oktatás;Oktatási Hivatal;igazgató;köznevelés;Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium;

Képünk illusztráció

Folytatódik a rövidített iskolaigazgatóképzés, a jelentkezéshez fenntartói jóváhagyás szükséges

A tavalyihoz hasonló létszámban, mintegy 800 fővel indult el idén az egyetemi vezetőképzést leváltó, 2 féléves köznevelési igazgatóképzés. Az előző tanévben a résztvevők 83 százaléka szerzett tanúsítványt.

Idén szeptemberben összesen 789 fő részvételével indult el az új típusú köznevelési igazgatóképzés az Oktatási Hivatal (OH) szervezésében - derült ki az OH lapunk érdeklődésére küldött tájékoztatásából. Az új, 2 féléves képzés tavaly váltotta fel az egyetemek által szervezett, 4 féléves közoktatási vezetősképzést, így már csak az OH szervez ilyen képzéseket.

Ezekre olyan pedagógusok jelentkezhetnek, akik korábban még nem végezték el a vezetőképzést, de szeretnének iskolaigazgatói pozícióra pályázni. Ugyanakkor nem jelentkezhet bárki, csak azok, akiknek ezt a fenntartó - állami köznevelési intézmények esetében a tankerületi központ – jóváhagyja.

A rövidített iskolaigazgatóképzés tavaly ősszel a mostanihoz hasonló létszámban, 787 fővel indult el. Az OH kérdésünkre azt is közölte, hogy a 2025 szeptemberében indult képzések nyomán összesen 656 tanúsítvány került kiadásra. A hivatalnál arról is érdeklődtünk, az igazgatóképzésre történő jelentkezéshez továbbra is szükséges-e a fenntartók jóváhagyása. Válaszukban azt írták, a fenntartónak "a pedagógus köznevelési igazgatóképzésben való részvételét kell jóváhagynia a munkáltató kezdeményezésére, a fenntartó típusától függetlenül". Hozzátették azt is, hogy "a pedagógus-továbbképzési intézményi programot a köznevelési intézmény igazgatója – ha az intézményben szakmai munkaközösség működik – a szakmai munkaközösség részvételével dolgozza ki. A pedagógus-továbbképzési intézményi program elfogadásáról a nevelőtestület dönt".

Lapunk múlt héten, több más kérdés mellett a köznevelési igazgatóképzésről is érdeklődött az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnál (OGYM), de cikkünk írásáig semmilyen választ vagy visszajelzést nem kaptunk. Egyebek mellett azt szerettük volna megtudni,

  • tervezik-e felülvizsgálni az iskolaigazgatói képzések jelenlegi rendszerét,

  •  várható-e változás a mostani rendszerben, 

  • illetve hogy a pedagógusképző egyetemek a későbbiekben indíthatnak-e ismét vezetőképzéseket?

Bár az OGYM megkeresésünkre nem reagált, később társadalmi egyeztetésre bocsátottak egy rendeletmódosító-tervezetet a pedagógus-továbbképzésekkel összefüggésben, ennek összefoglalójában pedig az olvasható, hogy a köznevelési igazgatóképzések megmaradnak.

A pedagógus-továbbképzésekkel kapcsolatban több kisebb, de fontos változás bevezetését tervezik:

  • az intézmények szervezhetnek majd saját belső továbbképzéseket, melyek szakmai programját az igazgató a nevelőtestület bevonásával hagyja jóvá, a részvétel pedig önkéntes lesz. 

  • Továbbá a gyakornok státuszú pedagógusoknak nem kell majd vizsgázniuk a Nemzeti alaptantervből, 

  • valamint a kormány megszünteti a pedagógusok úgynevezett "tartalmi megújító képzéseit", amelyeket központilag a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) szervezett. 

A szakmailag indokolt NKE-képzések azonban továbbra is elérhetőek maradnak az OH szervezésében, választható formában, és a képzésekért járó, korábban megszerzett kreditek sem vesznek el. A köznevelési igazgatóképzés mellett megmaradnak továbbá a hitéleti és a felsőoktatási szakirányú továbbképzések is. Az OGYM szerint ezzel megindul a pedagógus-továbbképzés átalakításának első üteme.

A rövidített és központosított iskolaigazgatói képzést korábban több szakmai kritika is érte, ám a képzés első évében résztvevő pedagógusok többsége meg volt vele elégedve - legalábbis az OH felmérése szerint. A közzétett összefoglaló alapján a továbbképzést több mint 650 résztvevő értékelte, és mintegy 90 százalékuk ajánlaná pályatársainak. A programot összesen 4,69 pontra értékelték az 1-5-ig tartó skálán. Fejlesztési igényként a legtöbben azt jelezték, hogy több gyakorlati és intézménytípus-specifikus (óvoda, szakszolgálat) tartalmat tartanának szükségesnek. Az OH emellett arról is írt, hogy a tapasztalatok alapján a pedagógusok közti digitális kompetencia-különbségek kezelése is fejlesztésre szorul.

Ezt a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) erősítette meg.