés keddi ülésén bejelentett Szent István programról sem kérték ki a véleményüket.

A megyei közgyűlések fenntartása jelenlegi formájukban értelmetlen, egyszerűen nincs feladatuk – ért egyet a Tisza javaslatával Schmidt Jenő a Népszava kérdésére válaszolva. A területfejlesztési feladatokat az általuk alapított cég látja el, van ahol még ez sincs. A megyei fejlesztési tervek nem kompatibilisek az uniós projektekkel. A tervezett reform során el kell dönteni, hogy mi legyen az önkormányzati középszint. Schmidt szerint ez lesz az új önkormányzati törvény legkényelmetlenebb pontja. A helyi érdekek szembe mehetnek a párt akaratával. Ha mindent felülről mondanak meg, akkor az önkormányzatok egyszerű végrehajtókká válnak. Ha nem érvényesülhetnek a helyi érdekek, akkor nem lesz felhajtó erő arra, hogy a települések önmaguktól épüljenek, szépüljenek.

Az önkormányzati témákat nem szabadna hárommondatos Facebook-posztok szintjére degradálni – jelentette ki a megyei közgyűlések feloszlatására reagálva a Népszavának Cser-Palkovics András, a Megyei Jogú Városok Szövetsége elnöke, Székesfehérvár polgármestere.