Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond a kialakult „kényszerhelyzettel” magyarázta azt, hogy kedden, a parlament őszi ülésszakának első napján az RMDSZ mind a 17 jelen lévő képviselője megszavazta a képviselőházi házbizottság mandátumainak újraelosztását. A magyar érdekképviselet saját koalíciós partnerei, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) ellenében az Európa-barátként alakult négypárti koalícióból kilépő, majd a Bolojan-kormányt május 5-én bizalmatlansági indítvánnyal megbuktató Szociáldemokrata Párt (PSD), valamint a szélsőjobb alakulatok, az AUR, az SOS Romania mellett szavazott.
A román média és politikai körök már „új többségről”, egyesek egyenesen „mérgező többségről” beszélnek, amelyhez a PSD és a szélsőjobb mellett egyértelműen odasorolják az RMDSZ-t is.
Csoma Botond frakcióvezető elutasítja ezt a társítást, azt hangsúlyozza, hogy az RMDSZ nem részese a populista baloldali PSD és a szélsőjobb AUR közötti megállapodásnak.
A PSD-AUR alku egyelőre írásos formában csupán a házbizottsági mandátumok újraelosztására vonatkozik, de a két formáció hosszú ideje támogatja egymás kezdeményezéseit. A PSD még a kormánykoalíció tagjaként is rendre akadályozta az államháztartási hiány lefaragását célzó, az uniós források eléréséhez elengedhetetlen reformintézkedések és megszorítások parlamenti elfogadását, a kabinetet is az AUR-al összefogva buktatta meg, múlt héten pedig ugyancsak közösen akadályozták meg a közalkalmazotti bérrendezési törvényt, amivel Románia 770 millió eurós uniós forrást bukott el.
A frakcióvezető szerint a házbizottsági mandátumok újraelosztásánál ismét „előkerült a magyarkártya”, felmerült, hogy az RMDSZ talán túl sok pozícióval rendelkezik, a szövetség pedig saját pozícióit, egyetlen megmaradt házbizottsági tisztségét mentette. Az RMDSZ nem része a PSD-AUR megállapodásnak, szavazata nem jelent politikai közeledést a szélsőjobb AUR-hoz és az SOS Romániához, állítja Csoma.
Az RMDSZ alkalmi együttszavazása a populista baloldallal és a szélsőjobbbal egyre több bírálatot vált ki mind magyar, mind román körökben.
Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ volt szenátora, korábbi kisebbségügyi miniszter közösségi oldalán úgy fogalmazott: „Gyorsan próbálják megmagyarázni a megmagyarázhatatlant az illetékesek, Kelemen Hunorral az élen”. A jogász politikus emlékeztetett, hogy a két szélsőjobb alakulat az RMDSZ szavazatával jutott képviselethez a házbizottságban a két koalíciós partner, demokratikus EU-barát párt, a PNL és az USR kárára.
A zöld-progresszív USR politikusa, Cătălin Drulă képviselőházi alelnök magyar nyelvű posztban bírálta az RMDSZ-t. „Miért segített az RMDSZ abban, hogy a szélsőségesek még nagyobb hatalomhoz jussanak? Ezt a kérdést kell feltenniük a választóknak a Parlamentben ülő képviselőiknek” – írta bejegyzésében a politikus.
A PNL és az USR szerdán bejelentette, hogy alkotmánybírósághoz fordulnak, mert a házbizottság tisztségeinek újraosztásakor nem tartották tiszteletben a parlamenti ciklus elején kialkudott megállapodást, az elfogadott határozat pedig sérti a frakciók arányos képviseletére vonatkozó szabályokat.
Az RMDSZ magyarázata, saját egyetlen megmaradt házbizottsági tisztségének mentése eléggé gyenge érv arra, hogy a magyar szövetség a magyar- és EU-ellenes szélsőjobbal szavaz együtt demokratikus koalíciós társaival szemben, főképp a jelenlegi helyzetben.
Romániának május 5. óta nincs teljes jogkörű kormánya, a szélsőjobb erősödik, egy előrehozott választás esetén szélsőjobb kormány alakulna. Hét eleji információk szerint Nicușor Dan államfő napokon belül kormányalakítási megbízást ad vagy a pártok által javasolt valamelyik jelöltnek, de az sem zárható ki, hogy ettől függetlenül kér fel valakit. A kormánybuktató PSD saját elnökét, Sorin Grindeanut, a kisebbségi kormánykoalíció pártjai, a PNL, USR és RMDSZ Siegfrid Mureșan EP-képviselőt, az Európai Néppárt alelnökét javasolta miniszterelnöknek. Az államfő június óta halogatja a döntést, arra hivatkozva, hogy csak olyan jelöltet kér fel kormányalakításra, aki többséget tud maga mögé állítani. Ilyen jelölt viszont nincs. Az RMDSZ az utóbbi időben már készséget mutatott arra is, hogy Grindeanut támogassa és akár részt vegyen egy új PSD kormányban. Csakhogy a szociáldemokraták a szélsőjobb támogatása nélkül nem tudnak kormányt alakítani. Egy kisebbségi PSD-RMDSZ kormánynak nemcsak a beiktatása múlna a szélsőjobb támogatásán, hanem működése is. Az AUR egy euroszkeptikus, szélsőjobb, szuverenista párt, Donald Trump csodálója, esetleges támogatásának az ára beláthatatlan következményekkel járna Románia, de az RMDSZ számára is.
Egy ilyen kompromisszum könnyen a parlamenten kívülre taszíthatja a magyar érdekképviseletet.
Az erdélyi magyar szavazók számára vörös vonal a román szélsőjobbal való együttműködés. Az RMDSZ-t már hosszú ideje az etnikai szavazás, a megszokás és a „román veszélytől” való félelem tartja a parlamentben. A szélsőjobbal való bármiféle együttműködés ezt az ingatag alapot zúzná össze, a romániai magyar szavazók jó részét a szélsőjobbal szembeszegülő román pártok felé terelheti.
Lassan a káosz lesz az úr Romániában, nincs teljes jogkörű kormány, az ország elveszítheti uniós helyreállítási forrásaitTíz nap a visszaszámlálásig Romániában