A spanyol lap szerint a kiszemelt áldozatok közül Ilja Ponomarjov volt állami dumaképviselő meggyilkolása volt a legfontosabb az orosz ügynökök számára, de vélhetően Ivan Tyutrint, a Szabad Oroszország Fórum (Free Russia Forum) Kaszparovval társalapítóját is meg akarták ölni, őt Litvániában.
Az amerikai ügyészség az ügyben vádat emelt egy, az orosz hírszerzéshez köthető hálózat öt tagja ellen.
A célba vett orosz politikusok mindannyian emigrációban élnek. A lap értesülései szerint
a Kreml terve az volt, hogy „egy vagy két ellenzéki személyt” megöljenek, egyértelmű üzenetet küldve ezzel a többieknek.
A források szerint az amerikai hatóságok a nyáron figyelmeztették Kaszparovot, hogy az orosz titkosszolgálatok célpontjává vált, s ezt követően az egykori világbajnok sakkozót – 2013-as emigrálása óta először – különleges védelem alá helyezték. Az amerikai ügyészségi dokumentumokban ugyanakkor Ponomarjovot jelölték meg a potenciális „1. számú áldozatként”, akinek likvidálásáért 40 ezer dollárt ígértek egy bérgyilkosnak.
Egy, az Egyesült Államokban beszervezett venezuelai állampolgár megfigyelés alatt tartotta a Ponomarjovhoz köthető washingtoni helyszíneket, fényképeket és videókat készített.
Ám a venezuelai férfi a tényleges gyilkosság elkövetését visszautasította. Ezután arra kérték, keressen maga helyett egy másik bérgyilkost.
A harmadik kiszemelt áldozatot Vilniusban szándékoztak leszúrni, vagy benzinnel leönteni és felgyújtani. Tyutrin ott él; 2024-ben már egy ideig védelem alatt állt. Az elmúlt hónapokban a rendőrség figyelmeztette, hogy ismét célponttá vált.
Az ügy iratai azonban nem bizonyítják egyértelműen, hogy Litvániában éppen Tyutrin lett volna az orosz titkosszolgálatok által megcélozott személy. A balti köztársaságban tartózkodik ugyanis Ruszlan Gabbaszov, Baskíria függetlenségének szószólója is. Ő 2025-ben nyomkövető eszközt talált az autójában, 2026 tavaszán pedig a litván hatóságok bejelentették, hogy meghiúsítottak egy ellene irányuló merényletkísérletet.
Amerikai vádemelés is történt az ügyben
Az orosz titkosszolgálatok további lehetséges amerikai célpontja Vlagyimir Kara-Murza volt, akit 2024-ben, egy nagyszabású fogolycsere keretében engedtek szabadon egy szibériai büntetőtelepről. Kara-Murza korábban Oroszországban már túlélt két súlyos mérgezési kísérletet.
A merényleteket az orosz hírszerző szolgálatokkal kapcsolatban álló RIS-hálózat tervezte.
Az amerikai hatóságok szerint a hálózat – amely legalább 2024 óta tevékenykedik – dezertőröket és a Kreml ellenzőit vette célba, emellett szabotázsakciókat hajtott végre Ukrajnát támogató országokban.
Szeptemberben az amerikai igazságügyi minisztérium terrorizmus finanszírozására irányuló összeesküvéssel vádolta meg a hálózat öt feltételezett tagját; hármuk ellen emellett bérgyilkosság elkövetésére irányuló összeesküvés miatt is vádat emeltek. A tárca közlése szerint
a csoport tagja volt Jurij Hramejev – az orosz hírszerzés egykori ezredese, aki fiatalabb korában együtt dolgozott Vlagyimir Putyinnal – és fia, Kirill (aki az FSZB tisztje),
valamint két kubai állampolgár, Oemis Romagosa Durruti és Yaidel Delgado Suarez, továbbá egy venezuelai állampolgár, Angel Eduardo Castro. Mindannyian szökésben vannak.
Az ügyiratok szerint a Hramejev család tagjai orosz ellenzéki személyiségek elleni európai műveletekhez is köthetők. Emellett a hálózat csehországi és litvániai támadások tervezésében is részt vett.
A két legismertebb a kiszemelt áldozatok közül
Kaszparov több mint két évtizede aggódik a biztonságáért – írja az El Mundo. Röviddel azután, hogy 2005-ben felhagyott a sakkal, hogy teljesen a politikának szentelje magát, a világbajnok nyolc testőrből álló csapatot bérelt fel, akik nemcsak mindenhová elkísérték Oroszországban, hanem vizet és élelmet is hoztak neki, hogy Kaszparov ne érjen hozzá a nyilvánosan kirakott ételekhez.
2012-ben Kaszparov bevallotta Masha Gessen amerikai írónőnek, hogy a külföldi utazásokban az tetszett neki a legjobban, hogy egy ideig testőrei nélkül lehet. Egy évvel később fenyegetések miatt kénytelen volt elhagyni Oroszországot, és azóta sem kockáztatta meg a visszatérést, mivel egyre több eljárást indítottak ellene a Putyin-rezsim hatóságai: Ukrajna nagyszabású inváziójának kezdete után felvették a „külföldi ügynökök” nyilvántartásába, 2024-ben pedig a „terroristák és szélsőségesek” listájára. Idén májusban nemzetközi körözést adtak ki ellene.
A Kreml titkosügynökeinek másik, ha lehet, még fontosabb célpontja beleillik Putyin „áruló” definíciójába: Ilja Ponomarjov egykori orosz képviselő 2014-ben a duma tagjai közül egyedüliként szavazott a Krím annektálása ellen. A szavazást követően az orosz hatóságok bűnvádi eljárásokat indítottak ellene, és megfosztották mentelmi jogától. Ekkor külföldre menekült, kezdetben az Egyesült Államokban élt, majd Ukrajnába költözött, ahol 2019-ben ukrán állampolgárságot kapott.
Az Ukrajna elleni 2022-es teljes körű invázió megindítása után csatlakozott az ukrán fegyveres területi védelemhez is. Megalapította az Utro Fevralja ellenzéki médiumot, és a 2022 novemberében Lengyelországban alapított ellenzéki árnyékparlamentet, a Népképviselők Kongresszusát Putyin rezsimének alternatívájaként népszerűsítette. Azt állítja, hogy öt merényletet élt túl.
Ponomarev Kijev és Washington között osztja meg idejét. Az amerikai fővárosban van egy irodája, amelyet politikai platformjának amerikai fióktelepeként használ.
Garri Kaszparov szerint Oroszország a balti államokban tesztelheti a NATO-tGarri Kaszparov: Orbán Viktor az EU trójai falova, nemrég egy uniós politikustól megkérdeztem, miért nem zárták ki még Magyarországot