„Magyarkodás”, kommunista retorika és jövőbelátó politikusok: itt tart most a nagy Hankó-gate

Hankó Balázst mentelmi jogának felfüggesztésével a közéletben csak 17 milliárdos NKA-botrányként elhíresült ügyben hűtlen kezelés gyanúja miatt tartóztathatják le. Az áprilisi választások óta országgyűlési képviselőként működő politikus a parlament döntése előtt tartott sajtótájékoztatón javarészt azt az álláspontját erősítette meg, amely mellett az NKA-botrány áprilisi kirobbanása óta következetesen kitartott. Hankó Balázs változatlanul politikai koncepciós eljárásnak tartja az ellene felhozott vádakat, miközben, mint mondta, az ő lelkiismerete tiszta és kész megvédeni a saját álláspontját. Az egykori kulturális miniszter viszont ezúttal kiemelte azokat is, akik szerinte ellene és politikai közössége ellen szövetkeznek.

A „magyarkodókkal”, szemben álló „hazafi”

Bő két évvel kultúráért és innovációért felelős miniszteri kinevezése után Hankó Balázsnak nincsenek illúziói: „politikai fogságra készül”. A hétfőn tartott sajtótájékoztatón az egykori miniszter egyszerre helyezkedett áldozat szerepbe és utalt magára harcosként, aki a jelenlegi „politikai elnyomással szemben” kész megvédeni a becsületét és mindent megtesz azért, hogy nevét ne feketítsék be. A politikus a 17 milliárdos NKA-botrány értelmezését maga szélesítette ki és nevezte a jobboldal „egész politikai közössége ellen” indított támadásnak. Ezzel továbbra is követi pártja, a Fidesz a Nemzeti Vagyonvédelmi Hivatallal szemben hangoztatott retorikáját, amely a kommunista időket idéző jelekre utal: a szólásszabadság korlátozására, előre eldöntött kirakatperekre, új ÁVH-ra és kultúrpolitikai koncepciós eljárásra – amellyel szemben a Fidesz politikai közössége, a magyarságot képviselő (konkrétan Hankó esetében pedig a magyar kultúráért küzdő) hazafiak állnak.

Hankó Balázs több pontban igyekezett cáfolni a vádakat:

• Az NKA szigorú támogatási rendszerében az utolsó fillérig mindenről számlákkal és szerződésekkel el kell számolni, ezért lehetetlen azokat magáncélra felhasználni.

• Cáfolta, hogy a támogatások titokban zajlottak volna: a felhívások a mai napig elérhetőek az NKA honlapján.

• Elutasította azt a vádat is, amely szerint az NKA és az ideiglenes kollégium céljaitól eltérő volt a felhasználás. Hankó szerint ugyanis minden pályázati pénz a magyar kultúra támogatását szolgálta.

• Tagadta, hogy ő döntött volna a 17 milliárdnyi közpénz sorsáról: állítása szerint az akkori kormány határozott arról, hogy „ne kulturális intézményfinanszírozást, hanem a populáris kultúra támogatását biztosítsa, országosan egyenlő eloszlásban”. Saját szerepét egy többlépcsős folyamat utolsó állomásaként jellemezte.

• Hankó Balázs tagadta azt is, hogy kampánycélokat szolgáltak volna a támogatások.

Az egykori miniszter viszont tájékoztatójában az egész eljárást kultúrpolitikai dimenzióba helyezte, amelynek két főbb oldala létezik: „Nekünk a világ legjobb dolga magyarnak lenni, nekik ez magyarkodás” – fogalmazott. A főbb „magyarkodókat” meg is nevezte: Magyar Péter miniszterelnököt, Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztert, Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkárt, valamint az NKA-botrányt kirobbantó Molnár Áront és „társait” is – utóbbiakat politikai influenszereknek titulálva.

