A lipcsei ügy azért vált különösen érzékennyé Brüsszelben, mert a német kormány szeptember elején már nem egyszerű bűnügyi incidensként, hanem orosz állami háttérrel végrehajtott hibrid műveletként kezelte az augusztusi támadási kísérletet. A Leipzig/Halle repülőtéren egy robbanóanyaggal és detonátorral felszerelt drónt találtak; a légikikötő fontos civil teherforgalmi csomópont, NATO-logisztikai helyszín és ukrán Antonov teherszállító gépek bázisa. Moszkva tagadta, hogy köze lenne az akcióhoz.
A német sajtó által ismertetett nyomozati adatok szerint két gyanúsítottat azonosítottak. Az egyik Oroszországban született, lett útlevéllel rendelkező férfi, akit az orosz hírszerzéshez kötöttek; a másik fehérorosz és orosz állampolgár, aki Minszkben kiadott olasz turistavízummal jutott be a schengeni térségbe. Az ügy így közvetlenül összekapcsolta a hibrid fenyegetésekről folyó vitát azzal a régi nézetkülönbséggel, mennyire legyen könnyű orosz állampolgároknak rövid távú vízumhoz jutniuk.
A lipcsei incidens után a vízumvita már nemcsak Ukrajnáról, hanem az uniós belső biztonságról is szól.
A balti államok, Lengyelország és több északi ország 2022 óta szigorúbb korlátozásokat sürget. Érvelésük szerint a schengeni rendszer gyenge pontja, hogy az egyik tagállam által kiadott vízummal az utazó a térség nagy részében szabadon mozoghat, miközben a konzuli ellenőrzés gyakorlata országonként eltér. Olaszország, Franciaország, Spanyolország és más déli, illetve nyugati tagállamok korábban óvatosabbak voltak a teljes tiltással szemben, részben gazdasági, részben jogi és humanitárius megfontolások miatt.
A vízumvita új szakasza
Az Európai Bizottság szeptember 3-án megerősítette, hogy az orosz állampolgárok vízumkiadásának korlátozása továbbra is napirenden van, de az egyedi kérelmek elbírálása tagállami hatáskör. Brüsszel ezért nem tud egyszerűen általános uniós turistavízum-tilalmat elrendelni. Közös szabályokon, iránymutatásokon és a vízumkódex keretein keresztül ugyanakkor szigorítható az ellenőrzés, és bővíthető a nemzeti hatóságok közötti adatcsere.
Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője az ír elnökség által rendezett informális külügyminiszteri találkozón úgy fogalmazott, hogy a támadás az államilag támogatott terrorizmus jegyeit viselte. Több miniszter újabb eszközöket sürgetett Moszkva ellen, miközben az uniós intézmények az orosz katonai-ipari komplexumhoz kapcsolódó mintegy 1600 személy és szervezet szankcionálásán dolgoznak. A 22. szankciós csomag előkészítése megkezdődött, de végleges tartalma és elfogadási időpontja még nincs.
Brüsszelben a hibrid műveletekre adott gyorsabb és összehangoltabb válasz került a középpontba.
Az újabb szankciós vita nem korlátozódik a vízumokra. Napirenden van a katonai célra felhasználható alkatrészek exportjának további szigorítása, a szankciók kijátszásában közreműködő vállalatok és közvetítők célba vétele, valamint az orosz árnyékflotta elleni fellépés. Közben külön vita zajlik a már meglévő személyi szankciók meghosszabbításáról is: az uniós nagykövetek szeptember 14-én csak egyhetes hosszabbításban tudtak megállapodni, miközben több név levételéről is vita folyik.
Közös válasz a hibrid támadásokra
A hibrid fenyegetésekre adott válasz közben szélesebb uniós programmá kezd összeállni. Ursula von der Leyen szeptember 16-i évértékelő beszédében egy európai biztonsági tanács létrehozását és egy közös ellenhibrid forgatókönyv kidolgozását támogatta. Az elképzelés szerint az EU-tagállamok mellett Nagy-Britannia, Norvégia, Ukrajna és Kanada is bekapcsolódhatna, a közös protokoll pedig gyorsabb reakciót tenne lehetővé szabotázs, gyújtogatás, kibertámadás vagy drónincidens esetén.
A németországi események azért is erősítették ezt a törekvést, mert a lipcsei esetet rövid időn belül több, kritikus infrastruktúrát érintő incidens követte. Brandenburgban nagyfeszültségű vezetékeket rongáltak meg vezető anyaggal felszerelt eszközökkel, Észak-Rajna–Vesztfáliában pedig egy alállomás elleni akció miatt erőművi blokkok estek ki átmenetileg. Ezekben az ügyekben nem minden esetben állapítottak meg külföldi hátteret, a német hatóságok azonban a hibrid műveletek kockázatát egyre komolyabban kezelik.
Franciaországban Emmanuel Macron szeptember 18-án szintén a kritikus infrastruktúra fokozott védelmét és az orosz hibrid fenyegetések elleni erőteljesebb fellépést sürgette. A lipcsei drónügyre hivatkozva azt mondta, Európának alkalmazkodnia kell az új típusú támadásokhoz. A francia és a német reakció azt jelzi, hogy a korábban főként balti és lengyel biztonsági problémaként kezelt kérdés a nagy nyugat-európai tagállamok nemzetbiztonsági napirendjére is felkerült.
A turistavízumok teljes uniós tilalmáról továbbra sincs döntés, és a tagállamok között jelentős különbségek vannak.
A lipcsei támadási kísérlet azonban átalakította a vita kereteit: a kérdés már nem pusztán arról szól, indokolt-e az orosz állampolgárok utazását korlátozni a háború miatt, hanem arról is, hogy a schengeni rendszer mennyire képes kiszűrni a biztonsági kockázatot jelentő személyeket. Brüsszelben ezért a szigorúbb ellenőrzés, a gyorsabb adatcsere és a célzott korlátozások kerültek előtérbe.
GRU-ügynökig vezet a lipcsei repülőtér elleni robbanódrónos merénylet ügyének nyomozásaBalti drónpajzs: Németország összehangolt védelemmel fékezné meg a térséget érő hibrid fenyegetést