Közvetlenül a magyar hatóságoktól értesült az Európai Bizottság a paksi helyzetről és a fenékküszöb építéséről, nem egy osztrák panasz nyomán - írja az Átlátszó az Európai Bizottság válasza alapján.
Ez eltér Magyar Péter miniszterelnök szeptember 3-ai kijelentésétől, amikor úgy fogalmazott, tudomása szerint Ausztria az Európai Unióhoz fordult a beruházás miatt.
Az illetékes osztrák minisztérium szeptember 7-én azt közölte, hogy Ausztria nem nyújtott be panaszt az Európai Bizottsághoz. A Bizottság ugyanakkor azt válaszolta az Átlátszónak, hogy aggódik a hajózási zárlat ágazatra gyakorolt hatásai és lehetséges hosszú távú következményei miatt. Ezért azt javasolta az érintett hatóságoknak és más szereplőknek, hogy kezdeményezzenek szakmai egyeztetéseket az építkezés idején a biztonságos és előre jelezhető hajózási feltételek és a közlekedési csatorna funkciójának fenntartása érdekében.
Budapest Főváros Kormányhivatala augusztus 25-én azonnali hatállyal, visszavonásig teljes hajózási zárlatot rendelt el a paksi atomerőmű közelében. A döntést a dunai hajózásban érintett szereplőket képviselő Pro Danube International is kifogásolta, és nyílt levélben kérte a kiszámítható hajózhatóság fenntartását. A bécsi székhelyű szervezet a levelet az Európai Bizottságnak is megküldte.
A Bizottság közlése szerint
a magyar hatóságoktól megkapta az uniós szabályok szerinti korai figyelmeztetést, a magyar fél pedig az augusztus 19-ei Electricity Coordination Group ülésén ismertette a paksi atomerőmű termelésének fenntartására tervezett intézkedéseket.
Magyarország a Duna-védelmi Nemzetközi Bizottságot és a Duna Bizottságot is tájékoztatta az építkezésről és a hajózási csatorna lezárásáról.
A szakértői egyeztetésen elhangzott, hajózással kapcsolatos aggályokat a Duna Régió Stratégia Duna-menti országai szeptember 3-án egy közös állásfoglalásban is megerősítették, amelyet Magyar Péternek és a közlekedési miniszternek is eljuttattak.
Mint korábban ugyancsak az Átlátszó nyomán beszámoltunk róla, a munkálatok környezetvédelmi engedély nélkül kezdődtek, a szükséges engedélyt csak később kellett kérelmezni. A fenékküszöb két oldala között felgyorsult sodrás miatt a meder helyenként akár 8–13 méterrel is kimélyülhetett, ezért további betonelemekkel kellett stabilizálni a területet. Szeptember elején Magyar Péter arról beszélt, hogy tudomása szerint Ausztria az Európai Bizottsághoz fordult az építkezés miatt; a Bizottság később azt közölte, ezt nem tudja megerősíteni.
Akár 8-13 méterrel mélyebb lehet a Duna a paksi fenékküszöbnélMagyar Péter megerősítette, Ausztria panaszt nyújtott be Magyarország ellen a dunai fenékküszöb-építés miatt