„A világ legjobb dolga” – Hankó Balázs értelmezésében

A korábbi tárcavezető szerint egy „liberális, ultraliberális... családi, baráti hálózat vette át a kultúra irányítását és finanszírozását”, amely támadja az ő minisztériuma által támogatott ügyeket, többek között Márai Sándort, az Eddát és Deák Bill Gyulát is. Hankó példaként meg is nevezte az NKA alelnökét, a Pintér Béla és Társulata volt produkciós igazgatóját, Mattyasovszky-Zsolnay Bencét, valamint az NKA ideiglenes kollégiumának elnökét, aki az őt feljelentő Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) jogi képviselője – utalva dr. Rihay-Kovács Zitára. Hankó rámutatott, hogy az ügyvéd Molnár Áronnal közösen dolgozott a „koholt vádak gyártásában”.

Hankó Balázs ezen a ponton tért ki részletesebben saját kultúrpolitikájára is, elismerve, hogy a megnevezett kulturális szereplők támogatása valóban csökkent 2024-től. Ezt azzal indokolta, hogy minisztériuma nem kívánta támogatni „azt a lobbit”, amely szembe ment a gyermekvédelmi törvénnyel.

Az egykori miniszter nem hiába emelte ki a független kulturális szereplőktől megvont támogatásokat. Kétéves miniszterségének egyik legvitatottabb pontja volt ugyanis, amikor egy Mandinernek adott interjúban 2024 szeptemberében

Aminek az lett az eredménye, hogy a független társulatok támogatása fokozatosan csökkent, többen közülük a szakadék szélére sodródtak. A függetlenekkel szemben álló Hankó-féle tárca a gyakorlatban mutatta meg mindazt, amely a miniszter értelmezésében az ideális magyar kultúrát jellemezte.

Az elmúlt két évben Hankó nem bocsátkozott különösen hosszabb fejtegetésbe arról, hogyan gondolkodik a kultúrpolitikáról, de több, gyakrabban idézett kijelentéséből kirajzolódik az általa ideálisnak tartott kultúra eszménye:

• Az állam nem értéksemleges, ha a kultúra finanszírozásáról van szó: „Nekünk azt a kultúrát kell támogatnunk, amely minőségi, amely […] a magyarnak lenniséget erősíti meg” – fogalmazott 2024 novemberében.

• Erősen identitás központú: „A nemzeti identitásunkat erősíti meg, amiben keresztények vagyunk és magyarok.” – fogalmazott ugyanekkor a kultúra céljával kapcsolatban.

• Határokon átívelő: „a mi valaholunk a Kárpát-medence” – mondta a Mandinernek adott interjúban.

•  A “világtrendekkel” szembehelyezkedő: „A magyar kultúra olyan, mint a levegővétel” – mondta 2026 januárjában, hozzátéve, hogy az ideális magyar kultúra magába foglal mindent, amelyről jelenleg nem szól a világ: az identitást, a kötődést, a családot, a keresztény hitet és a hagyományokat.

• Hagyományok és a jövő ötvözése: „Nincs olyan területe a kultúrának, ahol a magyar innováció, de egyben a tradíció ne lenne jelen. Ez igazi hungarikum.” – hangsúlyozta idén januárban a Magyar Nemzetnek adott interjúban.

„Azt álmomban sem gondoltam, hogy a populáris, nemzeti és keresztény kultúra, illetve a magányos egyénekből közösséget szervezők támogatásáért börtön jár” – értékelte a jelenlegi helyzetét a hétfőn tartott sajtótájékoztatón.

“Visszatérés az átkosba” és ima Hankó Balázsért

Hankó Balázs  azzal zárta tájékoztatóját, hogy ő maga székely családból származik, „nagyapját az ÁVH a családi ünnepkor vitte be”, nagymamája pedig „túlélte a gulágot”. Hankó szerint a jelenlegi helyzet ezeket az időket idézi, ezért is küzd saját becsületéért és kollégáiért.

