A szeptember 23-i állapot szerint 164 vallási épület, 283 történelmi vagy művészeti jelentőségű épület, 43 múzeum, 33 emlékmű, 24 könyvtár, nyolc régészeti lelőhely és öt levéltár került fel az UNESCO nyilvántartásába. A szervezet előzetes kárfelmérést végez: a bejelentett eseteket több hiteles forrás összevetésével ellenőrzi, és műholdfelvételeket is használ.
A szervezet hangsúlyozza, hogy csak a több forrásból ellenőrzött eseteket veszi számba, az adatok nem az összes tényleges kárt mutatják.
Az idei év egyik legsúlyosabb esete a kijevi Pecserszka Lavra június 15-i találata volt. Az UNESCO szerint a támadás súlyosan megrongálta az Uszpenszkij-székesegyház külsejét és belső tereit, valamint több szomszédos történelmi építményt is. A júliusi első műszaki felmérés később megállapította, hogy a székesegyház tetejének több mint 80 százaléka sérült, és sürgős állagmegóvó beavatkozásokra van szükség.
A kulturális veszteség nem egyetlen régióra korlátozódik. Az UNESCO külön nyilvántartja többek között a kijevi, harkivi, csernyihivi, odesszai, lvivi, zaporizzsjai és mikolajivi térség sérült helyszíneit is. Odessza történelmi központjában például a Világörökségi Bizottság szerint már több mint hatvan kulturális helyszín rongálódott meg a teljes körű orosz invázió kezdete óta.
A mostani 560-as adat jól mutatja a növekedést: áprilisban az UNESCO még 526 igazolt sérült kulturális helyszínről számolt be. A szervezet szerint a dokumentálás nemcsak a pusztítás mértékének felmérését szolgálja, hanem a későbbi helyreállítási programok és a kulturális örökség védelmének alapja is lehet.
Amit Oroszország elpusztított, abból festette meg Ukrajnát Piers SecundaEddig mintegy tízmillió könyv pusztult el az Ukrajna elleni orosz támadásokban