Magyar Péter kormányzásának első hónapjairól közölt hosszú elemzést a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung. A vasárnapi német lap azt vizsgálja, valóban új politikai korszak kezdődött-e Magyarországon, vagy elsősorban a hatalomgyakorlás stílusa változott. A cikk szerint az új kormány nagy sebességgel nyúlt hozzá a 16 év alatt kiépült intézményi rendszerhez, miközben a kétharmados parlamenti többség és a miniszterelnök személyes kommunikációja együtt rendkívül széles mozgásteret teremtett.
A FAS szerint a rendszer gyorsabban változott meg, mint a hatalomgyakorlás politikai kultúrája. A lap Török Gábor politológus korábbi fogalmából indul ki, aki Orbán Viktor rendszerét „hatalomgyárként” írta le, amelynek központi feladata a politikai erő megszerzése, megtartása és újratermelése volt.
Magyar Péter kormányzására viszont a FAS-ban idézett elemzés a „showgyár” kifejezést használja.
A miniszterelnök állandóan jelen van, válsághelyzetekben személyesen kommunikál, és a közösségi médián keresztül közvetlenül igyekszik meghatározni, hogyan értelmezze a nyilvánosság az eseményeket.
A FAS ezt nem feltétlenül bírálatként fogalmazza meg. Ellen Bos, a budapesti Andrássy Egyetem politológusa az augusztusi energiaválság példáján azt emelte ki, hogy Magyar Péter nem kizárólag állami beavatkozást ígért, hanem lakossági energiamegtakarítást is kért. A lap értelmezésében ez olyan közös cselekvés képét teremtette meg, amely az Orbán-korszak erősen központosított válságkezelésétől eltért.
Kríziskommunikáció: Magyar Péter kiterítette a lapjait, kár, hogy közben nem hagyta többet megszólalni a valódi szakértőketKrekó Péter, a Political Capital igazgatója a cikkben „spin-demokráciáról” beszél, szembeállítva azt az Orbán-korszak általa „spindiktatúrának” nevezett rendszerével. A különbséget a médiapluralizmus fennmaradásában látja: a kritikus sajtó működik, a kormányfő döntései nyilvánosan vitathatók, a politikai napirend alakítására ugyanakkor Magyar Péter is rendkívül nagy súlyt helyez. A FAS szerint ebből még nem következik intézményi egyensúly, mert a közvetlen miniszterelnöki reakciók sokszor maguk is döntési mechanizmussá válnak.
Ennek példájaként a német lap a közmédia átalakítását idézi fel. Magyar a választás után megjelent az M1-ben, majd a csatorna új vezetéssel indult újra. Amikor később vitát váltott ki egy főszerkesztői kinevezés, a miniszterelnök egy rövid közösségi médiás megjegyzése után néhány órán belül visszavonták a döntést. A FAS szerint az eset egyszerre mutatta a gyors politikai reagálást és azt a kérdést,
meddig terjedhet a kormányfő személyes befolyása egy elvileg önálló intézményben. A kétharmados többség miatt ez a dilemma messze nem csak a kommunikációról szól.
A Tisza gyorsan alakította át több állami intézmény vezetését, és augusztusban az Országgyűlés Baka Andrást választotta köztársasági elnökké. A FAS felidézi, hogy a folyamat első szakaszában Magyar Péter Polgár Juditot nevezte meg jelöltként, majd a sakknagymester visszalépése után a miniszterelnök nyilvánosan önkritikát gyakorolt az eljárás miatt. Baka végül olyan államfő lett, akit a lap potenciális ellensúlyként is értelmez.
A német lap szerint ennek jelentőségét az adja, hogy Baka rövid időn belül bírálta az alkotmánybírák kiválasztásának módját. A FAS úgy látja: a Tisza által támogatott új tisztségviselőkről többnyire azt lehet mondani, hogy szakmailag erős és személyükben független szereplők, ám kinevezésük továbbra is elsősorban a kormányzó párt kétharmados erejére támaszkodik. A nyitott kérdés ezért nem az, hogy kik kerülnek a régi vezetők helyére, hanem az, hogy változik-e a döntéshozatal logikája is.
IShowSpeed útjára lépett Magyar PéterA FAS a Fidesz magatartását is a helyzet részének tekinti. Az elemzés szerint az ellenzékbe került párt több ügyben a bojkottot és a teljes politikai elutasítást választotta, ami megkönnyíti, hogy a Tisza-kormány a saját parlamenti többségére támaszkodjon. A cikk ebből nem von le olyan következtetést, hogy a két korszak azonos lenne: külön hangsúlyozza a sajtó sokszínűségét, a nyílt kritikát és azt, hogy Magyar bizonyos esetekben visszakozott.
A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung végső kérdése inkább az, hogy a gyors államátalakítás után létrejönnek-e tartós, a mindenkori kormánytól független ellensúlyok. A német lap szerint Magyar Péter politikai eszköztára lényegesen más, mint Orbán Viktoré volt, ám a kétharmados többség ugyanazt a szerkezeti kísértést hordozza: a szabályok átírása könnyebb, mint a konszenzusos intézményi kultúra felépítése. Hogy a „showgyár” végül erősebb demokráciához vagy egy újabb, erősen személyes rendszerhez vezet, a lap szerint ennyi idő után még nem dönthető el.