Az egykori miniszter álláspontja a Fidesz álláspontja is: Bóka János parlamenti frakcióvezető a sajtótájékoztatón maga is úgy fogalmazott, hogy ez „egyértelműen megrendelésre készült” politikai koncepciós eljárás, amelyben egy „új ÁVH” dönt majd többek között az egyik „áldozat” Hankó Balázs sorsáról. Bóka szerint a mai nap is megmutatja, hogy politikai hajtóvadászat zajlik a jobboldali szellemi műhelyek, sajtó és az egész  a politikai közösségük ellen, mindez „Magyar Péter csettintésére”. Egyben megfenyegette mindazokat, akik ebben részt vesznek: a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy

Rétvári Bence a sajtótájékoztató végén maga is „kirakatpernek” minősítette az ügyet, tételesen cáfolva, hogy Hankó Balázs bármilyen pénzt is zsebre tett volna, befolyásolta volna a támogatások odaítélését, továbbá tagadta azt is, hogy ezeken keresztül csurgott volna pénz pártkasszába.

Nem okozhatott meglepetést, hogy a Fidesz teljes mellszélességben kiállt Hankó mellett, vasárnap ugyanis fideszes és KDNP-s politikusok közösen imádkoztak érte Gödöllőn, a Szentháromság templomban. Az eseményről Máthé Zsuzsa, a KDNP országgyűlési képviselője osztott meg egy csoportképet saját Facebook-oldalán. Eszerint jelen volt Hankó Balázs mellett Szalai Piroska, Panyi Miklós, Máthé Zsuzsa, Radics Béla, Tuzson Bence, Rétvári Bence, Szentkirályi Alexandra, Szalay-Bobrovniczky Kristóf és Németh Balázs is.

Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár válaszul hétfő reggel a közösségi médiában élesen bírálta azokat, akik védelmükbe vették az egykori kulturális minisztert: „Mielőtt Szentkirályi Alexandra telesírja bánatában a Gucci párnáját Hankó Balázs miatt, és imába foglalja nevét az utókor számára, én is szeretnék rácsatlakozni a farizeus kórus utolsó taktusaira néhány ideillő hozsannával” – fogalmazott, majd többet felsorolt a Hankó Balázsnak tulajdonított bűnök közül. Többek között a „propagandista nímandokra” jogtalanul eltapsolt közpénz milliárdokat, a fél színházi szakma ellehetetlenítését, egyetemisták álmainak szétzúzását „az Erasmus és Horizon programok elvesztésével”. Nagy Ervin bejegyzését az egész Fidesz frakciónak címezve zárta: „Úgyhogy, kedves fideszes képviselők. Nem kell az áldozati póz, a Chanel-műkönny, az oligarchasóhajtozás és a politikai templomjárás. Lassan csak fogadjátok el, hogy a magyar igazságszolgáltatás újra független lesz, és teszi a dolgát, ahogy arra felesküdött…”

Magyar Péter, a jövőbelátó

„Hétfőn a Tisztítótűz művelet keretében megkezdődik a partraszállás. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal megkezdi a nyomozást több kiemelt korrupciós ügyben. Az Országgyűlés pedig két korrupt politikust átad a nyomozóknak.” – fogalmazott a közösségi médiában Magyar Péter miniszterelnök vasárnap kora este. A megjegyzés azért is keltett figyelmet, mert a mentelmi jog felfüggesztése automatikusan nem jelenti egy politikus letartóztatását – így Hankó Balázsét sem. Az egykori kulturális miniszter erre maga is felhívta Magyar Péter figyelmét, többek között már júliusban, mikor a miniszterelnök arra utalt, hogy Hankó börtönbe fog kerülni.

Az egykori kulturális miniszter mentelmi jogának megvonására Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős államtitkár a közösségi médiában már óvatosabban reagált, felvetve a várható fejleményeket: „Most már az ügyészség őt is bevonhatja a Hankó-botrány ügyében folyó eljárásba. Hogy a volt miniszter követett-e el bűncselekményt, azt a hatóságoknak kell megállapítaniuk.”