Siegfrid Mureșan liberális európai parlamenti képviselőt bízta meg kormányalakítással Nicușor Dan elnök csütörtökön. Az államfő jelölése azért keltett meglepetést, mert mindeddig azt hangsúlyozta, hogy csak olyan személyt hajlandó jelölni, aki képes összegyűjteni a parlamentben a kormány beiktatásához szükséges 233 szavazatot. Márpedig Mureșan beiktatásához a szükséges minimum 233 szavazatból legalább 40 hiányzik, de Nicușor Dan úgy érvelt, hogy Romániának mindenképpen kormányra van szüksége, jelöltje pedig az a személy, akit pillanatnyilag a legtöbben támogatnak.
Siegfrid Mureșant június 26-án javasolta miniszterelnöknek a jelenleg ügyvivő Bolojan-kormány három pártja – a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ. Ugyanekkor a Bolojan-kormányt május 5-én bizalmatlansági indítvánnyal, a szélsőjobb AUR támogatásával megbuktató Szociáldemokrata Párt (PSD) saját pártelnökét, Sorin Grindeanut javasolta.
A jelölt
A 45 éves Siegfried Mureșan közgazdász, a Nemzeti Liberállis Párt (PNL) EP-képviselője. Ő az egyik legbefolyásosabb román európai parlamenti képviselő, 2019 óta az Európai Néppárt alelnöke. Az EP főtárgyalója volt az Unió 2028–2034-es pénzügyi időszakra szóló költségvetésének kidolgozása során. A román belpolitikában nem vett részt, ezért személye jórészt ismeretlen a nagyközönség előtt.
Az államfő mindeddig kivárt a patthelyzetre hivatkozva, miközben Románia szélsebesen száguld a teljes káosz és az ex-lex állapot felé.
A politikai válság rányomja bélyegét a gazdaságra, a befektetők menekülni kezdtek az országból.
Az ügyvivő kormánynak nincs hatásköre lényegi döntéseket meghozni, márpedig az országnak minimum költségvetésre szüksége lenne. A bizonytalanság, a romló gazdasági helyzet pedig tovább erősíti a szélsőjobbot, amely biztosan és kimagaslóan vezeti a pártok népszerűségi listáját.
Nicușor Dannak ez az utolsó alkotmányos lehetősége arra, hogy megpróbálja elkerülni az előrehozott választásokat. A hatályos szabályozás szerint ha két jelöltje elbukik, akkor 60 napon belül fel kell oszlatnia a parlamentet és előrehozott választást kell kiírnia. Az államfő már két jelöltet felkért, de az elsőként nevesített Eugen Tomac, aki elnöki tanácsosként mellette dolgozik, még a parlamenti voksolás előtt visszaadta mandátumát, mert egyértelművé vált, hogy nem tud többségi támogatást szerezni. Dan másodjára Adrian Veșteát, a PNL elnökhelyettesét bízta meg kormányalakítással, aki 189 támogató vokssal elbukott. Jelölése válságot okozott a liberális párton belül, mivel hajlandó lett volna együttműködni a Bolojan-kormányt megbuktató PSD-vel és így saját pártja támogatását sem szerezte meg, viszont a párt gyakorlatilag kettészakadt, ami a jelenlegi helyzetet tovább bonyolítja.
Az RMDSZ segítségével bontják a román szélsőjobb elleni tűzfalatLassan a káosz lesz az úr Romániában, nincs teljes jogkörű kormány, az ország elveszítheti uniós helyreállítási forrásaitAz államfő a parlamenti pártokkal folytatott több mint hatórás konzultációt követően jelentette be jelöltjét. Korábban csak a pártokkal egyeztetett, most viszont az időközben kiváltak frakcióival is, ami szintén a kilátástalan helyzetet jelzi.
Mindenek ellenére nem zárható ki, hogy Romániában marad az ún. Európa- és Nyugat-barát kormányzat,
a válságot kirobbantó PSD ugyanis kényes helyzetbe került. Bár az utóbbi időben többször, több kérdésben együttműködött a szélsőjobb AUR-ral, egy esetleges közös kormányzás nemcsak imidzsvesztést okozna számára, hanem a párt szétszakadásához is vezethet. Sorin Grindeanu pártelnök, bár bírálta az államfő választását, ezúttal mégsem zárkózott el annyira kategorikusan egy esetleges támogatástól, mint korábban, amikor azt állította, hogy a PSD csakis olyan kormánynak hajlandó bizalmat szavazni, amelyben részt vesz.
Román médiaértesülések szerint Grindeanu most azt próbálja elérni, hogy rotációs kormány alakuljon, amelyben a PNL-USR-RMDSZ kormány a PSD kormánnyal váltaná egymást. Igaz ugyan, hogy a nyár folyamán Grindeanu azt hangoztatta, hogy csak abban az esetben támogatják a rotációs megoldást, ha elsőként a PSD–kormány kezd, ami viszont Siegfrid Mureșan felkérésével meghiúsult.
A nagykoalíció újraalakítása azért valószínűtlen, mert a liberálisok és a zöld progresszív USR kizárja az együttműködést a koalíciót felrobbantó és a Bolojan-kormányt megbuktató, a jelenlegi válságot előidéző PSD-vel.
Az RMDSZ hajlandó lenne a PSD-vel együtt kormányozni, de kizárja egy olyan kormányban való részvételt, amely bármiféle támogatást kap a három szélsőjobb párttól – márpedig enélkül a PSD-RMDSZ kabinetnek sem lenne többsége.
A patthelyzet feloldása elkerülhetetlen, hiszen az alkotmányos előírásokat nem lehet a végtelenségig negligálni.
Márpedig a hatályos rendelkezések szerint egy ügyvivő kormány mandátuma maximum 45 nap lehet, a Bolojan-kormány pedig 135 napja ügyvivőként áll az ország élén.
Az új miniszterelnök-jelöltnek tíz nap áll rendelkezésére a kormány és a kormányprogram összeállításához és parlament elé terjesztésére, a törvényhozásnak pedig 15 napon belül napirendre kell tűznie a szavazást.
