Bár szeptember 25-e előtt nem lesznek végleges és hivatalos eredmények Oroszországban, a Kremlnek nem kell tovább izgulnia, 90,43 százalékos feldolgozottság mellett a kormányzó Egységes Oroszország megőrizte, sőt megerősítette alkotmányozó többségét, megdöntve ezzel a 2016-ban, a Krím elcsatolása utáni eufóriának köszönhetően elért történelmi rekordját.
A háromnapos parlamenti választás előzetes eredményei alapján az Egységes Oroszország a pártlistás szavazatok 57,86 százalékot, azaz 29,7 millió szavazatot tudhat magáénak, közölte az orosz Központi Választási Bizottság. A legutóbbi, 2021-es dumaválasztáson az elnöki párt 49,82 százalékot, 28 millió szavazatot szerzett.
A dumába ezúttal is a rendszerszintű ellenzéknek nevezett, a rezsimmel együttműködő pártok jutottak be. A Kommunista Párt (KPRF) 13,84, a szélsőjobboldali Oroszországi Liberális Demokrata Párt (LDPR) 8,90, az Új Emberek párt pedig 7,94 százalékon áll, az Igazságos Oroszország 4,95 százalékos eredménnyel a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöb határán mozog.
Amint arról a Népszava is beszámolt,
a választáson összesen tíz párt indulását engedélyezte a hatalom, a tizenegyedikként induló liberális Jablokót, az egyetlen ténylegesen ellenzéki, az ukrajnai háborút nyíltan elítélő, annak befejezését követelő pártot eltiltották a listás indulástól, egyéni jelöltjei többségét is kizárták.
Az Egységes Oroszország jelöltjei taroltak az egyéni választókerületekben is, a 225 választókerület közül 208-ban vezetnek; a Központi Választási Bizottság adatai szerint számos régióban – köztük Adigeföldön, Baskíriában, Burjátföldön, Dagesztánban, Kalmükföldön, Ingusföldön és Kabard-Balkáriában – a szavazatok több mint 50 százalékát szerezték meg.
A 450 fős orosz törvényhozásban a mandátumok felét listán, felét egyéniben osztják szét, az alkotmányozó többséghez több mint 300 mandátum szükséges. Az előzetes eredményeket ismertető Ella Pamfilova, a Központi Választási Bizottság (KVB) elnöke közlése szerint az Egységes Oroszország várhatóan mintegy 355 mandátumot szerez a 450 fős Állami Dumában, ezzel megdöntve a 2016-ban elért 343 fős rekordját, biztosítva az alkotmánymódosításhoz is elegendő, kétharmadot meghaladó többségét.
A kormánypárt általában a nagyvárosokban szerepel leggyengébben, de ez sem jelent gondot. Moszkvában az Egységes Oroszország jelöltjei mind a 16 egyéni választókerületben vezetnek.
A nyolc régió vezetőjének közvetlen választásán is minden hivatalban lévő vezető és megbízott kormányzó vezet, számolt be az orosz ellenzéki sajtó. Ramzan Kadirov csecsen elnök egyenesen történelmet írt, az ő eredménye már végleges, a szavazatok 99,85 százalékát szerezte meg.
A Legfelsőbb Bíróság által a listás választástól eltiltott háborúellenes Jabloko párt az eddigi eredmények szerint bejuthat a Novgorodi terület regionális törvényhozásába: 96,86 százalékos feldolgozottság mellett a voksok 6,2 százalékát szerezte meg. Az ellenzéki párt egyéni választókerületben eddig nem szerzett mandátumot.
Rekordot döntött a részvételi arány is. Az 59 százalék a legmagasabb érték a 2003-as parlamenti választások óta.
Mindez azért érdekes, mert az Egységes Oroszország támogatottságát ugyancsak történelmi mélyponton mérte minden közvélemény-kutató, beleértve a Kreml-közelieket is.
Putyin pártjának támogatottságát 2026-ra durván megtépázta a négy és fél éve tartó háború, de elsősorban az, hogy az egyre sikeresebb ukrán támadások komoly ellátási nehézségeket okoztak, az ország európai területein élő lakosság immár saját bőrén is tapasztalja a háborút, a hatóságok és a hadsereg tehetetlenségét az ukrán támadásokkal szemben, ami nagyon eltér attól a győzelmi narratívától, amit a rezsimhű média közvetít.
A mostani dumaválasztás színfoltja, hogy várhatóan legalább 86, az ukrajnai háborút megjárt veterán szerez mandátumot az Állami Dumában. A veteránok indítása központi kezdeményezés volt, Putyin az „új orosz elit” képviselőiként méltatta a politikussá vált veteránokat.
A választást ezúttal nem felügyelhette a Golos független megfigyelőcsoport, mert az tavaly, külföldi ügynökké nyilvánítása következtében megszűnt, és az EBESZ választási megfigyelői sem kaptak meghívást.
Az orosz ellenzéki sajtó független ellenőrző csoportok jelentése nyomán így is több száz lehetséges szabálytalanságról számolt be.
A Novaja Gazeta szerint ezek közé tartozott a megfigyelők tömeges eltávolítása vagy kizárása, az állami alkalmazottak szavazásra kényszerítése, a szavazatok tömeges, illegális urnába helyezésének (ún. „urnatömés”) gyanúja Sziktivkarban és Mari El Köztársaságban, valamint a szavazólapok tárolásával kapcsolatos problémák.
A BBC orosz nyelvű hírszolgálata arról számolt be, hogy több régióban a közszférában dolgozók egyedi sorszámmal ellátott szelvényeket kaptak, amelyeket szavazáskor be kellett olvastatniuk. Moszkvában, valamint a Belgorodi, a Krasznodari és a Lipecki területen, illetve Burjátiában választópolgárok arról számoltak be, hogy a szavazóhelyiségben szembesültek azzal, hogy a nyilvántartás szerint ők már leadták szavazatukat.
Az orosz választásokra reagált az Európai Unió. Kaja Kallas, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a 27 uniós tagállam nevében kiadott nyilatkozatában azt írta: az Állami Duma megválasztása „a demokrácia folyamatos és súlyosbodó erózióját mutatta az országban, amely egyre inkább tekintélyelvű politikai környezetben zajlik”.
Kallas hozzátette, hogy „az egyenlő versenyfeltételek hiányát tovább súlyosbítja Oroszország illegális agressziós háborúja Ukrajna ellen és az ukrán területek folyamatos illegális megszállása”.
A főképviselő kijelentette, hogy az EU és tagállamai továbbra is támogatni fogják az orosz civil szervezeteket, az emberi jogi jogvédőket és a független médiát.
Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki Moszkva azon döntése miatt, hogy nem hívta meg az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőit erre a választásra, amely „megfosztotta az orosz választókat és intézményeket a választások pártatlan és független értékelésétől”, és az EU nevében elítélte a választások „illegális megszervezését” Ukrajna megszállt területein, ami „Oroszország részéről a nemzetközi jog újabb és kirívó megsértését” jelenti.
Megőrizte alkotmányozó többségét a Putyin-féle Egységes Oroszország az orosz parlamentbenÓriási ukrán dróntámadással kezdődött az orosz választások utolsó napjaAkasztják a hóhért, hekkerek törték fel az orosz választási rendszert