Mégsem lesz kétkulcsos vagyonadó?

Elkészült egy pénzügyminisztériumi előterjesztés a kormány részére a vagyonadóról, erről a Blikk számolt be, a lap publikálta bő 50 oldalas előterjesztés vezetői összefoglalóját. Ebből az derül ki, hogy a Pénzügyminisztérium (PM) egykulcsos vagyonadóval számol, vagyis az egymilliárd forint feletti vagyonrészekre vetnének ki évi egy százalékos vagyonadót, ebből évi 150-200 milliárd forintos bevétel folyhat be, ami kisebb és reálisabb összeg a korábban a Tisza-kormány által remélt évi 300 milliárd feletti bevételekből.

A hét végén Magyar Péter miniszterelnök arról beszélt, hogy elképzelhető, hogy nem egy, hanem kétkulcsos lesz a vagyonadó, a miniszterelnök szerint például az 500 milliárd feletti vagyonokra egy százaléknál akár magasabb adót is ki lehetne vetni. A Magyarországon készülő vagyonlisták szerint ekkora vagyonnal összesen 3 vagy 4 magyar állampolgár rendelkezik, attól függően, hogy melyik listát nézzük.

A vagyonadó alapjában nincs meglepetés, abba beszámolnak minden ingó és ingatlan vagyont, a pénzügyi megtakarításokat, céges részesedéseket, külföldi és magyarországi befektetéseket. Értelemszerűen a vagyonkezelő alapítványokat is figyelembe vennék az adó megállapításakor. A tőzsdei cégek értékének meghatározásakor a részvények árfolyamát vennék figyelembe, a nem tőzsdei cégek esetében a társaság utolsó lezárt éves beszámolója alapján a cég saját tőkéje és jövedelemtermelő képessége alapján vetnék ki az adót. Az ingatlanok értékelésére is több szabályt dolgoztak ki: egyszerűbb a helyzet, ha volt az elmúlt egy évben tranzakció az ingatlannal, mert akkor az adásvétel értéke a meghatározó. Hasonló a helyzet a tíz évnél korábbi tranzakciók esetében, amit valorizálnának, illetve a a NAV ingatlanregiszterét használnák. A nagy értékű ingatlanoknál viszont vagyonértékelést kell végezni – vagyis ebből látható, hogy nem lesz egyszerű elindítani ennek az adónak a beszedését.

A lap által megszerzett anyag kormányzati előterjesztés, vagyis ez még csak a minisztérium álláspontja, Magyar Péter kabinetje még nem tárgyalta. Sőt, az ígéretek szerint a törvényjavaslat a kormányzati beterjesztés előtt még társadalmi vitára is kerül, bár az idő rövidsége miatt ez pár napnál nem lehet hosszabb. A kormány még változtathat a javaslaton, de az idő sürget, hiszen javaslatot november végéig a parlamentnek is meg kell tárgyalnia és ki is kell hirdetni, hogy 2027 januárjában életbe léphessen.